
A történelem ismétli önmagát: 1989 augusztusában jártam először Barcelonában, s ottani élményeimről már akkor is beszámoltam a Rattle hasábjain. Akkor „Gaudiért” mentünk, most kifejezetten a metalért, de ráérő időnkben természetesen egyéb élményekre is igyekeztünk szert tenni. Én például tovább gyarapítottam virtuális koponyagyűjteményemet. Az alábbi „skull and crossbones”-okra a barcelonai katedrális kerengőjében tettem szert, az utolsó – azték stílusú – darabra pedig a lemezboltok utcájában figyeltem fel.
Ez az utca, Carrer dels Tallers egyébként a Rambláról nyílik, közvetlenül a Catalunya tér alatt. Itt, a 3-as szám alatt található a Discos Tesla, az a lemez- és kiegészítőbolt, ahová John Quail többször is visszatért, hogy négy euróért remek zenekari logós kitűzőket szerezzen be.
Ebben az utcában található a Revolver lemezbolt is, amelynek a portáljába beépített pénzautomata albumborítókkal van kitapétázva.
Innen és az ebből az utcából nyíló Carrer de les Sitgesen meghúzódó Pentagram Music Store-ból JQ és Majka is képtelen volt üres kézzel kijönni, ha jól számolom, fejenként legalább hat vinylt vettek, plusz – ki tudja, milyen megfontolásból – Buga B is hozott nekik (Pestről Barcelonába!) egy-egy csillogó fekete korongot ajándékba.
Amikor megéheztünk, rendszerint tapasbárokba ültünk be ebédelni, vacsorázni, és rendszerint ilyen ételeket fogyasztottunk (balra fent patatas bravas, mellette pimientos de padrón, lent gambas al ajillo, vagyis fokhagymás olajban sült garnéla):
Tengerparti városról és nyárról lévén szó, természetesen a fürdést sem hagyhattuk ki:
De induljunk el végre a fesztiválra! Az L9-es (narancssárga) metróvonalat mintha csak nekünk találták volna ki, hiszen a végállomása éppen a rendezvény helyszíne előtt volt.
Ez a fa fogadott bennünket, ahogy beléptünk a fesztivál területére. Különösen sötétben volt látványos: mint egy lilán izzó törpe világítótorony…
Az alábbi fotón Buga B és Majka mintha egy otthonról hozott kempingasztalkán terített volna meg magának. Így is lehet élvezni a fesztivált!
Szása és a jégkása: John Quail is rendre kirúgott a hámból, és különböző édes-vizes hűsítőkkel itta félájultra magát.
Minthogy a fesztiválon kapható ételek és italok nem csak borsos árúak voltak, de hosszú percekig kellett sorban állni értük, JQ-lel a három napból kétszer is egy közeli élelmiszerboltban elégítettük ki ilyen irányú igényeinket. Ráadásul négy üveg cider és két csomag süti feleannyiba került, mint „bent” egy korsó sör.
Akinek nem volt türelme a sorban álláshoz, 12 euróért a tömegben cirkáló sörtartályos fiatalemberektől is vehetett folyékony kenyeret. A harmadik nap elkövettem azt a hibát, hogy mielőtt beálltam volna a színpad elé, nem ittam eleget, így egész este a kiszáradás szélén álltam, és kivételesen a két lábon járó italautomaták sem jutottak el a közelembe.
Napközben, két koncert között ilyen bohóságokra is volt időnk:
Az Alestorm koncertje alatt figyeltem fel arra a nem túl előnyös külsejű, ám viszonylag megtermett fickóra, aki rövid időn belül három lányt is a nyakába vett, és hogy, hogy nem, minden alkalommal a feneküket fogta, hogy biztonságban érezzék magukat ott, a magasban…:-)
A színpadokat és a nézőteret úgy tájolták, hogy a zenészek néztek farkasszemet a lemenő nappal, nekünk legfeljebb a tarkónkat égették a még ilyenkor is erős sugarak. Este hét-nyolc óra után azonban már ez sem jelentett problémát.
Alice Cooper és a Kiss koncertjének a végén is hatalmas léggömböket engedtek rá a közönségre. Azt figyeltem, hogy ezek többsége rövid időn belül a színpadot a tömegtől elválasztó kordon mögött landolt, mintha az emberek szabadulni akartak volna tőlük. Azonban már játszott a Mercyful Fate, amikor néhány ilyen műanyag ballon még mindig ott pattogott az embertömeg tetején. Eléggé agyonvágta a démoninak szánt hangulatot, és el is vonta figyelmet a műsorról. A különböző Kiss-emblémákkal díszített fehér gömböket az élelmesebbek egy idő után levadászták, villámgyorsan leeresztették, és már volt is egy nem mindennapi koncert-relikviájuk.
A fotós időnként szükségét érzi, hogy saját magát is megörökítse a történelmi helyszínen vagy pillanatban:
Ui.: Miután hazajöttünk, rá négy napra spanyol gasztro fieszta kezdődött a Kazinczy utcában. Naná, hogy ott is betoltam egy tál fokhagymás olajban sült garnélát!
Leave a Reply