Amikor napra pontosan öt évvel ezelőtt – már az interneten – újraindítottam a Rattle Inc. fanzine-t, nem gondoltam volna, hogy eddig eljutunk. A lap első körben 1988-1991 között létezett. Nyomtatásban, 200-300 példányban jelent meg és körülbelül öten írtuk. Amikor 2016 második felében, a készülő Undertaking-könyv kapcsán Jakab Viktor megkeresett, hogy a „régi idők” egyik szereplőjeként én is elevenítsem fel a korszakkal és az UTG-vel kapcsolatos emlékeimet, illetve hogy hozzunk össze egy retró arculatú kiadványt (ez lett az Old-School Union), amibe az egykori fanzine-ek szerkesztői, munkatársai írnának cikkeket, valami megmozdult bennem.
Arra gondoltam, hogy mivel az online világ lehetőséget ad rá, felidézek néhány régi emléket, digitalizálom a papíralapú ereklyéket, többek között a Metal Attack/Rattle Inc. 18 számát, és ezeket mindazokkal megosztom, akik kíváncsiak rá. Kézenfekvő volt, hogy ez a projekt is Rattle Inc. név alatt fusson. A Facebook-on indultunk, és bő egy évvel később lett saját weboldalunk. 2017 legelején csatlakozott hozzám Dávid Laci, aki a mai napig több mint 850 cikket publikált nálunk, majd jöttek a többiek: Bársony Peti, Zozzie, Novák Norbi, akik a mai napig tagjai a csapatnak. És ami legalább ekkora öröm volt számomra, hogy régi munkatársaim is csatlakoztak az „örömzenéléshez”: Benjoe, Vectomi és Attermann több cikket írt az oldalra, Varga Vilivel pedig interjút készítettem.
Munkatársaim, amellett, hogy ötleteikkel igyekeznek színesíteni, átformálni az időnként bemerevedő programstruktúrát, fizikailag is kiveszik a részüket a közös munkából. Dávid Laci külföldi kiadókkal épített ki jó kapcsolatot. Zozzie-nak oroszlánrésze volt abban, hogy a kezdetben csupán a Facebook-on olvasható mintegy ezer cikk a saját oldalunkra is felkerült. Buga B angol nyelvű szövegek lektorálását vállalta, nyereményjátékokat szervezett és az óbaroki szerkesztőségi hétvégéket is neki köszönhetjük. Bársony Petire a képanyagok szerkesztésében is számíthatunk. Novák Norbi remek exkluzív interjúkat szállít nekünk, amelyeket neves külföldi eladókkal készít. Reaper pedig egyre több feladatot vesz át tőlem, a szavazások levezénylésétől a Heti Ötös listák begyűjtésén és a hírek menedzselésén keresztül egészen a cikkek weboldalra történő feltöltéséig. Ha valakit kifelejtettem volna ebből a körből, sorry, hirtelen ezek jutottak eszembe.
Összeszámoltam, az idei évben tizenkilencünknek jelent meg egynél több cikke a Rattle Inc. hasábjain. Ahhoz képest, hogy milyen picik vagyunk, egész tisztességes szám. 🙂 Ez a CSAPAT, amelyen belül ki lazább, ki pedig erősebb szálakkal kötődik a laphoz.
Voltak időszakok, amelyeket kifejezetten megterhelőnek éreztem: amikor az „apróságok” mellett napi két cikket publikáltunk, úgy, hogy valamennyi írás rajtam ment keresztül, én szerkesztettem, kerestem hozzájuk esetleg még képeket is és töltöttem fel őket a honlapra, miközben a főállásom és a családom is igényt tartott rám. A napi egy cikk gondozása sokkal vállalhatóbb, úgy pedig még inkább, hogy segítséget is kapok hozzá.
Úgy emlékszem, az elmúlt két évben háromszor írtam meg azt a levelet kollégáimnak és nektek, olvasóknak, amelyben közlöm, hogy abbahagyom, a Rattle Inc. pedig beszünteti működését. Ezek közül persze egyet sem adtam drótpostára, a szerkesztőségen belül mindig találtunk valamilyen áthidaló megoldást, aminek köszönhetően jelenleg is létezünk. Hogy meddig? Fogalmam sincs. Ameddig jólesik, ameddig kíváncsiak vagytok ránk, vagy ameddig lehetséges. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki úgy indított el egy lapot, hogy „csináljuk, aztán majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok”. És ugyanígy hosszú távú terveim sincsenek: hogy „még két évig biztos működünk”, hogy „nyereségessé kell tennünk a projektet”, vagy hogy „be kell kerülnünk a legjobb három hazai online heavy metal magazin közé”. Számomra ez nem verseny, hanem hobbi, szórakozás. A szó eredeti értelmében vett amatőrizmus.
Ünnepi köszöntőnek szántam ezt az írást, úgyhogy jöjjenek az emelkedett pillanatok! Köszönöm kollégáimnak, hogy velem tartanak ezen az úton. Nektek, olvasóinknak, hogy bizalmat szavaztatok nekünk, időt szántok ránk, és folyamatosan visszajelzéseket adtok. Köszönöm, hogy mindannyian, akik ezen az oldalon megnyilvánulunk, felül tudunk emelkedni a hétköznapok, a politika és más „közös ügyeink” őrületén, és kulturáltan, a másik álláspontját tiszteletben tartva nyilvánítunk véleményt. És végül, de nem utolsó sorban családomnak, hogy tolerálja ezt a szenvedélyemet.
Januárban vagy amikor a járványhelyzet kedvező alakulása lehetővé teszi, egy koncerttel megfejelt olvasótalálkozón veletek is szeretnénk megünnepelni ezt a kerek évfordulót. Addig is vigyázzatok magatokra, és továbbra is olvassatok bennünket!
Let’s rattle!
Leave a Reply