A.M.D.: Túlélők (1995/2020)

Az 1987-ben alakult A.M.D. a magyar hardcore egyik alapvető zenekara; az „első” pozíciójára a szakértők ugyan többnyire a rövid pályafutást maga mögött tudó Marina Revue-t delegálják, de az A.M.D. is ott volt az úttörők között. A négy középiskolás srác, a dobos Kiskovács, a gitáros Füleki Sándor (később többek között Mood és Wall Of Sleep), a basszusgitáros Cséb és a karizmatikus frontember, Sotár 1988-ban mutatkoztak be egy demókazettával, amelynek összes dala klasszikussá érett a csapat táborában. Az A.M.D. hatalmas lendülettel kezdett bele a koncertezésbe, Szlovénia és Szlovákia mellett az egykori vasfüggönyön túlra is eljutottak, turnéztak többek között Svájcban, Ausztriában és Németországban is.

A koncertek emlékére kiadott, igazán merész címmel ellátott Sucking Stalin Tour kazetta megjelenése után Sanyi és Cséb távoztak az A.M.D.-ből, a megüresedett helyekre a máig a csapatban muzsikáló Sík basszusgitáros és a 2019-ben elhunyt Lörke gitáros került. 1991-ben két A.M.D. kiadvány is napvilágot látott: a Ne vonulj be! kizárólag kazettán jelent meg, A háború borzalmai, sőt még rosszabb viszont LP formátumot is kapott. Aki többé-kevésbé otthonosan mozog a hazai undergroundban, az utóbbi lemezt tartja az A.M.D. csúcsteljesítményének. A háború borzalmai… belföldön szélesebb körben ismertté tette a bandát, a thrasherek is lelkesen fogadták, a zenekar a legendás Thrash Mosh Clubban is fellépési lehetőséget kapott.

A hardcore műfaj 1992-1993 környékén nemzetközi szinten egyre népszerűbbé vált, a Metal Hammer és a Headbanger’s Ball áldásos tevékenységének köszönhetően pedig a Biohazard, a Sick Of It All, a Pro-Pain és társaik itthon is bekerültek a köztudatba, Sotár azonban 1993 végén elhagyta a csapatot. Az énekes kiválása és néhány hónap múlva bekövetkezett halála kétségessé tette a folytatást, de Kiskovácsék a folytatás mellett döntöttek és az alapító tag Csébet hívták vissza, ezúttal énekesként.

Mire a Kiskovács-Lörke-Cséb-Sík összetételű A.M.D. lemeze, a Túlélők 1995-ben megjelent, Magyarországra is begyűrűzött a hardcore. Elég, ha megemlítem az akkoriban népszerűsége csúcsán lévő debreceni Necropsiát, vagy az előző évben stílust és nevet váltott (Sex) Actiont, akik a megújulás után már második lemezüket jelentették meg, Terror címmel. A 90-es évek közepére a sikeres hazai metal csapatok vagy jegelték magukat (Ossian, Pokolgép), vagy a kivárás taktikáját alkalmazták (Omen), de akadtak olyanok is, akik töretlenül haladtak tovább a megkezdett úton (Moby Dick, Akela). A hazai kemény zenék falán tehát rés keletkezett, a metal műfaj a generációváltás küszöbére jutott. A Black-Out és a Tankcsapda tudott is profitálni a helyzetből, és úgy tűnt, akár a hardcore-nak is nagyobb tér juthat.

Ilyen körülmények között jelent meg a Túlélők, amely a nem túl szerencsés kiadásnak (Fivinvest Kft.) köszönhetően nem tudott nagyobb tömegekhez eljutni. Fogalmazhatnék úgy is, hogy hiába hallgattuk a fent említett külföldi bandákat, és hiába olvastunk a Hammerben az A.M.D.-ről, ha vidéken akkoriban jószerivel lehetetlen volt beszerezni a lemezüket. A tízdalos album (a CD verzión bónuszként tíz régi nóta is helyet kapott) egy kordokumentum; kétségtelen, hogy nem ez a korong az A.M.D. csúcsteljesítménye, de a további lemezekkel összevetve a bandának még sincs oka szégyenkezni. Az 1995 nyarán a bikinis Németh Alajos stúdiójában rögzített Túlélők hangzása körülbelül olyan, mint amilyen a kortársak lemezeinek megszólalása volt, a 2020-as remaster viszont igazságot szolgáltat ennek a tíz nótának.

A háborús zajokkal kezdődő nyitódal (Te nem vagy idevaló) olyan széttördelt riffekből építkezik, amilyenekkel a Prong állt elő a Cleansing lemezen. Lörke kiválóan érezte ezeket a korszerűbb témákat, nem a kötelezőket variálja, a ritmusszekció pedig együtt él a játékával. Cséb éneke kissé egysíkú ugyan, de ehhez a muzsikához épp’ elég ez az ösztönös acsarkodás, amit a dalokba pakolt. A Túlélők nem az a fajta lemez, amit elemezni, analizálni, boncolgatni kellene, szimplán egy két-három perces, metalos riffelésű, U.K. Subs, Discharge jellegű, punkos beütésektől sem mentes dalokból összeállított energialöket. Az eredeti CD-s kiadás több mint egy évtizede jószerivel beszerezhetetlen, a H-Music azonban az idei Temetetlen múlt című CD-vel egyidejűleg, október elején digipack CD-n, fotókkal felturbózva újra megjelentette a Túlélőket. A lemez címe pedig számomra magára a zenekarra vonatkozik, hiszen Kiskovácsék több mint harminc év után is erejük teljében muzsikálnak. Ha tudni akarod, milyen volt a magyar hardcore a műfaj csúcséveiben, a Túlélők remek választásnak fog bizonyulni!

Nameless