Drágaságaink, avagy gyűjtemények 2020-on túl

Drágaságaim – Drávucz Karcsi (Karesz)

Következő interjúalanyom Drávucz Karcsi (Karesz), aki nemcsak hűséges olvasónk a kezdetek óta, hanem tiszteletbeli Rattle-tag is, aki rendszeresen jár a bulijainkra, legyenek azok Pesten vagy Óbarockon. Remélem, nem haragszik meg érte, de a korából adódóan én már a lemezgyűjtők (kifejezetten a rock és metal) ikonikus legendájaként tartom számon. Szigorú értékrendje van, ami a hobbijában is meglátszik és megmutatkozik, ami azonban szintén nem nélkülözi a maga egyediségét!

Szia! Nagyon nem kell téged bemutatni, de azért kérlek, röviden mesélj magadról!

Szia! 58 éves vagyok, elvált. Van egy 22 éves lányom a házasságomból. Van egy élettársam, akivel hét éve élek együtt nagy harmóniában. Ő is szereti a kemény zenéket, de elsősorban blues-kedvelő, amit természetesen én is szeretek. Együtt szoktunk járni koncertekre és csavarogni a világban.

Mióta vagy lelkes gyűjtő? Emlékszel az első hanghordozódra?

Az első lemezemet 1977-ben vásároltam, ami egy indiai nyomású Suzi Quatro LP volt, az Agro Phobia, amit 190 forintért vettem. Sajnos ez már nincs meg, az enyészeté lett: annak idején rommá hallgattam, mert nagyon sokáig csak ez az egy lemezem volt. Naponta többször is feltettem. Az igazából fanatikus gyűjtésbe a nyolcvanas évek közepétől kezdtem.

Az interjúalanyaim közül te vagy a legrutinosabb gyűjtő, aki a zenegyűjtés számos korszakát megélte. Látsz különbséget e korszakok között?

Alapvetően nem látok különbséget. Ezelőtt negyven évvel is hasonló indíttatásból gyűjtötték a lemezeket, mint manapság. Az eltérés csak annyi, hogy akkoriban nagyon nehéz volt hozzájutni nyugati lemezekhez. Ennél fogva abban az időben sokkal nagyobb élmény volt egy-egy lemez megszerzése. Manapság ömlenek ránk a kiadványok, az ember azt sem tudja, mit vegyen meg. Pusztán csak pénz kérdése, hogy mit és mennyit teszel közülük a magadévá. A kilencvenes évek elején berobbant a CD, ami lenyomta az LP-t. Mindenki elkezdett CD-t vásárolni, gyűjteni. Rám ez nem volt hatással, én kitartottam az LP mellett. A kilencvenes évek egy paradicsom volt számomra: mindenki fillérekért szabadult a lemezeitől, én pedig ezeket vásároltam. Egy csomó olyan lemezem van, amelyeket pár száz forintért vettem, és manapság súlyos pénzeket adnak értük.

Elsősorban miket gyűjtesz? Ezeket hogyan, hol szerzed be?

Szinte kizárólagosan vinyleket gyűjtök. Néha-néha egy-egy CD vagy kazetta is beesik. Ezek a formátumok soha nem tudtak elkapni, mert az LP szépségét meg sem tudják közelíteni. Kezdetben budapesti lemezboltokban szereztem be az albumokat. Manapság viszont már nem nagyon vannak lemezboltok, így az interneten szerzem be a lemezeket. Állandóan a hirdetéseket böngészem, és ha látok valami jót, és az anyagi keretem is engedi, akkor azt begyűjtöm. Régebben börzékre is jártam, ahová manapság már ritkán megyek, mert ott rengeteg a gyenge minőségű lemez.

Mekkora gyűjteménnyel rendelkezel? Csak LP-id, vagy CD-id, MC-id is vannak?

A gyűjteményemet körülbelül ötszáz darabig tartottam számon, utána ez már nem volt számomra lényeges. Mára jóval ezer fölött lehet a szám. Soha nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekedtem. Mint jeleztem, csakis LP-t gyűjtök. Számomra rendkívül fontos, hogy a lemezek MINT vagy legalább NEAR MINT állapotúak legyenek. Ennél gyengébb minőség nem fér bele nálam.

Megkérdezhetem, hogy mekkora értéket képvisel a gyűjteményed?

Az értékét nem tudom. Az eszmei értéke felbecsülhetetlen, a valós értéke viszont nem túl nagy: annak, amit belefektettem, ma már csak a töredékéért lehetne eladni. De számomra soha nem is volt cél, hogy egyszer majd jó áron eladjam. Úgy gondolom, ha valaki egy hobbit – jelen esetben a lemezgyűjtést – megszállottan űzi, akkor nem számolgat, és tisztában van vele, hogy ez csak viszi a pénzt. Csak így érdemes csinálni.

Melyik a legritkább, legértékesebb darabod?

A legritkább lemezem talán a Medieval Steel négyszámos mini LP-je. Ez magánkiadásban jelent meg, a zenekar által, pár száz példányban. Igaz, mára újra kiadták, de nekem az eredeti példány van meg.

Legnagyobb büszkeséged?

Amire a legbüszkébb vagyok, az a Mister X nagylemeze. És hogy miért pont egy magyar lemezre vagyok büszke? Azért, mert én jelentettem meg. Ez egy minőségi hard rock anyag, amit a kilencvenes évek elején vett fel a banda, azonban megjelentetni már nem tudták. Úgy éreztem, ezt meg kell örökíteni az utókor számára.

Hol tartod a lemezeidet? Milyen tárolási rendszered van?

A lemezeket a magam által gyártott polcon tárolom, abc-sorrendben, szigorúan állva.

Csak veszel, vagy adsz is el?

Szoktam eladni is. Ha látok valamit olcsón, és úgy gondolom, hogy esetleg jobb áron is el lehet adni, akkor megveszem, a hasznot pedig újabb lemezekbe ölöm.

Mivel játszod le őket?

Egy PL-6 Pioneer lemezjátszóm van, amit 1983-ban vásároltam, és azóta is kifogástalanul működik. Csak tűt kell cserélni benne. Nem egy csúcs Hi-Fi gép, de nekem tökéletesen megfelel.

Minőségileg, hangzásilag jobb most a felhozatal, vagy ez csak a látszat?

Ami a minőséget illeti, a mai lemezek között sok a gyenge kiadvány. Ennek az az oka, hogy olyan emberek dolgoznak a gyártóüzemekben, akik nem igazán értik, érzik ennek a lényegét. A vinyl egy érzékeny, sérülékeny dolog, ami odafigyelést, törődést igényel. Nagyon sok a selejt, ezt tapasztalatból mondom. Nagyon idegesítő, amikor egy nyomáshibás lemezt fogok ki. Hasonló a helyzet a lemezek hangzásával is. Elmondható, hogy a nyolcvanas években és előtte sokkal jobb minőségű lemezek kerültek ki a gyártósorokról, mint manapság. Ezért a régi lemezekből próbálok mindent eredeti, első kiadásban beszerezni. Nálam a korai amerikai nyomású lemezek viszik el a pálmát.

Vannak rituáléid hallgatás közben, előtt, hozzá?

Nincs semmi különös rituálém: felteszem a lemezt, kezembe veszem a borítót, és úgy hallgatom a zenét.

Ekkora múlttal a hátad mögött van olyan lemez, amelyikre nagyon vágysz, de még nincs meg?

Természetesen nagyon sok olyan lemez van, amire fáj a fogam, de nagyon drágán lehet beszerezni, és ezért kénytelen vagyok nélkülözni őket. A lista nagyon hosszú, így csak néhányat említek:

Paradox: Heresy

Tuff: What Comes Around Goes Around

The Scream: Let It Scream

Lillian Axe: Poetic Justice

Sentenced: Frozen (NOTVD kiadás)

Angra: Angels Cry

Megadeth: Youthanasia

Palass: Queen of the World

Szerinted van jövője a fizikai hanghordozóknak?

Úgy gondolom, hogy a fizikai hanghordozók soha nem fognak eltűnni. Legalábbis belátható időn belül nem. 30 évvel ezelőtt eltemették a vinylt, és lám, manapság újra veszik az emberek. Ez a legidőtállóbb hanghordozó, amit mesterségesen írtak le a kilencvenes évek elején.

Tanácsok kezdő gyűjtőknek?

A kezdő gyűjtőknek azt tanácsolom, hogy soha ne a mennyiségre, hanem a minőségre törekedjenek. Egy gyűjtemény nem attól lesz különleges, hogy több ezer darabból áll, hanem attól, hogy milyen minőségi és egyedi darabok vannak benne. Nem akarok nagy bölcsességeket mondani, csak annyit, hogy mindenki olyan hanghordozót gyűjtsön, ami neki tetszik, és amiben megtalálja az örömöt és szépséget. Nekem ez a vinyl.

About Reaper 29 Articles
Fiatalon próbálkozott zenéléssel, de rájött, hogy mindenki jobban jár, ha csak hallgatja azt. Lelkes gyűjtő és hobbikertész, amúgy programozó.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*