Dave Mustaine & Joe Layden: Metálmemoár – Mustaine és a Megadeth

A thrash metal történetének egyik kulcssztorija Dave Mustaine-nek a Metallicából való távozása (kirúgása). Soha nem tudjuk meg, mi lett volna, ha marad, ami viszont biztos, hogy abban az esetben ma szegényebbek lennénk egy Megadeth-szel, a Big Four egyik alapbandájával, amely botrányokkal sűrűn pettyezett karrierje során jó néhány zseniális albumot tett le a műfaj svédasztalára.

Minden eseménynek több olvasata van, így a „nagy szakításnak” is. Eddig leginkább csak a Metallica verzióját ismertük Dave kiállhatatlan természetéről, botrányos viselkedéséről, most az érintett is elmondja, szerinte pontosan mi és miért történt. Ez persze Mustaine életregényének csupán egy sajnálatosan rövid fejezete, de a trauma még évtizedeken át mérgezte a vörös hajú gitáros lelkét, egyszerre tüzelte és bénította őt.

Sokak szerint Dave egy arrogáns seggfej, és a róla kialakult negatív képet a 2016-os Rockmaratonon történtek csak tovább erősítették. Emellett persze remek dalszerző és gitáros is, aki lassan négy évtizede a színtér megkerülhetetlen szereplője. Ahogy az visszaemlékezéseiből is kiderül, kalandokban bővelkedő élete során nemcsak adta, hanem bőven kapta is a pofonokat – leginkább az élettől. Apja alkoholizmusa, anyja Jehova tanúsága, szülei válása adták meg a kezdőlökést az ifjú Dave számára az önpusztítás mocsara felé vezető úton. Tizenévesen már nemcsak komoly kábítószer-fogyasztó volt, hanem drogdíler is. A zene ugyan kínált számára egyfajta mentőövet, de a rock and roll életstílus, a hirtelen jött sztárság csak még szorosabban összeláncolta őt démonaival, a mértéktelen italozással, valamint a kokain- és heroin-függőséggel. Zenésztársai ráadásul nemhogy segítették volna a megtisztulás felé vezető úton, éppen ellenkezőleg: nihilista életmódjuk folyamatos kísértést és megoldandó problémát jelentett Dave számára, s ebből kifolyólag a Megadeth sikerét, sőt a létét is veszélyeztette.

Mustaine a szemünk előtt rakja össze a puzzle-t, minden név és sztori, amiről a banda kapcsán valaha hallottunk, a helyére kerül. Hősünk ráadásul ma már józanul, többé-kevésbé objektíven tekint a múlt eseményeire. Belátja az általa elkövetett hibákat, ugyanakkor a saját érdemeit sem kicsinyíti a Metallica és a thrash irányzat felemelkedésében. Lélekben a mai napig eltéphetetlen szálak fűzik egykori zenésztársaihoz: a kezdeti barátság eleinte gyűlöletté vált a szívében, kiválása után jó ideig bosszúra szomjazott, zeneileg le akarta nyomni Hetfieldéket, egyenesen a bukásukra vágyott. Idővel azonban belátta, miért döntöttek úgy, ahogy, már csak azért is, mert zenekarvezetőként ő maga is gyakran szembesült ilyen jellegű konfliktusokkal.

A memoár természetesen nem ragad le ennél az egyetlen, bár kétség kívül legendás metal szappanoperánál, Mustaine további karrierjének és szerfüggőségének állomásait is nyomon követhetjük, a nem mindennapi lealjasulásoktól a 17 elvonón át bal keze lebénulásáig és megtéréséig, amikor is „beengedte Jézust a szívébe”.

A kötet 2010-ig követi a Megadeth történetének és Mustaine életének eseményeit. Ez a nagy kibékülések éve: először a Slayer tagjaival, aztán Dave Ellefsonnal, végül pedig a Metallicával. És ekkor jelent meg az Endgame album is, amely zeneileg sokak szerint egyfajta újrakezdés, visszatérés a helyes ösvényre, miközben az igazság az, hogy az ezredfordulót követően jó ideig minden lemeznek – az Endgame-nek is – úgy álltak neki, hogy talán az lesz az utolsó anyaguk.

Dave bármennyire is lehiggadt az új évezredre, a botrányok még mindig megtalálják, és ha egy kicsit más előjellel is, de továbbra is az az ambivalens, izgalmas személyiség maradt, akinek a 80-as években megismertük. Remek nyelvezete, olvasmányossága és látványos kivitelezése mellett a könyv talán legnagyobb erénye, hogy árnyalja a sokak szemében Mustaine-ről kialakult, finoman szólva nem túl hízelgő képet. Letehetetlen olvasmány.

Megjelenés éve: 2021
Fordította: Dudich Ákos és Bevíz Mihály
Kiadó: KONKRÉT Könyvek
Ár: 4665 Ft

A cikk szerzője: Coly 1108 további cikk
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

1 Comment

  1. Számomra Maustaine soha nem volt olyan negatív figura. Inkább azt éreztem, hogy hiába tehetséges, és hiába készít nagyon jó lemezeket, de valami plusz hiányzik, ami a volt zenésztáűrsait a csillagokba röpítette: a jó csapat.
    Nem simán zenésztársak, hanem jó csapat, ami több mint 4-5 zenész egy bandát alkot, hanem a pozitív energiák, a szinergiák összeadódása. A lemezeladásilag legsikeresebb lemezei is akkor készültek, amikor sikerült egy jó csapatot csinálnia maga mellé.
    Mondom mindezt annak ellenére, hogy számomra a legjobb Megadeth lemezek a 2-3-4. lemezei.

Szólj hozzá!

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra.


*