DISCLAIMER! This material is written in two languages, Hungarian and English. You can find the English version below.

Ki tudna hitelesebben mesélni a korai M.O.D.-ról, mint a USA for M.O.D.-n és a Rhythm of Fear-en gitározó Tim McMurtrie? Az alábbi interjúban szó esik a banda alakulásáról, a korai sikerekről, elválásról, visszatérésről és egy új kezdetről is.

Tim, először is mesélj nekünk arról, hogyan fedezted fel a metalt és kezdtél el zenélni! Milyen bandákban játszottál az M.O.D. előtt?

12-13 évesen olyan metal bandák voltak a kedvenceim, mint a Judas Priest, a Black Sabbath és az Iron Maiden. Első zenekarom a Phantom Lord nevű metal banda volt: szörnyűek voltunk, pár tini megpróbált megtanulni zenélni.

Mit kell tudni az M.O.D. indulásáról? Te hogyan kerültél a zenekarba?

A barátom, a Phantom Lord második gitárosa, Sooch és én találkoztunk egy elképesztő környékbeli dobossal, Keith Davis-szel. Keith-tel már sokkal feszesebben szólt a banda. Aztán egy középiskolás haveron keresztül megismertük Ken Ballonét. Ken akkoriban szakított az Angry Corpses nevű banda többi tagjával, így felhasználtuk a nevet. Bár Keith, Sooch és én szerettük az olyan punk bandákat, mint a Black Flag, a The Ramones vagy a The Misfits, Ken nálunk is jobban odavolt a punkért és a hardcore-ért. Keith, Tom és én inkább olyan thrash bandák iránt rajongtunk, mint a Slayer, a Destruction vagy a Metallica.

Hogyan kötöttetek ki a legendás Megaforce Records-nál?

Az Angry Corpses találkozott Billy Milano-val, és így mutattak be bennünket Jon Zazulának. Billy már végzett az S.O.D.-vel, és szóltak neki, hogy van egy banda a New Jersey-i Lodiból, amit meg kellene néznie. Volt pár számunk, neki is volt pár dala, elkezdtünk jammelni és összedobtuk a USA for M.O.D.-t. Jon Z eljött az első koncertünkre a Ritz-be, amikor a Megadeth előtt játszottunk, és ennyi volt. A Megaforce elküldött egy New York-i stúdióba felvenni egy demót Alex Perialas-szal, és utána szerződtettek minket. Csak az volt az egyetlen gond, hogy a régi középiskolás haverom, a második gitárosunk nem maradhatott velünk. Ezért szerepeltünk csak négyen a lemezen. De megvan az első fellépésünk felvétele, amit az idén vagy jövőre ki fogunk adni a Combaton keresztül, limitált lemezen.

Úgy láttam, a USA for M.O.D. egyik producere Scott Ian volt. Milyen volt vele dolgozni a lemezen? Minden simán ment?

Igen, Scott volt a lemez társ-producere, és minden rohadt simán ment. Könnyű volt vele dolgozni, eljött egy próbánkra is, mielőtt felvettük volna a lemezt. Négy nap alatt le is nyomtuk a felvételt.

Gyakran együttműködtetek a korszak fanzine-jeivel? Benne voltál a kazettacserélgető közösségben?

Volt, aki igen. Sok barátom csinálta, és Kenny is biztosan benne volt.

A USA for M.O.D. szövegei politikailag nem voltak túl korrektek (bár én inkább szórakoztatónak találtam őket, mint bántónak). Sok kritikát kaptatok akkoriban a dalszövegek miatt?

Természetesen sok kritikát kaptunk. Megbirkóztunk velük, Billy írt is egy levelet erről a sajtónak. De akkoriban az olyan komikusok, mint Eddie Murphy, Sam Kinison, George Carlin vagy Andrew Dice Clay sokkal rosszabb dolgokat mondtak stand-up-osként.

Melyik a kedvenc dalod a USA for M.O.D.-ról és miért?

A Thrash or be Thrashed!!! Hogy miért? Mert ezt a dumát én, Ken és Keith találtuk ki, és azóta is használja a világ. Elég király old school cucc.

Akkoriban milyen volt a színtér New Yorkban? Sok lehetőségetek volt élőben játszani?

Nagyon élénk élet zajlott. A legjobbak játszottak ott a legjobb formájukban: Motörhead, Murphy’s Law, Bad Brains, Anthrax, Slayer, Cro-Mags, Sacred Reich, D.R.I. Igen, főleg a brooklyni L’amourban és a New York-i Ritzben nyomtuk.

Miért léptél ki a USA for M.O.D. után?

Nem akartunk kilépni. Fiatalok voltunk, kihasználtak és kiraktak minket. Úgy éreztük, hogy sok vitát vált ki a zenekarunk, mert a színtér akkoriban nagyon erőszakos és nyüzsgő volt. Úgy éreztük, azt akarják, hogy másik irányba menjünk a zenekarral, és így lett aztán a thrash-ből szemét (trash = szemét) a Surfin M.O.D.-val. Ha engem kérdezel, azzal eladták magukat.

Hogyan és miért tértél vissza a Rhythm of Fear-re? És miért jöttél el ez után a lemez után is?

Amikor visszatértem, Billy és én elbeszélgettünk, ő pedig elég őszintének tűnt, mondta, hogy adjunk még egy esélyt a dolognak. A lemezen a szöveg és a zene 90 százaléka az enyém és az akkori bandámé, a Self Destruct-é volt. Billy nem akart Keith-szel dolgozni, Kenny pedig akkor a nyugati parton volt. Végül Keith-t feltüntettük az albumon, és így adtuk ki a lemezt. Hogy miért mentem el megint? A lemezzel kapcsolatban heteken át nyilatkozgattunk, és mindenhonnan jöttek a dicséretek. Aztán azt a nagy hírt kaptuk, hogy a Panterával fogunk játszani a Vulgar Display of Power turnén. Ekkor Billy nyilatkozott egy helyi metal rádiónak, a 89.5 WSOU-nak, és azt monda, hogy Jon Z meg akar szívatni minket, és a promóterrel együtt lenyúlja a pénzünket. Ekkor lett megint elegem ebből a baromságból és leléptem.

Van egy új bandád, az MOD classicTK. Honnan ered a név :-), és kik a tagok?

Ha visszafelé olvasod, kiderül, mint takar az M.O.D. classictk: Ken és Tim klasszikus M.O.D.-ját. A bandában én gitározom, Ken Ballone a basszeros, Donny „the DRP” Polinske az énekes a Sore-ból és a Primer 55-ből, míg a dobok mögött többen is ülnek a thrash színtérről: Felix Griffin (D.R.I.), Walt Monsta Ryan (Madball, D.R.I.) és James DeMaria (Heathen, Toxik).

Jelenleg egy új albumon dolgoztok. Mesélnél nekünk erről valamit?

Ha tetszett a USA for M.O.D. stílusa és a Rhythm of Fear, akkor ezt a lemezt imádni fogod. Ilyen lett volna a USA for M.O.D. folytatása a szörfös baromság helyett. 25 dal érkezik öt király dobossal a punk, thrash metal és hardcore színtérről.

Láttam, hogy Dave Ellefson igazolt le titeket a Combat Records-hoz. Ez hogyan történt?

Pár ismerős szólt, hogy keressem meg őket. Aztán egy barátom beszélt Thom Hazaert-tel, aki nem csak Dave-et menedzseli, hanem együtt vezetik a kiadót, és ennyi volt. Minden nagyon gyorsan történt és a srácok igazi úriemberek. Remek érzés, hogy egy csapatban vagyunk.

Sokak szerint a thrash metal már évek óta halott, de szerintem az elmúlt években sok új és régi banda készített a színtérhez méltó anyagokat. Még mindig követed az itteni történéseket? Vannak kedvenceid az új bandák közt?

Igaz, hogy idővel minden megkopik, de a thrash számomra sosem kopott meg. Hallgassátok meg a Rhythm of Fear nevű bandát, elképesztőek és ők is szerepelnek az új lemezen. Az új albumon még sok vendég lesz, szóval kövessetek minket a közösségi médiában!

Mondj egy zenekart, akiket azonnal megnéznél, ha vége ennek a Covid-szarságnak!

Az Aggrost, a Cro-Mags-es Parris Mayhew új bandáját. Őrületes új cucc!

Mit üzennél a magyar rajongóknak?

Azt, hogy figyeljék a híreket! Kövessetek bennünket a közösségi médiában, és alig várom, hogy újra találkozhassunk az élő koncerteken! Keressetek minket a www.thethrashking.com oldalon, a Facebook-on a mod classictk név alatt vagy az Instagramon!

* * *

„To me thrash never fizzled out”

Who could tell us about the early days of M.O.D. more authentically than Tim McMurtrie, who was the guitarist on USA for M.O.D. and Rhythm of Fear? In the interview below he talks about the formation of the band, the early success, parting ways, return and a new beginning.

First of all, please tell us about how you discovered metal and started to play! What bands were you involved in before M.O.D.?

The first bands I got into were metal and around the age of 12-13 years old. Judas Priest, Black Sabbath & Iron Maiden. The first band I was in was called Phantom Lord: it was metal and we were horrible. Just a bunch of young teens learning how to play.

Could you tell us about the beginnings of the band? How did you end up in early M.O.D.?

My friend, the 2nd guitarist in Phantom Lord, Sooch and I met an amazing double kick drummer from the area named Keith Davis. Acquiring Keith started to get the band a lot tighter. Then through a friend in high school, we met Ken Ballone. At that time Ken just ended his relations with members in his band Angry Corpses, so we used the name. Though Keith, Sooch and I were already into punk bands like Black Flag, The Ramones, & The Misfits, Ken was more into punk and hardcore as Keith, Tom and I were into thrash bands like Slayer, Destruction, & Metallica.

How did you end up at the legendary Megaforce Records?

When the band Angry Corpses met Billy Milano, that’s how we were introduced to Jon Zazula. Billy and S.O.D. were over and he was told, that there was a band from Lodi, New Jersey that he should go and check out. We had a bunch of songs, he had a bunch of songs, so we started to jam and put USA for M.O.D. together, and Jon Z came to our first show at the Ritz opening up for Megadeth and that was it. Megaforce got us into the studio to make a demo with Alex Perialas in NYC, and once we did that we got signed. The only sad thing was my long-time high school friend and 2nd guitarist got cut. So that’s why there were only 4 on that record. But I have that first show recorded and we will put it out on Combat this year or next on limited vinyl.

I see that one of the producers of USA for M.O.D. was Scott Ian. What was it like to work with him on the record? Did everything go smoothly?

Yes, Scott Ian co-produced the record and yeah, it went smooth as fuck. He was easy to work with, he came to a rehearsal before we went in to record, and then we laid that shit down in 4 days time.

Did you have a lot of interaction with the fanzines of the time? Were you a part of the tape-trading community?

Some yes, had a lot of friends even more into that, and Kenny definitely was.

Your lyrics on the USA for M.O.D. were not really PC (although I found them rather amusing, than offensive). Did you get a lot of criticism at that time for these lyrics?

There was a lot of criticism of course. We dealt with it, Billy wrote a letter to the press about it. But in our opinion every single comedian at that time, like Eddie Murphy, Sam Kinison, George Carlin & Andrew Dice Clay were saying much worse doing stand up comedy.

Which one is your favorite track on USA for M.O.D. and why?

Thrash or be Thrashed!!! Why? Because that saying was created by me, Ken and Keith and now the world has been using it ever since. Pretty cool old school.

How was the scene in NYC at that time? Did you have a lot of opportunities to play live?

It was electric, all the best of the best were in true form from Motörhead to Murphy’s Law to the Bad Brains to Anthrax to Slayer to the Cro-Mags to Sacred Reich to D.R.I. Yes, we played mostly at L’amour in Brooklyn and the Ritz in NYC.

What made you leave after USA for M.O.D.?

We did not want to leave. We were young and taken advantage of and forced out. We felt like our band was creating controversy because the scene was violent and electric at the time, and to us we felt like they wanted the band to have a new direction and it went from thrash to trash real quick with Surfin M.O.D. It was a sell out move if you ask me.

How and why did you return for Rhythm of Fear? And why did you leave after this record as well?

I returned because when Billy and I first spoke about it, he seemed sincere enough to give us another real shot with a record that’s music and lyrics were 90% my stuff and stuff leftover from my band at the time, Self Destruct. He did not want to work with Keith, and Kenny was on the West Coast at the time. So I got Keith credited on the music he contributed and we put out the record. The reason I left again was we had been doing weeks of press on this record and getting much praise all across the board. And the big news was we were going to be on tour with Pantera on their Vulgar Display of Power tour. Then Billy goes on the local metal station 89.5 WSOU and says Jon Z is going to fuck us on the tour and skim money off the tour with the promoter. That was that again I had enough of the bullshit and left.

You have a new band called M.O.D. classicTK. What is the idea behind the name? 🙂 And who are the members?

M.O.D. classictk is exactly what it means, if you read it backwards. Ken & Tim’s classic M.O.D. The band has myself on guitar and Ken Ballone on bass along with Donny “the DRP” Polinske on vocals from the band Sore & Primer 55, and various drummers from the thrash scene from Felix Griffin (D.R.I.) to Walt Monsta Ryan (Madball, D.R.I.) to James DeMaria (Heathen, Toxik).

You are currently working on a new album. Can you tell us anything about it in advance?

If you liked USA for M.O.D.’s style and Rhythm of Fear, you will love this record. It’s like what the real follow up to USA for M.O.D. would have been instead of that Surfin’ bs. 25 songs featuring 5 sick drummers from the punk, thrash metal and hardcore scenes.

I saw that Dave Ellefson from Megadeth signed you for Combat Records. How did that happen?

A few people I know told me to reach out to them, but a friend of mine made the connect with Thom Hazaert who not only manages Dave but runs the label with him and that was that. It happened real quick and they are pure gentlemen. What a great team to be a part of.

Some people think that thrash metal has been dead for years and years now, but I think in the last few years a lot of old and new bands produced materials worthy of the scene. Do you still follow the scene and do you have any favorites among the new bands?

True, everything fizzles out a bit but to me thrash never has. Yes, check out the band Rhythm of Fear, they are amazing and will also be appearing on the new record. Also there are a bunch of appearances on this record so stay tuned to our social media!

Name one band that you would love to see first as soon as this Covid-shit is over!

Aggros, the new band with Parris Mayhew from the Cro-Mags. New shits nuts!

Any thoughts or messages for your Hungarian fans?

Yes, to all our fans in Hungary please stay updated add follow us on all our social media and know that we can’t wait to see you all at a live show soon! Please, add us at www.thethrashking.com, on FB at mod classictk and on Instagram at mod_classictk!