1986-ban a Paradox a német thrash metal második vonalának egyik nagy reménysége volt. Zenéjük kezdetben több átfedést is mutatott a Metallica muzsikájával, de utóbbi csapatnak is voltak nyilvánvaló NWOBHM gyökerei, így a közös hatások ezen a téren is tetten érhetők. Ennek ellenére a würzburgi zenekar a hónapok és az évek múlásával tovább növelte hírnevét, és 1989-ben zeneileg és eladások tekintetében is elérte pályafutásának csúcspontját második albumával, a Heresy-vel, ám két évvel később sajnos feloszlottak. A zenekar főnöke, Charly Steinhauer énekes-gitáros most elmondja, hogy idei albumuk, a Heresy II: End of a Legend mennyire kötődik a legsikeresebb alkotásukhoz.
Helló, Charly! Az új albumon két alapító tag és két újonc szerepel. Ez matematikai véletlen? Hogyan jött össze ezúttal a felállás? Miért csak 1991 után tért vissza Alex Blaha (dobos)?
Inkább logikus következmény, mert a Paradoxnál semmit nem bízok a véletlenre! Több mint 40 esztendeje barátok vagyunk Axel Blahával, és évek óta rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. 1991-ben letette a dobverőit, ám mivel passzívan minden Paradox produkciót követett, egyszer csak kedve támadt, hogy több mint 25 dobolás nélküli év után újra ütőt ragadjon, így ő is részese az előző albumunkat, a Pangeát készítő csapatnak. Sok megerőltető gyakorlással és akarattal sikerült újra formába hozni magát és javítania korábbi képességein. Ennek eredményeként ő volt az első választásom az akkor üresen álló dobos posztra. Olly Keller bőgős és Christian Münzner szólógitáros egyalbumnyi kihagyás után szintén kész volt visszatérni a Paradox-ba, miután Tilen Hudrap csatlakozott az U.D.O.-hoz, Gus Drax pedig átment a Suicidal Angels-be.
Igaz, hogy az 1989 -es Heresy volt a legsikeresebb album a zenekar pályafutása során? Ha igen, mennyit adtatok el belőle? Az új lemez zeneileg és tematikailag is az előd logikus folytatása? Hiszen a szövegíró Peter Vogt mint régi arc is újból itt van a fedélzeten…
Úgy van! Az első két album eladási adatai a hatjegyű tartományba estek. Akkoriban nem létezett illegális zeneletöltés. A Heresy II: End of a Legend sem lírai, sem zenei szempontból nem folytatása az 1989-es Heresy-nek. Ellentétben második nagylemezünkkel, amelynek sztorija igaz történeten alapult, a Heresy II egy kitalált és független történet. A szövegét ugyanúgy Peter Vogt írta, és szintén a középkorban játszódik. Azt mondanám, hogy a két album témája stílusilag összefügg, zenei szempontból viszont a Heresy II a régi és az új iskola tökéletes kombinációja.
Melyek voltak pályafutásod legfontosabb lépcsői a Paradox-szal?
Az első lemezszerződés, „a hónap lemeze” cím a debütáló albummal, az év reménysége pozíció Németországban és ugyanebben a kategóriában második helyezés nemzetközileg. A Dynamo Open Air az Exodus-szal 1988-ban, a Wacken 1999-ben, a sikeres visszatérés 1999-ben és 2008-ban. A japán importtáblázatok első helyezése és még sok más. A legnagyobb siker azonban az, hogy a Paradoxnak több évtizeden át sikerült túlélnie a zenei üzletágban anélkül, hogy egyetlen rossz albumot is kiadott volna.
Az új lemez hihetetlenül vaskos, és nagyszerű dalokat tartalmaz gyorsasággal, dallamokkal és változatossággal. Hogyan írtad, rögzítetted és keverted az anyagot? Digitális vagy részben analóg mikrofonnal?
Ó, köszönöm az elismerést! A többi Paradox CD-hez hasonlóan ezúttal is én komponáltam az összes dalt. Én vagyok a zenekar dalszerzője és én alakítom ki a zenei kereteket. Ezután minden tag hozzájárul ahhoz, hogy a dal még jobb legyen. Sokat kommunikálunk egymással, majd közösen döntünk. Minden ritmus- és szólógitárt, valamint az éneket és a basszust a stúdiómban rögzítjük. Hasonlóképpen történik a dobok feljátszása és ezúttal a keverés is nálam történt. Minden digitális. Egy olyan mű felvételei, mint a Heresy II, legalább 20 ezer euróba kerülnének. Egy külső mix körülbelül 5 ezer euró. Felmerül a kérdés, hogy miért költünk ennyi pénzt, ha mi magunk legalább olyan jól vagy még jobban meg tudjuk ezt csinálni?
A múltbeli megközelítésed különbözik a mostanitól? Hogyan jellemeznéd ezen a téren a fejlődésedet? Mi inspirál(t) téged?
A megközelítés a 2008-as Electrify album óta változatlan. Az első három albumot külső stúdióban és analóg módon vettük fel. Ha egymás után hallgatod az albumokat, hallani fogod az archetipikus Paradox stílus következetes finomítását. Minden albummal egy kicsit felnőttebbé váltunk. Rengeteg felállásváltozáson mentünk keresztül, de egyik sem változtatott a Paradox stílusán, mert a fő dalszerző és énekes kezdettől fogva ugyanaz.
Hány videót tervezel a lemezhez?
Jelenleg egy dalszöveges videónk van. Szeretnék még egy-két nagyobb videót készíteni az albumhoz, de ezek sok pénzbe kerülnek, amit a zenekarnak a saját zsebéből kellene finanszíroznia. Tehát várunk és megnézzük, hogyan fogadják az emberek az albumot.
Vannak más dalok, amelyeken jelenleg dolgozol?
Nincsenek. Egy ilyen, 75 perces album után teljesen üres vagyok. Beletelik egy kis időbe, amíg kitisztítom a fejem, mert az elemek teljesen lemerültek. Öt év sem telik majd el, mire megjelenik a következő Paradox album, már gondolkodtam is az irányon. A terv készen áll, és pontosan tudom, hogyan kell majd szólnia ahhoz, hogy a Paradox rajongók boldogok legyenek. Csak ez a célom, nem a siker!
Mit jelent számodra a thrash metal?
Zabolátlan, gyors, agresszív és kompromisszumok nélkül játszott heavy metalt.
Melyek egy jó a thrash dal összetevői?
Legelőször is a riff! A ritmusgitár a legfontosabb elem, aztán a dobok és a játékmód, amelyeket a staccatós gitár, valamint a basszus és dob közös játéka fűszerez meg.
Melyik számodra a legfontosabb thrash album?
A Metallica Kill ’Em All-ja volt a legelső ilyen hatásom, úgyhogy ez a legfontosabb. De az Exodus Bonded by Blood is személyes kedvencem, a Slayer Reign in Blood-ja pedig minden idők legkompromisszum-mentesebb thrash metal albuma!
Leave a Reply