Twisted Sister: Come Out and Play (1985)

Úgy vélem, hogy a Stay Hungry-val alaposan feladta a magának a leckét a Twisted Sister. Pályafutásuk legnagyobb klasszikusát tették le az asztalra 1984-ben. Ahogy azt mondani szokás, anno a csapból is ők folytak.

Ezek után felmerülhetett a kérdés, hogy merre tovább. Gondolom, az nyilvánvaló volt, hogy nem akarták a Stay Hungry-t megismételni, viszont az eladási számokból és a lemez sikeréből kifolyólag komoly nyomás nehezedhetett rájuk. Az Eltorzult Nővérek zeneileg a legváltozatosabb korongjukat készítették el a Come Out and Play-jel, de azt is hallani, hogy ez az alkotás egyértelműen a rádióknak íródott, – egy még szélesebb réteget megcélozva – az előző lemezekhez képest még dallamosabb irányba mozdultak el. Pedig egy igen gyilkos tétellel, a címadóval indul az album. Dee Snider halkan, szinte nyögve mondja, hogy „Twisted Sister come out and play”, ami fokozatosan egyre hangosabb lesz, majd a fenyegetőnek tűnő kezdő sorok után akkorát üvölt, hogy szinte beleremegnek a hangfalak. Maga a szám egy pattogós, pörgős tétel, sebesség tekintetében valahol a Stay Hungry-ra hajaz.

Az ezt követő Leader of the Pack egy The Shangri-Las feldolgozás, jelezve, az előbb említett dallamosodás felé történő kanyarodást. A You Want What We Got egy újabb himnusz, azonnal megjegyezhető refrénnel, az I Am (I’m Me), We’re Not Gonna Take It vonal hagyományait folytatva. Az olyan tételekből, mint az I Believe in Rock’n’Roll, az Out on the Streets vagy a Lookin’ Out For #1 világosan kiderül, hogy a srácok lazára, rádióbarátra vették a figurát, szellősebb lett a hangszerelés, de dalírói képességükből semmit nem vesztettek.

A Kill or Be Killed szintén a csapat zeneileg gyorsabb oldalát mutatja, egyben ez az utolsó dal, ami mintegy keretbe foglalja a lemezt. A Be Chrool to Your Scuel egy ízig-vérig rock’n’roll tétel, a Beach Boys Be True to Your School felvételének paródiája, Alice Cooper, Billy Joel (zongorán), Brian Setzer (a Stray Cats-ből gitáron) és Clarence Clemons (az E-Street Bandből szaxofonon) vendégszereplésével. Röhejes módon az MTV annak idején betiltotta a videoklipet, mert túl erőszakosnak, túlzottan iskolaellenesnek ítélte.

Minthogy Twisted Sister album elképzelhetetlen volt lírai nóta nélkül, és a csapat ebben a műfajban is nagy volt, itt az I Believe in You, illetve a kazettára és a CD-re bónuszként felpakolt King of Fools képviseli a zenekarnak ezt az oldalát. A végére hagytam a csúcspontot, a lemez legnagyobb pillanatát és koronáját, a The Fire Still Burns című nótát. Minden kétséget kizárólag a banda legkiemelkedőbb szerzeményei közé tartozik, az egyik legnagyobb metal ballada, de nem a csöpögős, bugyinedvesítő fajtából. Mondanom sem kell, Snider mester hatalmasat énekel benne, beleadva szívét-lelkét, szó szerint kirázza a hideg tőle a hallgatót. Persze pozitív értelemben. Hangulatilag a The Price vetélytársa, hangszerelésében, felépítésében viszont eltér tőle.

Összességében elmondható, hogy a csapat fanatikusai nem nagyon fanyaloghattak, mert egy újabb klasszikus íródott, csak a Stay Hungry fergeteges fogadtatása, egységes színvonala után a rajongók – gondolom én – egy keménykötésű anyagra számítottak. A fiúk kijöttek és játszottak, még inkább bebetonozva szupersztár státuszukat. Sajnos a zenekari egység ezután megbomlott, amelynek következményeként A.J. Pero dobos (R.I.P.) kilépett, és visszatért egykori bandájába, a Cities-be. A helyére került Joe Franco dobossal készült Love Is for Suckers-szel a csapat mindent lerombolt, amit addig felépített, alaposan megtépázták a hírnevüket azzal a lemezzel.

Mindettől függetlenül, kevés olyan együttes van (volt és lesz), amely olyan komoly hatást fejtett ki zenészekre és rajongókra egyaránt, mint a Twisted Sister. 2004-ben Budapesten, 2011-ben Várpalotán láthattam őket – életem legfelejthetetlenebb estéi voltak azok –, ahol hűen demonstrálták élő erejüket, illetve azt, hogy náluk nagyobb koncertbanda nem létezik. Bárhonnan is közelítünk a dallamos hard rock/heavy metal felé, vitathatatlan, hogy ők a császárok, a stílus alfája és ómegája. S.M.F. maradok örökké!

A cikk szerzője: Dávid László 727 további cikk
Első cikke 1994-ben jelent meg a Metal Hammerben. Hazánk első webzine-je, a Ragyogás egyik alapítója. Később a Stygian Shadows fanzine munkatársa, hazai és külföldi fanzine-ek/webzine- ek cikkeinek szerzője.

Legyél az első aki hozzászól

Szólj hozzá!

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra.


*