Best of the Rest: Alice In Chains

A Seattle-i kvartett-től a nagylemezek és EP-k mellett sokáig csak a Last Action Hero filmzenealbumon, az MTV Unplugged koncertlemezen és a Music Bank válogatáson megjelent extra nótákat ismertem (utóbbiak közül sem mindegyiket). Aztán néhány éve összegyűjtöttem egy nagyobb csokrot az együttes korábbi – demós – felvételeiből is, ám mint most, e cikk készítésekor kiderült, az is csak töredéke volt az 1987–1999 között különböző kalóz- és hivatalos felvételeken napvilágot látott daltermésnek.

A kutatásban nem véletlenül álltam meg az ezredfordulón: bár a mai felállás teljesítményét is maximálisan elismerem, számomra az AIC énekese mindig is Layne Staley (RIP) marad. Így is találtam 41 olyan nótát, amelyek nem szerepelnek a Facelift, Sap, Dirt, Jar of Flies, Alice in Chains kiadványokon. E bőség, ismerve Jerry Cantrell hiperaktivitását dalszerzőként (gondoljunk csak a Degradation Trip duplaalbumra), nem különösebben meglepő. A demós és bónuszdalokat hallva pedig az is egyértelmű, hogy ezek többsége miért csak ilyen-olyan nem hivatalos kiadványokon terjed a rajongók körében.

Utóbbiakból számtalan kering az underground bugyraiban, így egy-egy ilyen nem-album nóta több korongon, több változatban, esetenként különböző címmel is megjelenik (pl. Chemical Addiction és Death Trap, Fairytale Love Story és Over the Bridge). A kezdeti dalokra még nem a tipikus AIC-stílus jellemző: a Don’t Be Satisfied például olyan, mint egy korai Iron Maiden-nóta Paul Di’Anno-val, a Fat Girls pedig a fiatal Van Halen-nek vagy Mötley Crüe-nek is jól állt volna.

Mindezek után nézzük, mely nem nagylemezes, nem EP-s nótákat ajánlanám a figyelmetekbe!

1. Over the Edge (Alice ’N Chains Demo, 1987)

A legelső, hanghordozóra rögzített AIC-dalok egyike. Tempós nóta, hard rock, de akár még a glam kategóriába is beférne. A grunge-tól nagyon távol áll, a fiatal Staley hangja is alig ismerhető fel. Jó viszont Cantrell szólója.

2. Queen of the Rodeo (Glamourous Girls, 1987)

Rafináltan szomorkás, country/western hatású szerzemény, torzítatlan gitárral, már Layne jellegzetes intonálásával. Jók a váratlan, ének nélküli felgyorsulások, és a bottleneck-hatású gitárszóló is tetszetős. A dalnak több változata is kering az undergroundban: a fenti kalóz-válogatásalbumnál nagyságrendekkel jobban (súlyosabban, dinamikusabban) szól a szám egy dallasi koncertfelvétele.

3. King of the Kats (Publisher Demos, 1989)

Lassan, súlyosan indul, majd középtempóban lüktet végig. Még ez sem grunge, kolomp is szól benne, a refrén megint csak glam-es, a funky-s tempóváltás pedig a Mordred-et juttatta eszembe.

4. Heaven N’ Hell (Is Layne Still in Rehab, 1989)

A középtempós, kissé blues-os dal különlegessége, hogy a Circus of Power nevű csapat Magic and Madness albumán is szerepel, méghozzá Jerry Cantrell vendégszereplésével. Na, itt a verzék kétszólamú éneke végre már az aranykor AIC-jét idézi.

5. I Can’t Have You Blues (Is Layne Still in Rehab, 1989)

Blues-tempóban induló, majd komótos rock and rollba csapó nóta, fémesen csikorgó gitárral, Layne éneke mögött Jerry áááá-zó vokálozásával.

6. There’s No Time (Tasty White Powder demó, 1992)

Mélyen döngölő alapok, csavarodó gitárriff, ismerős dallammenetek…ez még inkább az első-második lemez hangulata, stílusa, jó kis refrénnel…

7. What the Hell Have I (Last Action Hero soundtrack, 1993)

…ez viszont már az érett AIC, keleties gitárhangokkal (szitárral?). Nem resztli, egyértelműen lemez-érett dal. Később a svéd Drain STH kopizta ezt az énekstílust.

8. A Little Bitter (Last Action Hero soundtrack, 1993)

Ez is a harmadik album csapásiránya, a verzében egy kissé torzított énekkel, lebegő űrgitár-hangokkal.

9. Killer Is Me (MTV Unplugged live album, 1996)

Az egyetlen új dal a koncert(lemez)en. Kissé melankolikus, álmodozó, már Jerry hangjával (Layne akkortájt éppen nem lehetett „használható állapotban”). Torzítatlan gitár, szárazon pergő dob, a végén nagy ováció a közönség részéről.

10. Another Brick in the Wall Pt. 2 (The Faculty soundtrack, 1998)

Nem Alice In Chains szám, viszont Layne szereplése miatt mindenképpen megemlítendő darab. Robert Rodriguez sulihorror filmje, a magyarul Az invázium címmel futó alkotás soundtrack-jának előadói között kakukktojásnak számít a Class of ’99 nevű alkalmi formáció, amelyben olyan nagy nevek örömzenéltek együtt, mint Layne Staley, Stephen Perkins (Jane’s Addiction) vagy Tom Morello (RATM, Audioslave). Nagyon jól adják, abszolút modern hangzással, indusztriál-lüktetéssel szólal meg előadásukban a Pink Floyd egyik legnagyobb klasszikusa. A gyerekkórus természetesen innen sem hiányozhat.

11. Get Born Again (Music Bank CD 1 válogatás, 1999)

Ez a dal is a harmadik lemez miliőjét árasztja, Staley énekével, Jerry finom vokáljával. Mondhatni, ez az egyik utolsó életjel ettől a felállástól.

Nagyon vegyes felhozatal, maximum válogatásalbumként állná meg a helyt. Úgy viszont mindenképpen: a 11 nóta remek keresztmetszetét adja egy nagyszerű csapat karrierje első korszakának.

Futottak még:

Lip Lock Rock (Alice ’N Chains Demo, 1987)
Fat Girls (Alice ’N Chains Demo, 1987)
Sealed with a Kiss (Alice ’N Chains Demo #2, 1987)
Ya Yeah Ya (Alice ’N Chains Demo #2, 1987)
Glamorous Girls (Alice ’N Chains Demo #2, 1987)
Don’t Be Satisfied (Alice ’N Chains Demo #2, 1987)
Hush, Hush (Alice ’N Chains Demo #2, 1987)
Football (Alice ’N Chains Demo #2, 1987)
Suffragette City (Publisher Demos, 1989)
Social Parasite (Publisher Demos, 1989)
Chemical Addiction (Publisher Demos, 1989)
Killing Yourself (Publisher Demos, 1989)
Fairytale Love Story (Is Layne Still In Rehab, 1989)
Distance Aside (Tasty White Powder, 1992)
Foolish (Tasty White Powder, 1992)
Blue (Tasty White Powder, 1992)
We’ve Become (Tasty White Powder, 1992)
Look (Tasty White Powder, 1992)
Love Song (Alice in Blunderland, 1995)
Duty Free (Alice in Blunderland, 1995)
Ring Them Bells (Working Class Heroes, 1996)
I’ve Seen All This World I Care to See (Working Class Heroes, 1996)
I Don’t Want to Be a Soldier (Working Class Heroes, 1996)
Time of the Preacher (Working Class Heroes, 1996)
Whatcha Gonna Do (Music Bank CD 1 válogatás, 1999)
Fear the Voices (Music Bank CD 2 válogatás, 1999)
Lying Season (Music Bank CD 2 válogatás, 1999)
Died (Music Bank CD 3 válogatás, 1999)
I Don’t Care Anymore (Savage Messiah, 1999)
Death Trap (Savage Messiah, 1999)
Over the Bridge (Savage Messiah, 1999)

A cikk szerzője: Coly 938 további cikk
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

Legyél az első aki hozzászól

Szólj hozzá!

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra.


*