„Mindannyian kellemes emlékeket őrzünk a korai időszakról”

Levélváltás a Perfect Symmetry tagjaival – 1. rész

A negyedszázados jubileum kellő indokot ad arra, hogy felidézzük az ezredforduló idején csúcsidőszakát élő hazai progresszív metal színtér egyik kiemelkedő, ma is aktív zenekarának életútját. A születésnapját egy átfogó válogatással ünneplő pécsi Perfect Symmetry történetét Kusinka Tamás gitárossal és Szkróbó Szabolccsal, a csapat basszusgitárosával elemeztük ki.

Sziasztok! Először is engedjétek meg, hogy magazinunk képviseletében gratuláljak nektek ehhez a jelentős évfordulóhoz! 1995-ben, Symmetry néven alakult a zenekar, első demófelvételetek, a Dream and Reality pedig egy évvel később jelent meg. Hogyan emlékeztek vissza a zenekar kezdeti időszakára? Kik voltak az alapítók?

Kusinka Tamás: Az alapító én voltam. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy egy igényes rockot/metalt játszó zenekart alapítsak. Akkoriban már hallgattam a Fates Warning-ot, a Queensryche-ot, a Dream Theater-t és a hozzájuk hasonló zenekarokat, de hatással voltak rám a korabeli metal zenekarok is, úgymint a Metallica, az Iron Maiden, a Pantera… A Symmetry előtt volt egy INC nevű zenekar, ahol gitároztam; velük már komplexebb metal zenét játszottunk. Ennek következménye volt, hogy létrejöhetett a Perfect Symmetry.

Hasonló érdeklődési körrel és zenei világgal rendelkező társakat próbáltam magam mellé gyűjteni. Sikerült is Rém László (basszusgitár) személyében, aki ismerte Cselényi Ferencet (gitár) és Rózsa Balázst (dob), akik csatlakoztak a kezdeményezésemhez. Énekes hiányában négyen kezdtük el a közös munkát, az énekesi posztot átmenetileg én vállaltam be a gitározás mellett. Természetesen tudtam, hogy ez hatalmas feladat, valamint, hogy ebben a stílusban egy különálló énekes mindenképpen előnyt jelent. Több-kevesebb sikerrel próbáltunk ki különböző énekeseket/énekesnőket, de ekkor még nem találtuk meg az ideális frontembert.

Mindez idő alatt elkészült egy próbatermi körülmények között felvett demó-előzetes, valamint a fent említett Dream and Reality demó négyes felállásban. Vendég billentyűsként Váradi Péter zenélt a felvételen. 1997-ben lépett be a zenekarba Friskó Péter Fido mint énekes, aki méltó módon töltötte be ezt a pozíciót. Az ő érkezése után Rém László úgy döntött, hogy távozik a zenekarból. A helyére Szkróbó Szabolcs érkezett, Tanai Péter pedig billentyűsként csatlakozott. Megalakult a klasszikus felállás, és elkészült a Morning demó, majd rá pár évre az első Perfect Symmetry nagylemez, a The Human Machine.

A ’90-es évek közepén virágzott a nemzetközi progresszív metal színtér. 1994-ben a három legismertebb zenekar, a Dream Theater, a Queensryche és a Fates Warning is kiadott egy-egy nagy hatású lemezt. Rajongóként hogyan ismerkedtetek meg a stílussal? Az említett hármas mellett mely csapatok voltak még a fő hatásaitok?

Kusinka Tamás: A zenekar legfőbb hatásai a Fates Warning, Queensryche, Dream Theater voltak. Természetesen ezen kívül még nagyban befolyásolt bennünket a Psychotic Waltz, a Conception, a Lethal, a Rush, a Toto és más kortárs együttesek is. Ezen kívül mindenkinek voltak egyéni kedvencei, amik hatottak a zenénkre. Rajongóként faltuk az ezekhez hasonló muzsikákat, szinte minden progresszív stílusú zenét meghallgattunk.

Szkróbó Szabolcs: Amikor a zenekarba kerültem, nem ismertem közelről a stílust. Sőt, nem is értettem, hogy mi történik. Akkoriban a grunge és a hip-hop/jazz műfajt hallgattam. Aztán befaltam a progresszív rock/metalt. Azt hiszem, jól működtünk együtt, én és a műfaj, még olyan is előfordult, hogy egy cikkben a Psychotic Waltz basszusgitárosának játékstílusához hasonlították a játékomat. Ezt ugyan nem értettem, de nagyon örültem neki.

Milyen emlékeket őriztek az első két Symmetry demóról? Ki volt a fő dalszerző? Hol készültek a felvételek? Milyen volt a kazetták visszhangja?

Kusinka Tamás: Mindannyian kellemes emlékeket őrzünk a korai időszakról. A demó-előzetes és az első demó dalai főképp tőlem származnak, viszont a Morning demó már sokkal inkább közös munka eredménye. Az újonnan érkezett tagok a dalszerzésbe és a szövegírásba is belefolytak. A korai demók, mint akkoriban a legtöbb pécsi zenekar felvételei, a pécsi Teve stúdióban készültek. A demókat elküldtük különböző rock magazinoknak (Metal Hammer, Rockinform) és fanzine-eknek. Mindenhonnan nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, ami nagyban inspirált bennünket a további munkálatokban.

A hazai progresszív metal csúcséve – megítélésem szerint – 2001 volt. Akkor jelent meg a Stonehenge Angelo Salutante című bemutatkozó lemeze, az After@All ekkor debütált az A.C.I.D.-del, illetve ti is ekkor hoztátok ki első nagylemezeteket, a The Human Machine-t. Akkoriban mekkora volt itthon az érdeklődés a stílus iránt?

Kusinka Tamás: Ez volt a hőskor. Még nem volt internet, az emberek sokkal inkább ki voltak éhezve az élő zenére és a műfajra, amit képviseltünk. A zenekar nevéhez fűződik az ekkortájt évente megrendezésre kerülő Progresszív Rock Metál Fesztivál megszervezése. Ezeknek a fesztiváloknak és számtalan más eseménynek állandó szereplői voltak a Stonehenge, az After@All, a Perfect Symmetry, az Eclipse, a Da Capo és a Behinia zenekarok.

A szintén abban az időszakban feltűnt új magyar heavy metal zenekarok mellett a progresszív vonalon mozgó csapatok is segítették egymást. Gyakoriak voltak a közös fellépések, illetve a tematikus fesztivál apropóján átfogó válogatáskazetta is megjelent a stílus képviselőinek szerzeményeivel. Mennyiben volt más az akkori színtér, mint a mai? Az említett fesztivál kapcsán milyen emlékeitek vannak?

Kusinka Tamás: Valóban nagy volt az összetartás, az együttesek segítették egymást. Miután a különböző csapatok mind máshonnan jöttek, így sok városba eljutottunk a zenésztársak baráti meghívása útján. Természetesen ez éveken keresztül oda-vissza működött. A Progresszív Rock Metál Fesztiválnak nagy visszhangja lett, és a fent említetteken kívül további zenekarok is szerepeltek rajta.

Szenteljünk egy külön bekezdést a bemutatkozó lemeznek is, amely már Perfect Symmetry név alatt jelent meg, és rendkívül pozitív szakmai visszhangot kapott. Meséljetek a lemezről! Előfordul még veletek, hogy előveszitek a CD-t?

Kusinka Tamás: Mai szemmel nézve, akkoriban fiatalok és kissé naivak voltunk. Az erényei mellett az első lemeznek vannak gyermekbetegségei is. Ennek ellenére büszkék vagyunk rá, hiszen sokat dolgoztunk rajta. Ennek a korszakunknak ez az album a lenyomata. Örültünk a sok pozitív visszajelzésnek, mind szakmai, mind rajongói oldalról. Az építő jellegű kritikákból igyekeztünk tanulni, és ezek alapján változtatni. Csak a magam nevében beszélhetek: nagyon ritkán megesik, hogy egy-egy dalt meghallgatok a The Human Machine-ről. Még mindig tetszenek a szerzemények, bár a hangzáson-hangszerelésen sokat változtatnék. De ez már történelem!

Szkróbó Szabolcs: Szoktam hallgatni a korábbi dalainkat, inkább a YouTube-on, de van, hogy a CD is előkerül. Szeretem a korábbi lemezeinket is. Amint a legújabb felállásunk eljut oda, hogy minden megy már az utolsó két nagylemezről, a The Human Machine lemezhez is újra szívesen visszanyúlnék.

Az ígéretes kezdés ellenére csak nyolc évvel később jelentkeztetek a folytatással, a Szabad Akarat című albummal. Mi volt az oka a hosszú lemezmentes időszaknak, illetve miért döntöttetek a nyelvváltás mellett?

Kusinka Tamás: A késői folytatás egyik oka a viszonylag sok tagcsere volt. Friskó Péter Fidó elhagyta a zenekar énekesi posztját, a helyére Sudár Anita került. Ez egy elég nehéz időszak volt a zenekar életében, ennek ellenére sikerült összehozni Fidóval a Szabad akarat című albumot. Tanai Péter billentyűst pedig Kovács Péter váltotta. Ezzel sajnos nem ért véget a tagcserék sora, újabb énekes-váltás történt. Frontembernek Kovács Attila érkezett, aki ezután hosszú ideig képviselte a zenekart, mint énekes és dalszövegíró. Ez alatt az időszak alatt újabb dalok azért születtek, hébe-hóba koncertjeink is voltak. Az egyik ilyen kiemelkedő és emlékezetes koncertünk volt, amikor a példaképünknek tartott Queensryche előzenekaraként játszhattunk a budapesti Club 202-ben.

A magyar nyelvre való váltást még Fidó kezdeményezte, és a közönség reakciója is pozitív volt. A következő énekesünknek, Attilának pedig szövegírás szempontjából is kézenfekvőbb volt a magyar nyelven való alkotás. Vele készült a harmadik nagylemez, a Tökéletes szándék.

Szkróbó Szabolcs: Rettenetesen sok olyan időszakunk volt, amikor tagcsere miatt stagnált a csapat működése. Olyankor egy darabig keresed a megfelelő utódot egy-egy posztra, közben próbálsz alkotni, majd belefáradsz abba, hogy nem oldódik meg az emberprobléma. Ha megtalálod a megfelelő zenészt, sok próba telik el, mire felzárkózik, megtanulja a dalokat és kezdődhetne a koncertezés. Sok év szállt el így a semmibe. Mire újra koncertképessé válsz, kiestél a körforgásból, és kezdheted újra felépíteni azt, ami segíthet majd a koncertszervezésben.

A Szabad akarat lemez készítése közben Fidó, majd Szende Balázs is távozott. Egy ilyen esetben a zenekarok általában feloszlanak. Nem tudom, hogy mi, de nálunk valami egyben tartotta a zenekart. A lemezt még az előző tagokkal fejeztük be. Gondolj bele abba, hogy elkészítesz egy albumot, de nem marad koncertképes zenekar, aki megturnéztassa az új anyagot. Na, ez az igazi szívás. Ha valaki kiszáll egy zenekarból, annak általában nem emberi tényező áll a hátterében, a leggyakoribb ok a belassulás, a tehetetlenség, az, hogy nincs koncert, nem születnek új dalok. Természetesen ezek mellett jöhetnek és mehetnek barátnők, történhetnek házasságok, válások, munkahelyi problémák, költözés, bármi, ami miatt egy tag meghozza a döntését, és kiszáll. És kezdődik minden elölről.

Fidó írt néhány magyar szöveget, amit kipróbáltunk, és jól működött, tetszett mindannyiunknak. Korábban kötöttük az ebet a karóhoz, hogy ez a zene csak angol szöveggel működik. Aztán rá kellett jönnünk, hogy ez magyar szöveggel is lehet jó. Aztán rögtön kitalálja az ember, hogy ez a koncepció, és már el is fogadod így. Egy-egy dal erejéig vissza szoktunk térni az angol szövegre, vagy pedig a magyar és az angol verzió is elkészül hozzá.

(holnap folytatjuk)