Slowmesh: Isolate (2020)

Az év vége felé megjelenő lemezek esetében fennáll a veszély, hogy elsikkadnak. December elején fél szemmel már hajlamosak vagyunk összegezni a mögöttünk álló tizenegy hónap termését, még másik szemünkkel már a jövő év elejének megjelenéseit sasoljuk. A Slowmesh második albuma december közepe felé érkezett, amikor magamban már leltároztam a 2020-as megjelenéseket.

A négyes első korongja még 2017-es keltezésű. A Something New akkoriban sokat pörgött az autóban, majd a csapat lassan eltűnt a látókörömből. Közben készült egy EP is Liquid Love címmel, de azzal akkoriban elkerültük egymást. Csak akkor kaptam fel újra a fejem, amikor a friss Hammert kézbe véve kipottyant belőle az Isolate CD. Egyszer meghallgattam a korongot, majd félretettem azzal, hogy később adok még neki egy újabb esélyt. Két hét múlva pedig már azon kaptam magam, hogy naponta legalább egyszer le kell, hogy pörgessem a lemezt, és minden hallgatás után másik dalt tudnék megjelölni, mint aktuális favoritot.

Ha valaki nekem szegezné a kérdést, hogy milyen zenében utazik a csapat, nehéz lenne egzakt választ adnom. A négyes muzsikája legegyszerűbben modern rock/metalként írható le, amiben van grunge, stoner, árnyalatnyi punk, southern rock és persze rock n roll is, de nem is ez a lényeg, hanem inkább az, hogy a fiúk egy olyan albumot hoztak össze, ami meghálálja a rá fordított időt. A refrének egy része már az első hallgatások idején beragad, de a nyolcadik-tízedik alkalommal is jönnek elő rejtett finomságok. A december végén klipesített Together Alone refrénje tanítanivaló módon lett felépítve, a lemez végére illesztett dal a Slowmesh talán legnagyobb slágere. A ritmusszekció (Mészáros-Komáromy Dénes basszusgitáros és Apró Antal dobos), valamint Szabó Dávid énekes már a VL45 időkben is együtt muzsikáltak, Süle Tamás gitáros érkezett utoljára, de a felállás így is évek óta sziklaszilárd.

A nyitó Add to Cart lényegében egy intró, pontosabban egy kapocs az első lemezhez, aminek a címét is felemlegetik. A tényleges első nóta a Sold Out, amely egy két és fél perces, punk rockos tétel. Az első sláger a címadó képében érkezik, amiben talán még nu metal is akad. Dávidnak nem kenyere az egyszavas refrének erőltetése, ahogy az Isolate dalba, úgy szinte mindegyik tételbe kerek, többkörös refrének kerültek. A Little Rock Nine-ban érzek valamit az amerikai vidék zenéjéből, avagy talán country-hatások is megbújnak Tamás zúzós riffjei között. Magamat kell, hogy ismételjem, de a refrén mellett ebben az esetben sem lehet szó nélkül elmenni. A Ladyguest nyitó riffje egy széles terpeszben elnyomott southern rock téma, maga a dal pedig nem több, de nem is kevesebb egy modern rock slágernél, aminek a rádiókban is helye lenne. Lehet, hogy hülyeség, de az Out of Reach első feléről a mai Katatonia ugrott be, aztán persze megdörrennek a gitárok is, de a szomorkás dallam végigkíséri a dalt. A vidám Liquid Love pedig homlokegyenest az ellentéte, az a kezdő riff akár az új AC/DC-re is felfért volna. A dal egyébként ismerős lehet a köztes EP címadójaként, de Dávidék azóta egy kicsit még faragtak rajta. A Just a Guy és az Up to You maradnak az alapvető stoner rock vonalon, a két dalnak akár a VL45 lemezén is helye lehetett volna. Ja, ha nem mantráztam volna még eleget, a refrének újfent erősre sikeredtek.

Fotó: Bobál Katalin https://www.facebook.com/bobalphotography/

Amikor ezeket a sorokat írom, a Together Alone-t érzem a legerősebb szerzeménynek. Aki kategorikusan elzárkózik a hazai csapatoktól, ezzel a dallal sikeresen felülbírálhatja saját nézeteit. A legösszetettebb nóta a CD legvégén kapott helyet: a Sunflower-ben a Katatonia kivételével körülbelül minden előfordul, amit eddig emlegettem. A dallal egybefűzve egy akusztikus gitárral előadott outró vezeti le az Isolate-et.

Pár szó erejéig érdemes megemlékezni a vendégekről is, akik közül csak Tari Szabolcs neve csengett ismerősen. Egy kicsit meg is lepett a közreműködése, hiszen a Miseriummal más zenei világban mozgott. Az Isolate-en az akusztikus outró mellett egy szóló is a nevéhez fűződik, de a vokálokba is besegített és a billentyűk mögé is odaült. A vendégénekesnő, Farkas Sarolta a már emlegetett Ladyguest-ben jut szerephez. Hangja afféle ritmikus szövegmondás, szóval távolról sem egy elcsépelt duett került a korongra. A harmadik meghívott, Kálló Péter pedig a Liquid Love gitárszólójával járult hozzá a végeredményhez.

Aki kedveli a rockzenét (olvasóink közt biztos akadnak néhányan 🙂 ), januárban kis túlzással bármelyik sarkon begyűjtheti a kettes Slowmesh-t. Ez az a fajta zene, amiben bárki találhat magának kedvére valót. Nekem sikerült, hibára viszont nem leltem.

Nameless

 

 

 

A cikk szerzője: Rattle Inc. 197 további cikk
A Metal Attack fanzine-t 1988 őszén indította két egri főiskolás, Benjoe és Coly. A lap a nyolcadik számtól jelent meg Rattle Inc. név alatt. A kiadvány összesen 18 számot élt meg, és 1991 tavaszán szűnt meg. A fanzine - negyedszázados kihagyást követően - online változatban, 2016 decemberében kelt újra életre a Facebook-on, és 2017 januárjában kapott saját felületet.

Legyél az első aki hozzászól

Szólj hozzá!

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra.


*