Judas Priest: Stained Class (1978)

A Sad Wings of Destiny a klasszikus vagy true heavy metal egyik alapköve, stílusteremtője. De mi az, ami gyorsabb, keményebb, vadabb ennél (és nincs benne hörgés)? A válasz: a thrash, a speed vagy power metal. De mi van akkor, ha ezt a kérdést 1978-ban tesszük fel? A válasz ebben az esetben: a Judas Priest Stained Class albuma. 🙂

Ez Halford-ék egyik legalulértékeltebb lemeze. Érthető, hiszen nincsenek rajta olyan rádióslágerek, mint az amerikai áttörést jelentő Killing Machine-en (ami Amerikában Hell Bent for Leather címmel jelent meg), vagy a NWOBHM zászlóshajójának számító British Steel-en vannak. Az ezen a lemezen hallható Spooky Tooth-feldolgozás Better by You, Better than Me is másról vált ismerté (pontosabban hírhedtté): sok-sok évvel később két jenki tini állítólag ezt visszafelé hallgatva lett öngyilkos. Az öt évig tartó bírósági tárgyalás végül minden vádpont alól felmentette a zenekart.

Na, de nézzük, mitől tartom ezt a lemezt a ’70-es évek Painkiller-ének? Mindkettő egy kisebb dobszólóval indító, kétlábdobos speed metallal kezdi a hallójáratok elleni ütközetet, ahol Rob végig a dobhártyaszaggató magas tartományokban énekel, Glenn Tipton és K. K. Downing gitárszólói pedig egy másik világba varázsolnak el bennünket. Mindkét dal egy misztikus megváltó lényről szól, aki az égből száguld le a földre. Ott a Painkiller, itt az Exciter: „Stand by for Exciter / Salvation is his task … Fall to your knees and repent if you please”.

Mindkettőn van epikus szám. Ezen a csodaszép, überkultikus klasszikus Beyond the Realms of Death, míg azon a himnikus Battlye Hymn/One Shot at Glory. A legenda szerint Les Binks dobos egyszer csak besétált a stúdióba, kezébe vette a gitárt, ráadásul fordítva, és úgy kezdett el rajta játszani egy témát, ami a többieknek úgy megtetszett, hogy azonnal, ott helyben meg is írták a teljes számot. Nem tudom, ebből mennyi az igazság, és mennyi a legenda, de az biztos, hogy a Led Zeppelin Stairway to Heaven-je és a Deep Purple Child in Time-ja mellett a helye. 🙂

Egyiken sincsen bulizós party rock vagy rock and roll szám (ami ugyebár nem mindegyik lemezükről mondható el, és most nem a Turbo-ra gondolok, hanem a Killing Machine-re, a British Steel-re és a Point of Entry-re). És mindkettőn a zenekar legjobb dobosai játszanak (ezen Les Binks, azon Scott Travis).

Nincs értelme egyesével kivesézni valamennyi számot. Mindegyikben vannak olyan riffek, témák, dallamok, zenei megoldások, amelyeket később más zenekaroknál viszonthallhatunk (a vájtfülűek egyes riffeket, témákat felgyorsítva a Slayer Hell Awaits lemezén is felfedezhetnek). Van azonban egy szám, amelyet mégis érdemes külön megemlíteni, ez pedig a címadó nóta. A Piece of Mind-tól kezdve bármelyik Iron Maiden lemezen büszkén fent lehetne, ha Dickinson énekelné (vagy instrumentális formában). Csakhogy ez a szám fél évtizeddel a Piece… és két évvel az első Vasszűz-lemez előtt készült. 🙂

(Ha már a Painkiller-rel való hasonlóságot említettem, még egy érdekes egybeesés: a svájci Krokus harmadik nagylemeze – Pain Killer címmel – is ugyanebben az évben, 1978-ban jelent meg. Csupán véletlen, vagy prófécia a jövőre nézve, hogy a Priest több mint egy évtizeddel később egy hasonló jelentőségű lemezt fog megjelentetni Painkiller címmel?)

A lemez egyetlen hibája a hangzása: túl vékony, de ne feledjük, hogy még csak 1978-ban járunk, ráadásul a nagy amerikai áttörés előtt, amikor még kis költségvetéssel kellet megoldaniuk a stúdiófelvételt. Ennek ellenére tisztán szólnak a hangszerek, és aki hallott ebből a korszakból származó (elfogadható minőségű) bootleg felvételt, az tudja, hogy ezek a dalok milyen nagyot harapnak megfelelő dögös, erős, élő hangzással. 🙂 Nagy kár, hogy a nagyközönség részéről a Stained Class egy alulértékelt, alig ismert lemez maradt, aminél számos gyengébb albumuknak sikerült sokkal népszerűbbé válnia. Tökéletesen passzolnak ehhez a Heroes End sorai:

„Why do you have to die to be a hero / It’s a shame a legend begins at its end”

Az ilyen régi lemezek jelentőségét a mából nézve nem lehet megérteni, ha nem ismerjük azt a korszakot, amikor megjelentek. Mert ami ma alapnak vagy akár elavultnak számít, az 30-40 évvel ezelőtt akár korszakalkotó újdonság is lehetett. És a Stained Class pontosan ilyen lemez volt. Hiszen ne felejtsük, még csak 1978-at írunk, amikor a kemény zenében olyan lemezek jelentek meg, mint a Rainbow Long Live Rock ‘n’ Roll-ja, a Black Sabbath Never Say Die! albuma, az AC/DC-től az If You Want Blood You’ve Got It és a Powerage, az UFO-tól az Obsession, a Scorpions Tokyo Tapes koncertlemeze, a Queen-től a Jazz, Alice Cooper-től a From the Inside, valamint a Van Halen és a Whitesnake bemutatkozó albuma. És akkor felteszel egy lemezt, ami az Exciter-rel indít…

Az első három Judas Priest albumról megismert gótikus név-feliratot ezen a lemezborítón váltotta fel a csapat védjegyévé vált szögletes, dőlt betűkkel írt logó.

2013-ban a lemezt a Ram It Down-nal közösen is kiadták, a Remasters sorozatban pedig bónuszdalként (Better by You, Better than Me koncertváltozata mellett) a RID időszakában felvett, de kiadatlan Fire Burns Below-t tették rá a korongra.

A cikk szerzője: Fehérfarkas 3 további cikk
Már a gimiben is írt verseket és zenekritikákat egy igazi underground, amatőr vidéki újságba. Zeneileg mindenevő: a metal a kedvence, de komolyzenétől a fémzenén át az elektronikus zenéig mindenre nyitott, ha az minőségi muzsika.

1 Comment

  1. Ezt írtam:
    “A Sad Wings of Destiny a klasszikus vagy true heavy metal egyik alapköve, stílusteremtője. De mi az, ami gyorsabb, keményebb, vadabb ennél (és nincs benne hörgés)? A válasz: a thrash, a speed vagy power metal. De mi van akkor, ha ezt a kérdést 1978-ban tesszük fel? A válasz ebben az esetben: a Judas Priest Stained Class albuma. ”

    Itt egy nagyon jól összeválogatott videó, ami az 1970-es évek gyors és kemény számait mutatja be:
    ’70s Proto Speed/Thrash Metal Songs
    Itt jól össze lehet hasonlítani az Exciter a korszak többi gyors számával. 🙂
    https://www.youtube.com/watch?v=8Nmjwc4r_pQ

Szólj hozzá!

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra.


*