„A második album jobban elnyerte a közönség tetszését”

Levélváltás Khamullal, a nagykanizsai Feretrum gitárosával

Az az igazság, hogy már ezer éve tartoztam az olvasóknak egy interjúval, a nagykanizsai templom villámhárítóját elszántan rongáló Feretrum brigádnak pedig a kérdésekkel, de idő hiányában mindig csak csúsztam vele, mint a német állam a Soforthilfe Coronával… Csapjunk bele!

Kérlek, mutassátok be a csapatot: kik, mivel és hogyan láttak neki az egyház alapjai aláásásának?

Üdvözlet! Először is, köszönjük a lehetőséget. 2016 júliusában indult a zenekar, eleinte hárman voltunk, Somberlain (dob), Cerebrum Mortuus (ének) és jómagam, Khamul (gitár). Aztán ’17 tavaszán csatlakozott Blutaar mint basszusgitáros, és ezután már koncertképesek voltunk. Mindannyian tiszteltjük a black metal alapjait letevő zenekarokat, hallgatjuk őket a mai napig, főként innen jön az inspiráció. Az „újabb” bandák közül is vannak kedvencek, ami tagonként eléggé eltérő, de ez szerintem nem gond. Nem célunk valamely zenekarhoz hasonló arculat és hangzásvilág kialakítása, inkább a magunk módján egy sajátos megközelítést tűztünk ki célul. Az elmúlt öt év alatt játszhattunk többek közt az Age of Agony és a Christian Epidemic előtt, jó kapcsolatot alakítottunk ki néhány underground bandával.

Mit kell tudni a csapatról? Miért éppen Feretrum lett a nevetek, annak ellenére, hogy gondolom, tudtátok, nem egy ilyen nevű formáció létezik már?

Ha jól tudom, létezett egy spanyol grindcore zenekar ezzel a névvel, de már 1995-ben feloszlottak. Rajtuk kívül egy perui black/death bandáról láttam infókat pár évvel ezelőtt, de nem tűnnek túl aktívnak. Ennél fogva nem hinném, hogy hátráltatnánk egymás munkáját. Eredetileg a „Ravatal” név jött szóba, mert az első elképzelés az volt, hogy a műfaj raw vonalán fogunk tevékenykedni, így jó ötletnek tűnt ez a mély magánhangzókat tartalmazó magyar bandanév. Viszont kiderült, hogy már létezett egy alföldi Ravatal, ezért inkább a latin megfelelője mellett döntöttünk.

Végül is hogy alakult, hogy a Taste My Painből idővel az lett, ami most vagytok? Mik a terveitek? Hogyan fogadta a zenei világ és a nagyérdemű a két nagylemezt?

A Feretrum nem tekinthető a Taste My Pain utódzenekarának. A TMP már 2015 végén megszűnt (igaz, hivatalosan csak ’16-ban, év közben jelentettük be), a Feretrum pedig egészen más zenei világot képvisel. A régi zenekarból ketten (Somberlain és én) legalább annyi ideje hallgatunk black metal zenéket, mint thrash-t, és időközben már elkezdtünk begyakorolni néhány feldolgozást is. 2016-ban jött az ötlet, hogy a Sedit projekthez össze lehetne hozni egy koncertképes felállást. Júliusban próbáltunk először Cerebrum Mortuus énekessel, így viszont már jobb ötletnek tűnt egy teljesen új zenekart alapítani. A Feretrum nevet is ő javasolta. Jelenlegi terveink közt az új számok írása szerepel, és amennyire a lehetőségek engedik, szeretnénk továbbra is koncertezni. Szerencsére az első nagylemezre (In the Eternal World – 2019) is jó visszajelzéseket kaptunk, viszont úgy látjuk, hogy a második album (Sanctuarium – 2021) jobban elnyerte a közönség tetszését. Utóbbi anyagból még sok CD van, az első viszont elfogyott.

Ki a felelős a zenei koncepcióért, és ki hozza az alapokat?

Az énekesünk írja a dalszövegeket, így a mondanivaló adott. Leggyakrabban a gitártémák vannak meg először, ezekre épül a dob és a basszusgitár, amiket közösen csiszolunk tovább. Amikor már megvan egy dalkezdemény, ahhoz választunk ki egy hangulatban passzoló dalszöveget, és innentől már a szöveg felépítése is alakítja a további komponálást.

Milyen más kanizsai csapatokkal megy a spannolás?

Őszintén szólva, nem túl jó a helyzet a városban, nagyon sok zenekar nem működik már. A Lumberjack Commandóval (southern/doom/groove metal) jó a kapcsolatunk, velük több közös koncertet csináltunk. Egyedi és kemény zenét játszanak, emellett pedig a legénység is jó arcokból áll. A Your Last Steps aktív még a városban, és ők országosan is népszerűbbek. Velük is jóban vagyunk, viszont a két zenekar műfaja már nehezebben fér meg egymás mellett, ahogy a közönségünk is más, de ez természetes.

Minek aposztrofálnátok leginkább a Feretrum által játszott zenei halmazt?

Black metal. Szerintem néhány egyszerűbb riffünk az old school vonalat idézi, viszont dallamos témák is megtalálhatók, emellett pedig némi death/thrash hatás is érezteti magát. Valószínűleg egy kicsit kevert a zenei világunk, ami talán sokaknak nem annyira szimpatikus, de jobbnak tartjuk a saját elképzeléseinket megvalósítani, mint egy adott ösvényt követve utánozni másokat.

Okkult vagy inkább keresztényellenes a koncepció?

Leginkább az elmélyültebb okkult témák figyelhetők meg a dalszövegekben, néha árnyaltabban, máshol direktebb módon. Emellett a sötétség, a sajátos víziók is megtalálhatók. Egy-két dalnak pedig keresztényellenes töltete van, de nem ez a legfőbb irány.

Szerintem nincs olyan ember, akinek az életébe az utóbbi két évben ne szólt volna bele a vírus. Ti hogyan élitek meg a jelenlegi helyzetet: mennyivel nehezebb a csapatot vinni, próbálni, koncertezni úgy, hogy közben megszorítások vannak, a lezárásokat feloldják, majd újból aktiválják? Szerintetek vége lesz ennek egyszer? Mit hoz a jövő?

Sajnos a kialakult helyzet miatt több fontos koncertünk is elmaradt, bár ezzel nem vagyunk egyedül. Csak reménykedni lehet benne, hogy előbb-utóbb helyrerázódnak a dolgok, és minden mehet tovább. Jelenleg is próbálunk, van kilátásban egy-két koncert, rajtunk nem múlik, hogy ezeket összehozzuk. Ezt az egészet az elején egy átmeneti állapotnak tartottuk, ahogy valószínűleg mindenki más is, de most már nehéz megjósolni, hogy mi lesz a jövőben.

A két album között két év telt el, miben más a debüt, mint a folytatás?

Az első nagylemezre a kezdeti évek zenei anyagának javát gyűjtöttük össze, és házi körülmények között rögzítettük. Hangzásban és külsőségekben is egy rideg anyag született, ami alkalmas volt a debütálásra. A 2021-es Sanctuarium albummal már szerettünk volna előre lépni, véleményem szerint egyedibb dolgokat tudtunk megvalósítani, ami a kísérletezéseknek is köszönhető. Viszont mindezek megítélését inkább a közönségre bíznánk.

Nagykanizsa mennyire élhető hely? Kinek mi a munkája a civil életben? Mennyire erős a régiótok metal zenei élete? Megemlítenétek pár nevet, akikre érdemes odafigyelni, no meg pár csapatot, amelyek ma már nem aktívak, de egykoron meghatározóak voltak felétek?

A második kérdésedre válaszul Gaahl-t szeretném idézni: „…Satan”. Amennyiben nem gond, szeretnénk elvonatkoztatni a civil életünktől. A zenekarban is azért használunk művészneveket, arcfestést, mert ez egy teljesen más világ, mint a hétköznapi élet, és nem biztos, hogy egyik a másikat pozitívan tudná befolyásolni. A helyi Medgyaszay Ház ad otthont a metal zenének, így mi is minden évben szervezünk ott koncertet. Ezen kívül társszervezői vagyunk a 2017 óta minden évben megrendezésre kerülő Liszói Rockfesztiválnak. Liszó Nagykanizsától 15 kilométerre található. Ez a rendezvény is hiánypótló, mivel a kanizsai Csóstock Fesztivál óta nem volt ilyen kezdeményezés. Ahogy említettem, van egy-két jó zenekar Nagykanizsán, viszont régebben azért nagyobb volt a metal zenei élet. Sokáig működött például a Teurgia, akikkel én is zenéltem még 2004-2005 között. Számomra azóta is ők az egyik legmeghatározóbb zenekar. Rajtuk kívül az Art of Butchery, a Mélypont, a Muerte Cara, a Diabolic Storm készített jó anyagokat, és volt több punk, vagy éppen heavy metal zenekar is.

Végezetül köszönöm az interjút, csapassátok tovább a villámhárító-rongálást! Mit üzentek a rattle.hu olvasóinak?

Köszönjük, hogy végigolvastátok az interjút! Akit érdekel a zenekar, megtalál bennünket a Bandcamp-en és a Facebook-on is. Amint van kilátásban koncert, közzétesszük! Ezen kívül pár hete debütált az új videóklipünk, a Habeas Corpus, ami a YouTube-on is megtalálható!