
A svéd Ursut 2008-2009 környékén alakult Malmöben, zeneileg a kezdetek óta a d-beat, crust, punk, hardcore és némi grind között egyensúlyoznak. Pár demó után 2011-ben rukkoltak elő első nagylemezükkel, a La Familia Releases gondozásában megjelent Dårarnas Paradis-szel (Bolondok paradicsoma), majd 2016 nyarán következett a Köp Dig Lycklig (Vásárolj magadnak boldogságot)…
A hangzás korrekt, nyers és zajos buldózer-detonáció. A külsőségek is tökéletesen illeszkednek a zenei koncepcióhoz, amit egy bizonyos Steve fartwork követett el. A lemez nincs 30 perces, ám intenzitása miatt éppen elég hosszú ahhoz, hogy ne legyen önismétlő, és egymástól elválasztható dalokat kapjunk. A dalszövegek a tagok anyanyelvén ontják a társadalomkritikát, központi téma a neoliberalizmus vagy a kapitalizmus stigmái, fűszerezve némi kormány- és hatalomkohézióval.
A nóták kellően változatosak, és a kettős vokál a meghatározó, amely acsarkodó, rikácsoló, zajos, és károgás, hörgés, ordítás, beszéd, kórusok formájában képződik le; míg az egyik magasabb, addig a másik mélyebb, így jól kiegészítik egymást (Simon Ricci – vokál és basszus, illetve Matthias Persson – vokál és gitár). Kapunk egy valag bevágást innen-onnan: filmekből, rádióműsorokból, nevetés és sírás váltakozik egy háborús gépezet lánctalpai alatt. A ritmusszekció (Rodrigo Alfaro) gyors és kapkodó, a basszus iszonyatosan letisztázatlan és a gitárok is zajosak, nyersek – avagy többnyire a jellemző kiállások a d-beat kulisszáiból. Azonban szinte minden dalban kapunk leállást vagy középtempót, és itt-ott igazán kidolgozott, dallamos szólókat (ezekért elsősorban Oskar Petterson a felelős), amelyektől már első hallásra is könnyen befogadható és átérezhető, sőt magunkénak érezhető az amúgy korántsem könnyed hangvételű anyag.
Dobálózhatnék csapatokkal, amelyek hasonló zenékben utaznak, említek is egy párat, hogy be lehessen lőni a határokat: Extreme Noise Terror, M:40, Driller Killer, Tragedy, Dissekerad, Skitsystem, Massgrav.
Az alapvetően egyszerű dalok nem egy helyen építkeznek, nagyon ügyesen kihasználva az alaptémát, indulnak a csatába már-már komplex burjánzásokkal – ilyen például az albumkezdő Den Yttersta Dagen a maga poszt-apokaliptikus gyári intrójával és vészjósló szólóival, vagy a klasszikus zenei alapokkal indító Spring Då!, illetve a viszonylag középtempós Vem Är Monstret? is. Ami számomra érdekesen hatott, hogy a rengeteg súlyos és gyors őrjöngés, csapkodás, pusztítás mellett az érzések, valamint a szomorú és komor dallamok adta szólók is szerepet kapnak – amelyek annyira nem jellemzők a stílusra, és korántsem alapkritériumok, ha d-beat crust punkról beszélünk.
Azt is ki kell, hogy mondjam, hogy a svéd srácok nem akarták megváltani a világot. Egy bizonyos zenei kánonon belül mozognak, vannak náluk jobb és rosszabb formációk is. Szinte ugyanott folytatták a Köp Dig Lycklig-gel, ahol a Dårarnas Paradis félbeszakadt, ami miatt azonban valahol mégis elkülöníthetők társaiktól, az az, hogy míg a stílus alapvetően a rombolásról szól, addig az ő esetükben némi építkezésnek is fültanúi lehetünk…
Mivel egy 2016-os anyagról van szó, a pontozástól eltekintenék, de ha muszáj lenne, akkor egy erős 4,5-essel díjaznám a malmöi Molotov-koktél brigádot.
1. Den Yttersta Dagen
2. Du Är Din Egen Elit
3. Det Fria Valet
4. Kontrollerad Spridning
5. Spring Då!
6. Helt Jävla Vanlig
7. Vi Bara Lyder
8. Åsiktens Uttåg
9. Parasiter
10. Vem Är Monstret?
A zenekar honlapja: https://ursut.bandcamp.com/
Kiadó: Phobia Records
http://phobiarecords.bandcamp.com/
Válasz írása