Új dalok a Kohóból

Oláh Zsolt gitáros a Remorse hamarosan érkező lemezéről

Ha Miskolcon túlra tekintünk, az ózdi Remorse az északkeleti régió remetéjeként tartja életben a borsodi thrash metalt. A friss lemezre több mint egy évtizedet kellett várnunk, Oláh Zsoltival pedig, aki a Remorse gitárosa és lelkiismerete, éppen egy éve beszélgettem ezeken a hasábokon. A célegyenesbe fordult Kohó korong indokolta, hogy Zsoltit újra a billentyűzet elé ültessem, és ahogy ő évtizedek óta zúdítja ránk a minőségi riffeket, én is a nyakába borítsak egy kérdéssort.

Ismételt metaltestvéri üdvözletem a Rattle Inc. nevében! Végre látszik az alagút vége, február elején érkezik a lemez. Kezdjük azzal, amit már mindannyian ismerünk, a borító ugyanis már nyilvános. A fotó úgy lett metal, hogy közben lokálpatrióta is. Már az In Versio hátsó képén is Ózd egykori életéből merítettetek. A Kohó borítóképéről mit tudsz elmondani: mikor, hol készült, illetve pontosan milyen munkafolyamatot ábrázol?

Hell mindenkinek! A borító Mizerák István, világszerte ismert fotóművész képéből készült, Köhler Ági szerkesztette. A fotón az egyik ózdi kohó csapolása látható az 1980-as évek elejéről, ahogy megindul a nyers fém. Szóval mindenképpen passzol hozzánk és aktuális is!

Az eltelt évek alatt lényegében visszarendeződött körülötted a H.A.R.C.! lemezes felállás. A basszusgitáros Krisztián kivételével újra csatlakozott mindenki, tehát ismét a Remorse soraiban üdvözölhetjük az énekes Róm Gabit és a gitáros Kossuth Lajost is. Egy kicsit időzzünk el a tagcseréknél! Mi történt Ráckevi Imrével, aki majdnem tíz évig állt a Remorse mikrofonja mögött?

Az ok Imre lakodalma, ahol mellém és Kálmán mellé ültette a két Muliczot a Vale of Tears-ből, akik főtt birkafejet majszolgattak, a szemét, az agyát stb. Ezt látva aznap én már nem voltam éhes. 🙂 A viccet félretéve, ennek az igazi oka én vagyok, vagyis az, hogy elakadtam a dalírásban, és részben ez az egyik oka annak is, amiért ilyen sokat kellett várni az új lemezre. A család, a gyerekek és a munkám mellett már nehezebben megy. Az énektémák befejezésében, megírásában Gabi már régebb óta részt vett, és ez lett a folyamat vége… Mind Imre, mind Igor (Hocza Róbert) rendkívül megbízható arc, jó haver, de tény, hogy a dalokkal elakadtunk, és kellett mind Lali, mind pedig Gábor ahhoz, hogy legyen lemez. Mindig elmondom, hogy nekünk a zene hobbi, de a dalok megírását komolyan veszem, ha kell magamat is leb….om, mint például most is. 🙂 Pecer úr (Szabó Péter) stabil, mint egy nyolc hangszórós bassszusláda, így ő maradt, Kálmánnyal egyébként is azonos a szenvedélyük! Továbbra is mindenkit szeretettel várok a színpadon, ezt is elmondtam már, nálunk nem vérre megy a játék, ez a csapat már régóta 100 tagú Thrash Team-ként működik. Viszont apró lépésekben gondolkodom, és most a lemez a legfontosabb.

Gabi hogyan került újra képbe nálatok?

Volt több H.A.R.C.! lemezes koncertünk, és mióta hazajött, tartottuk a kapcsolatot. Aztán bevontuk a dalok énektémáinak kidolgozásába, ennyi…

Hocza Robi külföldre költözését követően egyértelmű volt, hogy Lalinak kell visszatérnie?

Végül is Lalival is ugyanaz a helyzet: eleve ott volt a Mikrodeth projektünk, a H.A.R.C.! koncertek, szóval mi azért rendszeresen pengettünk együtt. Küldtük egymásnak az ötleteket, fikázgatta a dalokat stb. Ő is külföldön él, de jóval közelebb, Ausztriában, Igor viszont Tunéziában. Nyilvánvaló, hogy Lali a koncertek terén is képbe került, miután Igorból afrikai ember lett! 🙂 No meg Erdélyi Petit is megkerestem, mint a 100 tagú gitárosát. A zenei rész pedig egyértelmű, szerencsére sokat dumálunk Igor bátyával, és tudjuk azt, hogy neki a Mytra az élete, a dalírás is abban a stílusban megy neki igen jól. Lali viszont olyan ötleteket küldött, amelyek úgy is passzoltak az én dalaimba, hogy előtte esetleg sosem hallotta őket. Nagyon egy stílusban gondolkodunk, annyi különbséggel, hogy ő a minél több hang lefogásának irányába törekszik, én pedig a kevesebb felé! 🙂

A kérdéses pont Oláh Kálmán dobos, aki párhuzamosan az Ektomorfban is tag. Mi lesz, ha egyszer helyreáll a világ rendje, és az Ektomorf újra elkezd turnézni?

Egy-két hét, és az Ektomorf tagok kikészülnek, ha Kálmánnal egy buszban utaznak! 🙂 Mint mondtam, apró lépésekben gondolkodom, a dolog majd akkor derül ki, ha aktuálissá válik a kérdés. Viszont én nem szeretnék turnét, ezer koncertet, mentem már eleget. Az pedig, hogy Kálmány egy ilyen zenekarba került, jó dolog, nyomja, amíg bírja, nagy lehetőség ez. Nála már nagyok a gyerekek, mehet mindenfelé, csak hamburger legyen! 🙂

Rátérve a friss lemezre; mennyi idő alatt álltak össze a dalok?

A dalok folyamatosan születnek, vagyis tizenkét éve készülnek! Az új lemezre a mostani legerősebb számok kerültek fel.

Hány nóta fog szerepelni a CD-n?

Tizenhárom új és egy régi dal szerepel a lemezen.

Minden új Remorse-szerzemény fel fog kerülni a korongra, vagy lesz olyan dal is, amely fiókban marad?

Mindig sokkal több ötlet születik, viszont most már van egy saját kis stúdióm, így esélyesebb, hogy egyszer a lemaradt dalokból is elkészülhet valami. Akadt pár ilyen a harminchárom év alatt!

Oláh Zsolt

Ezúttal is a régi gárda felelt a dalszövegekért?

Mondhatom, hogy igen. Tóth Zoli „Pati” gyerekkori barátom és rocktestvérem is, sajna ő is régóta külföldön él. Hiányzik is az őrült mentalitása itthonról! Folyamatosan küldi az ötleteit, amiket megpróbálok a dalokra illeszteni, átírogatni. Sok ötletem volt most nekem is és Róm Gabi is hozott pár sort, ezeket a stúdióban ráztuk gatyába.

Már a H.A.R.C.! lemez is Szolnokon készült, egyértelmű volt, hogy ezúttal is Töfiékkel fogtok dolgozni?

Igen, járt utat járatlanért nem hagyunk el! 🙂 Töfiékben megbízom, mind a szaktudás, a technika, mind pedig a segítőkészség megvan, azt hiszem, jól tudunk együtt dolgozni. A COVID-helyzet miatt most a keverés rázósabb ugyan, de ezt is megoldjuk telefonon, online stb..

Hogyan zajlott a stúdiózás? Hányszor utaztatok le Szolnokra, mire összeállt a végleges anyag?

Két éve járunk le, pontos számot már nem tudok mondani, de ez sem volt egyszerű. A szólókat viszont már az én stúdiómban rögzítettük Lalival, plusz lesz pár vendég is a Kohón, de ez legyen meglepi.

Az előzetes videókon feltűnt Bodnár Gábor basszusgitáros és Kollár József gitáros is, akikkel annak idején elkezdtétek a muzsikálást. Ők is fognak szerepelni az új lemezen?

Igen! A jelenlétüknek nagyon örülök, mert a gyerekkori barátaimról van szó, no meg ezt a dalt annak idején együtt írtuk. A stúdióban Kálmán már feldobolta a dalt, így a gitárok és az ének maradt; egy kicsit változott a tempó, a zenei részek minimálisan, a szöveg viszont semmit; úgy van, ahogy azt tizennyolc évesen megírtuk. Ma már egy kicsit megmosolyogtató, de ez az eredeti.

A legutóbbi életjeletek a Kalapács tribute lemezen (Kikalapált dalok) történt szereplés volt. Honnan jött az ötlet a közreműködésre, illetve ki választotta ki az átdolgozandó dalt? A feldolgozás a friss CD-re is felkerül majd? Nyugtass meg, hogy az új lemez is ilyen ütős hangzást kapott, mint az említett átdolgozás!

Még 2018-ban keresett meg Weisz Laci, hogy lenne egy ilyen lehetőség, aztán lecsendesült a dolog, majd 2020-ban Hartmann Kristóf szólt, hogy ha akarunk szerepelni, van rá kb. 3-4 hetünk! Szerencsére pont indultunk a Denevérbe, így rászakadtunk a feladatra. A dalt közösen választottuk ki, de hamar megvolt a kiszemelt. Pár próbán meg is szültük a thrash-verziót, a dobot és a bőgőt Ózdon rögzítettük, minden mást Töfiéknél. Megnyugtatlak, hogy az új lemez hangzása is hasonló lesz! 🙂

Csak hogy el ne felejtsük!

Ha valaki manapság még CD-kben gondolkodik, és ebben a formában szándékozik eljutni az emberekhez, a mellékletes megjelenés maradt az egyetlen célravezető megoldás. Hogyan merült fel ez a lehetőség, illetve mit vártok az együttműködéstől?

Jól fogalmaztál, ez egy lehetőség, mi pedig éltünk vele, mert a cél az, hogy minél több emberhez eljusson az anyag, méghozzá a lehető legolcsóbban. Mi ennyit várunk tőle. Viszont ha valaki szeretne rendes CD-t, booklettel, az is lesz.

A lemez megjelenését követő időszakra vannak már terveitek? Szerinted az idei év második felére helyreállhat a 2019-es állapot?

Nyilvánvaló, hogy szeretnénk koncertezni, de én a borúlátók közé tartozom, szerintem az csak a kezdet, ami mostanában történik, de majd meglátjuk. Addig is maradnak a klipek, online videók, ilyenekben gondolkodunk mi is.

A végére egy-két személyes kérdés. A riffgyártás mellett a másik hobbid a horgászat. Mikor kezdtél bele, és milyen gyakran jársz a természetben? Van állandó vadászterületed, vagy több helyre is szoktál menni?

Amióta van egy kislányom és egy kisfiam, minden háttérbe szorult, de azért igyekszem minél több feeder horgászversenyre eljutni. Számomra ez a kikapcsolódás. A Hangonyi-tó a hazai pálya, de szeretek új helyekre is eljutni, ezek mind hatórás versenyek, szóval nem tűnök el napokra, de nem is szeretnék. Időnként a munkám is elég stresszes tud lenni, úgyhogy néha ki kell kapcsolni.

Figyelemmel követed még a magyar undergroundot? Tavaly milyen hazai lemezekre kaptad fel a fejed?

Igor bátyáék nagyon odatették az új Mytrát, az ötéves lányom minden szöveget kívülről tud! 🙂 Igazi rajongó, már rózsaszín pólója is van, és néha el kell mennünk vele Viki nénihez is! Ezen kívül, amit meghallgattam, az az új Thy Catafalque, Ørdøg és Kalapács lemez – mind igen baba lett.

A régi kedvencek frissebb anyagairól mi a véleményed?

Szerintem a nagy öregek nem tudnak tévedni: Testament, Annihilator, Death Angel, amiket hallgatok és várom az új Exodust! Rokkkk!

Nameless

A cikk szerzője: Rattle Inc. 201 további cikk
A Metal Attack fanzine-t 1988 őszén indította két egri főiskolás, Benjoe és Coly. A lap a nyolcadik számtól jelent meg Rattle Inc. név alatt. A kiadvány összesen 18 számot élt meg, és 1991 tavaszán szűnt meg. A fanzine - negyedszázados kihagyást követően - online változatban, 2016 decemberében kelt újra életre a Facebook-on, és 2017 januárjában kapott saját felületet.

Legyél az első aki hozzászól

Szólj hozzá!

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra.


*