A Hiinaar Veres Gábor projektje, akit a Watch My Dying formációból ismerhet a nagyérdemű. Itt jegyzem meg, a WMD tipikusan az a csapat, amit lehet utálni vagy rajongani érte, mindenesetre a hazai modern és extrém metal terén megkerülhetetlen a szerepe és létjogosultsága! A metal.hu remasterben, limitáltan újra kiadta a korábban szerzőiben napvilágot látott Moebius és Fényérzékeny albumokat, akik tehát lemaradtak róluk, azok pótolhatják és nem is kell olyan irreális összeget kicsengetni értük, amennyiért olykor a közösségi hálón pár nepper adna túl rajtuk busás haszonnal! Na, de térjünk vissza Veres úrhoz! A Hiinaar Gábor nem első és nem utolsó projektje, de talán az eddigi legérdekesebb és egyben a legmegosztóbb!
Kezdjük talán azzal, hogy ez az önmegvalósítás mindenfajta előzmény nélkül teljesült be. Oka talán a WMD aktív-inaktív időszakában felgyülemlett ötletek feldolgozása és kiaknázása. A teljes album egy színes paradoxon, ami úgy felszínes, hogy mégis mély, és annyira húz le a sötétségbe, hogy mégiscsak a fényre vezet… Vagy legalábbis valami pislákol, ha más nem, a bánya masszájába ragadt olajmécses. Mivel a hazai ismertebb metal szféra tevékeny arcáról beszélünk, így nem esett nehezére a projektbe más vendégzenészeket bevonni és még színesebb kavalkáddá varázsolni a XIX mocsarát. Még felsorolni is nehéz, mennyi zenész és hány hangszeren vesz részt a közös produkcióban, legyen elég annyi, hogy a hazai paletta nagy része képviselteti magát, és egy igazán furcsa anyaggal lettünk gazdagabbak.
Az anyag 2019-ben eredetileg szerzőiben jelent meg, amit még abban az évben a metal.hu egyszerű, de lényegre törő digi-packben tett elérhetővé. A hangzás nagyon rendben van, ami már csak azért is furcsa, mert az anyag igazi sufnituning képződmény: a felvételek rögzítésére a résztvevők otthonában került sor, szívvel és lélekkel, úgymond minden apait és anyait beleadva (ez hallatszik is), remek magyar és angol szövegekkel megfejelve. A borító és a booklet kaotikus formái és fröccsenésekkel való kavarodása Ács Péter festményeiből lett összeállítva, amely abszolút illik a fekete-fehér, néhol szürke zenei katyvaszhoz.
Komplex és birtokolt, irányított káosz, színes képződmény, amely a groove-os húzásoktól a népzenei témákon át a matekos számolgatásig és a furcsa elektronikus megoldásokig terjed. A lemezt dalonként is ki lehetne elemezni, azonban semmi értelmét nem látom, hiszen annyira szerteágazó és olyan sok hatással rendelkező, alkotó szellemű valami, amire itthon nem is nagyon tudok példát mondani. Nekem sok helyen ugrott be a Neurosisnak az a fajta momentuma (főleg a Lakat a szájon nóta kapcsán), amikor még nem piszkosul mély és iszonyatosan romboló, vagy a Refused, a Tool, a Helmet, a VHK, no meg természetesen egy jó adag WMD. És persze még sorolhatnék rengeteg nevet, hatást, azonban a „kísérleti” és az „avantgárd” kifejezések létjogosultsága is megkérdőjelezhetetlen. Határoktól mentes suhanás levágott szárnyakkal, csonk és vér, fájdalom – miközben a remények és a jövőbetekintés furcsa elegye, a repülés szabadságával és érzésével!
A többször is említett sokszínűség ellenére a XIX korántsem olyan album, amelyet elsőre be tudunk fogadni, maradéktalanul megérteni és magunkénak érezni. Nem adja magát olyan könnyen, azonban érdemes időt szánni rá, mert tele van remek megoldásokkal és rejtett értékekkel, amelyek csak sokadig hallgatásra kínálják fel magukat a hallgatónak. Egy kétéves anyagot nem pontoznék, azonban annyit mindenképpen elárulok, hogy valahol a remek és a kiváló között végezne!
Megjelent digitálisan és a metal.hu gondozásában digi-packben.
metal.hu
https://metal.hu
Hiinaar
https://hiinaar.bandcamp.com/album/xix
https://www.facebook.com/hiinaar/
1. A karom a szíveken (0:46)
2. A Fairy Tale of a Candy Pachyderm (4:25)
3. Lassan a világ (4:26)
4. Black Clockwork (5:27)
5. Mind Palace (4:55)
6. Judge the Earth (3:39)
7. Lakat a szájon (4:58)
8. Like Fire Only Colder (5:14)
Leave a Reply