Alig fél év telt el e kéttagú, kitűnő szimfo-black csapat tavaly nyáron megjelent debüt albuma óta, és némi meglepetésre már itt is a folytatás, ami, hál’istennek, semmivel sem gyengébb, mint elődje. A holland blackereknek mind hangzásban, mind a számok minőségét tekintve sikerült egy átlag fölötti színvonalat hozniuk. Zenéjük a Dimmu Borgir által kitaposott, kissé teátrális, atmoszferikus fekete fém vonalon mozog, csak itt több dallamosabb, heavy-s és helyenként folkos betét színesíti az összképet.
Rengeteg jó zenei ötlet sorakozik a lemez mind a 11 dalában. Énekkórusok és különböző hangeffektusok teszik a lehető legélvezetesebbé és befogadhatóbbá a néha igencsak goromba hangulatot. Talán az album Terug Naar de Aarde című száma az, ami a leginkább alátámasztja ezt az állításomat. A két fiatal zenész az egész anyagon jól érezhetően kimagasló zeneszerzői kvalitásokról tesz tanúbizonyságot. Jól érzik a műfajon belüli arányokat, tudják, mitől lesz már első hallásra is ütős egy szimfo-black dal. Szerintem, amíg a Walghoz hasonló, zeneileg friss és kreatív újonc csapatok jelentkeznek a black metal színtéren, addig nincs mitől tartani a műfaj jövőjét illetően. Gratula!
Jó szórakozást!
Leave a Reply