Kedvenc albumaink.
Meliah Rage, Razor, Legion of the Damned
Vannak albumok az életemben, amelyek nem pörögnek állandóan, de időről-időre mindig visszakéredzkednek a fülembe, hogy aztán egy ideig megint ne nyúljak hozzájuk. Az alábbiak közül […]
Házi kedvencek
Tokyo Blade: Night of the Blade (1984)
Az a fiatal, aki egy információhiányos korban, konkrétan a ’80-as években, a metaltól frissen megigézve igyekezett minél több csapatot megismerni és zenét begyűjteni, valószínűleg nem […]
Red Aim: Flesh for Fantasy (2002)
Ma, ahogy erre a cikkre készültem, döbbenetes felfedezést tettem: a Red Aim nem más, mint a Powerwolf elődzenekara! Amivel nyilván sokan tisztában voltak, akik a […]
Marillion: Fugazi (1984, 2021 remix)
A címben szereplő második Marillion nagylemez tavalyi, újrakevert verzióját hallgatva jutott eszembe, hogy weboldalunkon még sosem cikkeztünk a brit neo-progresszív rock e kiválóságáról. Az 1979-ben […]
Absu: The Sun of Tiphareth (1995) és The Third Storm of Cythrául (1997)
Ha egyszer választani kell, hogy milyen zenéket vihetnék magammal, amerre akkor mennem kell, a The Sun of Tiphareth egyértelműen köztük lesz (meg úgy en bloc […]
U.D.O.: Timebomb (1991)
Ami a briteknek a Painkiller a Judas Priesttől, az a németeknek a Timebomb Udótól, az Accept volt énekesétől. A Painkiller hatása le sem tagadható, viszont […]
Accept: Hungry Years (1987)
Az Accept a klasszikus német/teuton HEAVY METAL zenekar. Az alapbanda, amely német, európai és dél-amerikai zenekarok sokaságára volt hatalmas hatással. Karrierjük hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel teli. […]
Jeff Scott Soto: Biker Mice from Mars (filmzene, 1993)
A kétezres évek legelején annyira ráizgultam Jeff Scott Soto életművére, hogy a kötelező Malmsteen, Talisman, Axel Rudi Pell és JSS albumok mellett olyan anyagokat is […]
Lana Lane: Queen of the Ocean (1999)
Tíz év kihagyás után új lemezzel jelentkezett Lana Lane, akit sokan a szimfonikus rock királynőjének neveznek. Kíváncsian vártam a Neptune Blue-t, ami, ha jól számolom, […]
Slayer: Hell Awaits (1985)
A Rattle Inc. közönségszavazásán a legjobb zenekarok versenyét a Slayer nyerte, maga mögé utasítva olyan legendákat, mint a Metallica és az Iron Maiden. Valamint ezen […]
Sinister: Aggressive Measures (1998)
Hát, a holland Sinister sem az a harcot feladós fajta! 1988-as megalakulásuk óta már 14 albumot tettek le a halál asztalára. Cseverésző körömben megoszlanak a […]
David Lee Roth: Eat ’Em and Smile (1986)
Ahogy az legtöbbször lenni szokott, az énekes és a gitáros közötti zenei (és emberi) nézetkülönbségek vezettek oda, hogy a felek útjai elváltak egymástól: David Lee […]
Throes Of Dawn: Quicksilver Clouds (2004)
A helyzet az, hogy mostanában valahogy nem nagyon találok magamnak új kedvencet. Rendre kattintgatok az ismeretlen lemezekre, várom, hogy na, talán ez majd lehengerel, de […]
Borknagar: Quintessence (2000)
“Ezer” éve írni akarok erről az albumról. Vártam 2020-at, hogy a húszéves évfordulóját „megünnepeljem”, de az élet úgy hozta, hogy abban az esztendőben nem tudtam […]
Supershine: Supershine (2000)
Érdekes játék felfedezni, beazonosítani egy kisgyerek arcán a szülők jellegzetes vonásait, egymásra vetíteni a két képet, amiből így létrejön egy harmadik, ami azokból ered, mégis […]
