Farida Lemouchi visszatért! Az énekesnő új zenekara, a Molasses azonban nem a The Devil’s Blood folytatása, hanem egy teljesen új történet. A csapat bemutatkozó nagylemeze, az október 16-án megjelenő Through the Hollow kapcsán Faridát az új formáció létrejöttéről és az együttes további terveiről kérdeztem.
A kultikus The Devil’s Blood 2013-ban oszlott fel, a rá következő évben pedig elveszítetted öcsédet, Selimet, a TDB gitárosát és fő dalszerzőjét. Hogyan sikerült feldolgoznod ezt a családi tragédiát?
Hogyan éli túl bárki is az őt ért veszteségeket? Én sem különbözöm azoktól, akiket életük során fájdalom, gyász vagy egyéb szörnyű dolog ért.
Akkoriban megfordult esetleg a fejedben, hogy végleg hátat fordítasz a zeneiparnak?
Soha semminek nem fordítottam hátat, az viszont előfordulhat, hogy időnként egyes dolgok fontosabbá válnak másoknál.
Mit csináltál a két zenekar, vagyis 2013 és 2018 között?
Túl sokáig tartana felsorolni. Ott voltam az anyám, a fiam és a barátaim mellett, amikor szükségük volt rám, miközben én magam is próbáltam túlélni azt az időszakot. Mindezek mellett pedig énekesnőként különböző projektek és számomra kedves zenekarok lemezein vendégeskedtem.
Ez idő alatt is tartottad a kapcsolatot egykori The Devil’s Blood-os zenésztársaiddal?
Természetesen. Mindvégig szoros kapcsolatban maradtunk egymással. Az, amit együtt megéltünk, örökre összeköt bennünket.
Hogyan, kitől jött az ötlet, hogy újra álljatok össze?
Ez mindvégig benne volt a levegőben, és amikor mindenkinek lett ideje rá, egy csapásra megtörtént. Mindannyiunknak ott volt a fejében, hogy újra együtt kellene zenélnünk, csak azt nem tudtuk, milyen formában. Aztán régi barátunk, Walter Hoeijmakers (a Roadburn Festival alapítója és művészeti igazgatója) megkeresett bennünket azzal, hogy úgy érzi, itt az ideje, hogy ismét történjen valami köztünk zeneileg (a The Devil’s Blood 2008-ban tulajdonképpen a holland rendezvény színpadáról dobbantott a világhír felé – a szerk.), és mi boldogan mondtunk igent a felkérésre. A tavalyi Roadburn-ös fellépésünk volt az, ami igazából beindította az eseményeket.
A The Devil’s Blood egykori muzsikusai közül hárman (Oeds Beydals és Ron Van Herpen gitárosok, valamint Job van de Zande basszusgitáros) most is veled zenélnek. A volt dobosotok, Micha Haring miért nem tartott veletek?
Michának más projektek – mindenekelőtt a dark rockot játszó DOOL – kötik le az idejét.
Miért két ’s’ szerepel a zenekar nevének végén? A szám címében is, ami alapján ezt a szót választottátok, eggyel olvasható, és hivatalosan is úgy van értelme…
Ezzel is egy kicsit fel akartuk dobni a dolgokat.
Mikor születtek az új dalok? Melyik volt az első Molassess nóta?
Elsőként Ron van Herpen hangolódott rá a projektre, és már azelőtt volt egy ide szánt dala, mielőtt igazán elindultunk volna. Azt hiszem, a Mourning Haze készült el elsőként, nem sokkal később pedig az album címadó nótáján, a Through the Hollow-n is elkezdtünk dolgozni.
Érzelmi-gondolati síkon és zeneileg mennyiben más a Molassess koncepciója, mint a The Devil’s Blood-é volt?
A Molassess minden tekintetben másfajta szörnyeteg, mint a TDB volt, éppen ezért nincs túl sok értelme annak, hogy a kettőt összehasonlítsuk egymással. Az új zenekar is teljesen a saját szabályai alapján működik. Számunkra elképzelhetetlen, hogy ugyanazt a sztorit kétszer meséljük el.
Mennyi maradt meg a korábbi okkultizmusból?
Mindazokat az értékes tapasztalatokat magunkkal hoztuk, amikre korábban szert tettünk. Azzal a szándékkal, hogy mind tovább és tovább jussunk el ezen az úton.
Jól érzem, hogy pszichedelikusabb a zenétek, mint a TDB-é volt? Ha igen, mik képezik ennek a pilléreit: a szövegek vagy a jazzesebb, szintetizátorral is megtámogatott hangzás?
Mindenkinek megvan a saját módszere ahhoz, ahogy a zenéhez viszonyul. A The Devil”s Blood nem volt egy változatlan entitás: a csapat minden albuma más és más. A Molassess-szel is ezt az elvet követjük: soha nem szeretnénk önismétlővé válni. Minden alkalommal ugyanannak az időtlen extázisnak egy darabját ragadjuk meg, és formáljuk dalokká.
Hogyan zajlott az album készítésének folyamata: a dalírás, a közös próbák, a felvételek? Hol tartotok jelenleg: a keverésen, maszterizáláson is túl vagytok már?
A hangulatokat próbáltuk a legközvetlenebbül átültetni a zenébe, és így előre haladni. Hogy megszabadulhassunk a kötöttségektől, mélyre merültünk egy elmondhatatlan történetbe. A felvételek során egy bizalmas barátunk, Pieter Kloos segített bennünket; olyan érzés volt, mint otthon lenni, csupán egy másik dimenzióban. Jelenleg a lemez nyomása zajlik.
Miről szólnak a dalok? Van egy olyan érzésem, mintha egy laza történeti szállal összefogott koncept albumot hallanék…
Azt gondolom, a dalok és a szövegek önmagukért beszélnek. Minden ott van bennük: az élet, a halál, és minden, ami velük jár. Butaság lenne magyarázni őket: a művészet egy eszköz arra, hogy kifejezzük az érzéseinket, érzelmeinket, gondolatainkat, olyan dolgokat, amiket sokszor lehetetlen ésszel felfogni. Mit jelent az, hogy koncept album? Ha azt, hogy van egy központi témája, akkor igen, a Through the Hollow is annak tekinthető. Nem szándékosan az, egyszerűen így alakult.
Szerinted van esélyetek turnéra indulni, akár otthon, Hollandiában, akár Európában? Magyarországon is szívesen megnéznénk benneteket élőben…
Ha a világ állapota lehetővé teszi számunkra, akkor január vége és február vége között turnéztatjuk meg az új albumot a kontinensen. (Ha semmi nem jön közbe, február 14-én bennünket is útba ejtenek – a szerk.)
Egy korábbi interjúban említetted, hogy a koncerteken ne várjunk tőletek The Devil’s Blood nótákat. Az EP és a debütalbum dalain kívül vannak-e további nóták a tarsolyotokban?
Folyamatosan születnek új szerzemények, de az EP és a nagylemez nótáiból is simán kijön egy több mint másfél órás koncert. Elég számunk van ahhoz, hogy válogatni tudjunk közülük.
Október 16-án jelenik meg az új lemez, majd jó esetben jönnek a már említett koncertek. Mitől függ a folytatás?
Egyelőre a Tribulation-nel és a Bolzer-rel közös turnéig látunk előre, de ha passzol a terveinkhez, akkor gyakorlatilag bármire készen állunk. Az elkövetkező hónapokban az új anyagra fogunk koncentrálni. A világ helyzete jelen pillanatban megjósolhatatlan, úgyhogy ki tudja, mit hoz a jövő…
Kizárólag a Molassess-ben gondolkodtok, vagy más kihívások, projektek is állnak előttetek?
A fő fókusz most a Molassess-en van, de a zenekarban mindenki más csapatokban is érdekelt.
Leave a Reply