Lord, Edda, Moby Dick, Tankcsapda és Road. Első olvasatra nem sok közös van ebben az öt névben, de körülbelül ők azok, akiknek az elmúlt négy évtizedben vidékről sikerült betörniük és tartósan benn is ragadniuk a fővárosi zenekarok által uralt hazai első vonalban – már ha rockzenéről beszélünk. Évtizedenként egy-két név. A szeghalmi Mudfield története sokban hasonlít a domoszlói Road sztorijára. Mindkét csapat a világ végéről indult, a Mudfield esetében ráadásul földrajzilag valóban áthidalhatatlannak tűnik a Szeghalom-Budapest távolság.
A Kovácsovics Mátéék és Szarka Joseph egymásra találásáról szóló népmesei történetet feltehetően sokan ismerik: a jól ismert zeneipari szakember kocsiba ül, hogy egy demós csapat kedvéért úttalan utakon az ország délkeleti csücskébe autózzon. A kiruccanás mindkét fél részéről sikeresnek bizonyul, létrejön a megállapodás, 2019-ben megjelenik az öndefiniáló bemutatkozó lemez, a Sárrét. Az ötös pedig valami olyat talál el, ami nem a másolata, 2.0-s verziója valamelyik éppen aktuális külföldi vagy hazai produkciónak, mégis naprakész, és életkortól függetlenül megszólítja az embereket. A sárréti ötös már a bemutatkozó lemezével felhelyezi magát a magyar rock-metal térképére, a Nomaddal közös koncerteken pedig több generáció is megjegyzi magának a Mudfield nevét.
Az ígéretes kezdés után 2020 elején érkezik a Kelet népe, ami nem rugaszkodik el az első lemez vonalától, viszont a már megszokott stílusban egy újabb, remekül sikerült dalcsokor kerül ki a gyulai No Silence Stúdióból. A lemezbemutató előtt viszont lezár az ország. A srácok ennek ellenére nem táncolnak vissza, itthon az elsők között streamelik közönség nélkül adott koncertjüket. A folytatást mindannyian a saját bőrünkön tapasztaljuk meg… 2021. december 22-én pedig a fent már emlegetett menedzser újra autóba ül, ám ezúttal a cél Ausztria. Az osztrák üzemben legyártott korongok, azaz a harmadik Mudfield-nagylemezek így szerencsés esetben a karácsonyfák alatt landolhatnak. A piaci szempontok és az év végi számvetések megvonását dokumentáló lemezlisták tekintetében talán nem a legideálisabb a megjelenési időpont, a gesztus viszont önmagában felülírja ezeket.
A Szörnyeteg tehát Mátéék harmadik nagylemeze, amely számnak a régi világban még jelentőséget tulajdonítottunk, manapság viszont már senki nem emlegeti sorsfordítóként azt a bizonyos harmadik korongot. A zenekar legnagyobb erőssége számomra eddig is Máté dalszövegeiben rejlett, amelyek látszólag pofonegyszerűek, nem kell tőlük elvonatkoztatni, lehet, de nem feltétlenül kötelező agyalni rajtuk, egyenesen a szívből jönnek. Ezen a téren most sincs változás. Érdemes belegondolni, hogy milyen dalszövegek kerülnének a bookletbe, ha a srácok nem a Viharsarokban élnék meg a mindennapokat… A borítóban egyébként köszönetet is mondanak a Sárrétnek.
A szövegvilág tehát maradt a régi, a Mudfield muzsikája viszont ezen a harmadik korongon még inkább a metal irányába mozdult el, bizonyos dalokban, például a Menedék bevezetőjében árnyalatnyi nu metalos hatások is tetten érhetők. Ellenben a gitárosok, Marci és Isi most a szólókra is ráfeküdtek, legjobban sikerült megmozdulásaik éppen az első két dalban (Ébresztő és Szív) kaptak helyet. A Mudfield ötöse a kezdetektől fogva stabil, a dalszerzésből mindannyian kiveszik a részüket, az összeszokottság és a tudatosság pedig érződik is a dalokon. Simon István stúdiójából – a kétezres évek elejének HSB-jéhez hasonlóan – folyamatosan érkeznek a kiválóan megszólaló korongok. A hangmérnök ráadásul most a dalszerzésbe is besegített, a záró Napfénytenger ugyanis egy Kovácsovics/Simon szerzemény. Éppen ez a szokatlanabb hangszerelésű, akusztikusabb felfogású záró tétel az, amiben most a legtöbb potenciált érzem, bár a Mudfield közönsége feltehetően a Judas Priestet (!) idéző gitártémával kezdődő, a Down For Whatever énekese, Diószegi Kiki közreműködésével készült Őrlángot, az Új generációt és a címadót fogja kitörő lelkesedéssel fogadni.
A kezdő gondolatsorhoz visszatérve, úgy érzem, hogy a Mudfieldben megvan az a bizonyos x-faktor, amivel akár a hazai első vonalba is bekerülhetnek. Ehhez a Szörnyeteg egy kifejezetten jól sikerült harmadik lemez, a legjobb Mudfield album azonban még a srácokban van.
Nameless
Kíváncsivá tettetek. ?
Remélem a muzsika is lesz olyan jó mint a cikk.
További hasonlókat…