Jack: Lobotomia (2022)

Oké, oké, tudom, kicsit elkéstem, hiszen a Jack új albuma már több mint öt hónapja, hogy megjelent, de hát annyi teendőm volt! HEHE!! Amúgy is, sokszor le akartam pörgetni a lemezt, hogy őszinte véleményt tudjak alkotni róla. Az előző fullos cucc, a Neurozis megjelenése óta már több mint hat év telt el, úgyhogy ideje volt már, hogy kijöjjenek egy új albummal. Ez idő alatt Levi mellett a tagság teljesen kicserélődött, így hát nem csoda, hogy ennyit kellett várnunk egy újabb grind löketre. A Jack mindig is a szívem csücske volt, mert ugye kiskunhalasi zenekarként indultak, az pedig itt van a szülővárosom szomszédságában. Na meg azért is, mert Levi, a frontember is kalocsai származású. A Neurozis album egy komoly gyilkolás volt, már csak ezért is kíváncsi voltam, hogy az új felállás is le tudja-e darálni a fejemet.

Hát le tudta! A Lobotomia egy akkora tuskó grind/crust/punk pofán csapás, amit még Bud Spencer is megirigyelhetne. A 15 új nóta úgy gázol át a hallgatón, hogy mire az feltápászkodik a földről, már le is járt a lemez. A Jack erejének megfejtéséhez nem szükségeltetik komoly fejtörés. Gyomrot kiporoló blastbeat sorozatok, agyat klopfoló döngetések és ultra tahó hangzás szükségeltetik hozzá, s ezek a követelmények a Lobotomián maximálisan teljesítve vannak.

Mint már említettem, Levente új brigádot gyűjtött maga köré, így a lemezt a következő négyes zúzta fel: Levi – ének, Gabi – gitár, Geri – basszusgitár és Dösi – dobok. Szerencsére Gabi szeret lassabb vizeken is kalandozni, így jó néhányszor örvendeztet meg bennünket olyan füleket kényeztető szaggatásokkal, amelyek fecnikre tépik az ember agyhártyáját. S ha már említettem a kalandozás szót, nem egy alkalommal rohan velem szembe egy-egy hardcore és thrash betolakodó, sőt, néha még diszharmonikus hangulatú megoldásokkal is szembesülök. HEHE!! Geri basszusgitárja úgy szörcsög, mint amikor egy medve rajszögekkel kevert murvával gargalizál. Dosi is jó választás volt, ugyanis tökéletesen hozza azt, amit ez a stílus megkíván. Hazánkban hiánycikk a grind-crust-fast vonal követelményeinek tökéletesen eleget tévő dobos, úgyhogy a Jacknek hatalmas szerencséje van, hogy Dösit sikerült becserkészniük.

Végül pedig itt van Levi, aki még a lelkét is kiüvölti, felhörgi magából. Bár a szövegek magyarul íródtak, nehezen érthetőek, de aki megveszi az albumot, a szövegkönyvben alaposan áttanulmányozhatja ezeket, sőt, az angol változatukat is megtalálja benne. Annyi azért sejthető, hogy Levi a mai világról és a jelen problémáiról fejti ki véleményét. S hogy az autofelláció édes bölcsőjében ringathassam magam, elárulom, hogy az egyik nótában az én agyam szüleménye lett szöveg formájában vendégül látva. HEHE!!

A felvételek itthon, a Voice Beat stúdióban zajlottak, viszont az anyagot a finn Rotten Sound énekese, Keijo Niinimaa keverte és maszterelte. Először úgy gondoltam, hogy a dobok túlzottan előre vannak tolva, de hamar hozzászoktam. Különben is, ebben a stílusban ez a lényeg! Amúgy a hangzással teljes mértékben elégedett vagyok. Mocskos, koszos és úgy lehorzsolja a hallgató arcáról a bőrt, hogy a lemez meghallgatása után még a tükrének is rémálmai lesznek. A borító is rendben van: jó ez a grafika, pláne ebben a szokatlan színárnyalatban. A Lobotomia CD-n és vinylen is megjelent. Ha esetleg megjött rá az étvágyad, a bandánál is érdeklődhetsz, de a hazai Metal Ör Die kiadó ajtaján is kopogtathatsz.

Az albumon a 15 nótán túl hat régebbi dal élő felvétele is megtalálható, amelyek a Riff Klubban lettek rögzítve. A lemez még az adalékkal együtt is csupán 25 perc hosszú, de egy ilyen intenzív és otromba zúzásból ez bőséges mennyiség.

Na, kérem alássan, úgy érzem, kár is tovább potyogtatnom a szót, hiszen a zene a lényeg, nem az a sok hülyeség, amiket itt egymásra dobálok. A Lobotomia egy remek alkotás, amellyel a Jack ismét bebizonyította, hogy az egyik legnagyobb és legerősebb csavarja a hazai színtér gépezetének. Ez az album egy dühös grindopraktőr, amely úgy kiropogtatja a csontjaidat, hogy miután végighallgattad, még az alsógatyádat is csak cipőkanállal fogod tudni felvenni.

A szerző: Size 56 Articles
1985 óta metálkodik! 2016 óta a Tales Of The Morbid Butchers Fanzine stábjának tagja. Versek és dalszövegek fabrikálásával, valamint logók tervezésével is foglalkozik. Főállásban több mint 20 éve boncmesterként dolgozik a kalocsai patológián.

Legyél az első aki hozzászól

Válasz írása

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra.


*