Immolation: Acts of God (2022)

2022. február 18. A nap, amikor Immolation-rajongó lettem! Valahogy így szerepel majd ez a dátum a memoáromban. 🙂

Mint az köztudott, ezen a napon jelent meg a New York-i death metal “alapbanda” címben szereplő zsír új LP-je. Szégyen, nem szégyen, de nekem ez az első album az együttestől, amit teljes egészében végighallhattam. Névről ugyan ismertem őket, de korábban esetleg csak egy-két számot hallhattam tőlük. Valahogy mindig elkerültük egymást – van ez így.

Ami kissé fura, hogy az Unleashed és az At the Gates mellett az Immolation már a harmadik olyan nagy múltú death metal banda az elmúlt körülbelül négy-öt hónapban, akiknek a zenéjével csak a legfrissebb anyaguk kapcsán kerültem “szoros barátságba”.

Az Acts of God lemez már elsőre mélyen megérintette lelkem sötét dolgokra fogékony oldalát. Ez az érintés aztán az újabb hallgatások során majdhogynem eufórikus csodálattá alakult bennem. Ehhez hasonló morbid és kissé talán perverznek is nevezhető szellemi gyönyört utoljára az Vltimas Something Wicked Marches In albuma váltott ki bennem.

Az átlag death metal anyagokra jellemző csonkításos, gyilkolászós, darabolós brutalitás helyett ezt az albumot szerintem inkább egy nem kevésbé brutál, viszont sokkal elborultabb, groteszk, istentagadó világvége hangulat jellemez. Egy valóságos pokoljárás ez a lemez. Főleg a lassabb részek riffjei, amik a zene nyelvén az alvilágban gyötrődő lelkek soha véget nem érő kínjait jeleníti meg bennem. Az album mind a tizenöt számát áthatja egyfajta mizantróp, szürreális atmoszféra, amit sikerült művészi jelleggel megtölteni, és ez nekem nagyon bejön.

Ez az anyag szerintem végérvényesen a death metal arisztokrata osztályába emeli az Immolationt. (Persze tudom, hogy sokak szerint már eddig is odatartozott.)

Az idén – The Power of Gods címmel – egy két CD-s válogatás kiadványa is kijött az együttesnek, amin főleg a korábbi dalaik szerepelnek. Abba az anyagba is belefülelve egyértelműen kijelenthetem, hogy szerintem az Acts of God hangzását tekintve és zeneileg is a banda legjobb lemeze. Véleményem szerint szakmai és rajongó körökben is “nagyot fog ütni “.

Végezetül a legőszintébben csak annyit mondhatok, hogy az immáron közel negyvenéves metal zene rajongói pályafutásom alatt eddig csak nagyon kevés album volt rám ilyen hatással (főleg a death metal műfajban), mint ez a lemez. Engem megvett kilóra. Uff!

About Sipy 84 Articles
Az egykori Detonator zenekar énekese. Jelenleg szabadúszó, motoros rocker.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*