„Nem igazán üzlet, inkább hobbinak nevezném”

Egy death metal felvarrókat készítő cég műhelytitkai

Egy vallomással kell kezdenem: sosem volt csatamellényem. Soha életemben. Mindössze egy fél éve kezdett el érdekelni a dolog, amikor a legutóbbi Rattle-találkozón Majka barátommal egy pár sör után kitaláltuk, hogy csatamellény-készítő csatát rendezünk kettőnk között. Nos, ennek a kereteinek a meghatározása is várat magára, nemhogy a megvalósítása, de azért már elkezdtem magam beleásni a felvarrók, mellények és varrási technikák világába, és óhatatlanul szembejött a neten egy cég, amiről azonnal többet akartam tudni, annyira megtetszett a filozófiájuk és az üzleti modelljük, ha egyáltalán lehet ebben az esetben üzletről beszélni. Ez a Pull The Plug Patches, egy kis ausztrál cég, amely kizárólag death metal felvarrókkal foglalkozik. De meséljen inkább az alapító-tulajdonos, Simon Springer!

Mesélnél nekünk a cégről? Ki áll a PTP Patches mögött? Miért szálltatok be ebbe az üzletágba? Jelenleg hol működtök?

A Pull The Plug Patches-ben ketten vagyunk: én, valamint a tervezőm és partnerem, Károly Róbert Székely. Hogy ne unatkozzunk, mindkettőnknek van más, teljes munkaidős állásunk is. Károly grafikusként dolgozik Romániában, én pedig földrajzprofesszor vagyok egy ausztrál egyetemen. Számunkra ez az egész nem igazán üzlet, inkább hobbinak nevezném. Sosem pénzt akartunk keresni ezzel, csak felvarrókat szerettünk volna készíteni a bandáknak, amiket szeretünk. Szerencsére hónapról hónapra kihozzuk nullszaldóra, így tovább folytathatjuk a gyártást, és bennünket csak ez érdekel. A potenciális profit nagy része a bandákhoz kerül, és ez részünkről rendben is van így.

A Pull The Plug Patches valójában egy szerelmeslevél az old school death metalhoz, mi így járulunk hozzá a színtérhez és annak életben maradásához. Az egész akkor kezdődött, amikor egy konkrét felvarrót kerestem a saját csatamellényemhez, de sehol nem találtam a piacon, mert egyszerűen nem létezett. Van egy barátom, aki felvarrókat gyárt, és ő kötött össze Károllyal. Az első adag felvarró gyártása során remekül tudtunk együtt működni, és úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a közös munkát.

Miért csak death metal bandákkal foglalkoztok? Tervben van, hogy esetleg thrash zenekarokkal is kibővítitek a választékot?

Főleg azért a death metalra fókuszálunk, mert nagy rajongói vagyunk a műfajnak. Szinte minden válfaját imádom a metalnak, de a death metal különleges helyet foglal el a szívemben. Mindenkinek megvan a kedvenc stílusa, és a miénk pont a death metal. Szerintem lesznek black és thrash metal bandáink, és már készítettünk is ilyen zenekarokról felvarrókat, de mindig is a death metalra fogunk koncentrálni. Az a gond a többi műfajjal, hogy a bandák sokkal nagyobbak, mint a death metal zenekarok, és emiatt nehezebb is eljutni hozzájuk. A menedzserek és ügynökök helyett szeretünk közvetlenül a zenekari tagokkal egyezkedni, mert az előbbi bonyolultabb és időigényesebb. Általában azt preferáljuk, hogy az adott zenekar egy tagjával egyezünk meg. Szóval ne nagyon várjatok tőlünk Metallica-felvarrókat a közeljövőben!

Azt olvastam, hogy minden felvarróból csak 50 darab készül. Miért ez a limit? Mennyi volt a legkevesebb eladott példány egy felvarróból?

A gyártónktól minimum 50 darabot lehet rendelni, ezért kérünk ennyit. Ennek az az oka, hogy ez nekünk csak egy hobbi. Nem azért csináljuk, hogy meggazdagodjunk belőle, és őszintén szólva, a főállásom éppen eléggé leköt, nincs időm arra, hogy havonta több száz felvarrót postázzak. Már az is rengeteg időmet felemészti, hogy az 50 példány terjesztését koordináljam, szóval képtelen lennék ennél többet kezelni. Mindig is az volt a célunk, hogy király felvarrókat készítsünk olyan bandákról, amelyeket imádunk. Én már annak is örülök, hogy lesz egy saját példányom a mellényemre, és a többit csak azért adjuk el, hogy az előállítási költség egy része megtérüljön. Mivel 50 darab a minimum, ennél többet nem is akarunk. Illetve menő gyűjtői darabok lehetnek így belőlük.

Amikor az egészet elkezdtük, nagyon sokáig tartott, míg nullszaldósak lettünk, de most már van, hogy 30 másodperc alatt elfogy egy-egy adag, ami egészen elképesztő! Viszont olyan felvarrók is vannak, amelyek nem nagyon mennek, hiszen olyan bandákkal is foglalkozunk, amelyeket már 25 éve elfelejtettek. Nem akarok neveket mondani, de volt két vagy három olyan zenekar, akikről csináltunk felvarrót, de csak egy vagy két példány fogyott belőle. Ettől én még örülök, hogy van tőlük felvarróm, de gondolom, sejtitek, hogy ez milyen nehézségeket okozhat. Egyes felvarrók nagyon jól mennek, míg mások nem, és jól kell lavíroznunk ahhoz, hogy hónapról hónapra legalább nullára kijöjjünk.

Hogyan dolgoztok? A bandák keresnek meg benneteket, vagy pedig fordítva?

Általában én keresem meg a zenekarokat. Néha nagyon nehéz levadászni ezeket a fickókat! A legtöbbször a tagok már továbbléptek, és más dolgokkal foglalkoznak, ezért elég sokat kell nyomoznom utánuk. Professzorként értek a kutatáshoz, és ez ilyenkor nagyon jól jön. Érdekes volt azzal szembesülni, hogy voltak olyan zenekartagok, akikből szintén professzor lett, például olyan bandákból, mint a Carbonized, az Utumno vagy az Assorted Heap. Azt hiszem, elég mellbevágó lehet kapni hirtelen egy e-mailt egy bandával kapcsolatban, amiben 25 évvel ezelőtt játszott az ember. A legtöbben nagyon jól állnak a dologhoz, és könnyű megegyezésre jutni velük. Csak néhány olyan eset volt, amikor valaki bunkón viselkedett, vagy irreális elvárásai voltak. Az ilyen esetekben csak elköszönünk, és továbblépünk. De van olyan is, hogy a bandák keresnek meg bennünket. Ha ez történik, és ismerem a csapatot, hallgatom a zenéjüket, akkor örömmel csinálok nekik felvarrót. Ám az a gyakoribb, hogy ismeretlen bandák keresnek meg, mert azt gondolják, hogy felvarró-gyártók vagyunk, és árajánlatot kérnek x mennyiségű példányra. Viszont mi nem így működünk.

Mitől lesz jó egy felvarró?

Sokak szerint erről nem bennünket kellene kérdezned. Az elején sokan beszóltak nekünk, mert utálták a színeket, a keretet vagy a fura formákat. Mi csak valami egyedit akartunk alkotni, ami különbözik mások munkáitól. Számomra ez testesíti meg a korai death metal szellemiségét. Innovatívak és kísérletezők akartunk lenni, hogy valami újat alkossunk. Most már sokan gondolkodnak hasonlóképpen, és elég sok hűséges támogatónk is akad, akik nagyra értékelik azt, amit teszünk. Számomra azoktól a csodás grafikáktól lesz jó egy felvarró, amit sok banda készít. Ami a dizájnt illeti, olyan formákat próbálok találni, amelyek tökéletesen illenek az adott rajzhoz. Vagyis nagyrészt a rajz határozza meg a dizájnt.

Vannak olyan felvarróitok, amelyeket csak nálatok lehet kapni?

Minden felvarrónk exkluzív darab. Sosem másolunk le létező dizájnokat, mert egyedi felvarrókat szeretnénk. A felvarrók tőlünk vagy közvetlenül a bandáktól is megvásárolhatók. Van néhány vevőnk, akik rendszeresen rendelnek tőlünk nagy mennyiségben, ezért nekik nagyker árat adunk, de ők inkább barátok, és annyiért árulják a felvarróinkat, mint amennyiért mi tesszük. Nem támogatjuk a lehúzást és az árdrágítókat.

Ki készíti a felvarrókat, és hogyan készülnek?

Egy barátom gyártja őket Kínában. Ha megnézitek, a Facebook-oldalunkon van is egy videó a szövési folyamatról. Nyilván géppel dolgoznak, hiszen a mennyiség és a részletek miatt ezt nem lehetne máshogy csinálni. A folyamat lényegében annyi, hogy készítek egy nyers vázlatot, hogy milyen felvarrót szeretnék, és ezt elküldöm Károlynak. Ebből aztán ő elkészít egy nagyon szép és egységes dolgot. Béna vagyok a Photoshop-pal, vagyis tényleg nagyon kezdetleges vázlatokat küldök. Károly ebből a vázlatból indul ki, és azt fejlesztgeti. Javaslatokat tesz, állít a színeken, és kidolgozza a részleteket, hogy azok jók legyenek a géphez is.

Ezután Ely, a kínai barátom fogja a végső képet, és készít belőle egy levonatot, ami lényegében egy kép, amit a gép beolvas. Ezt berakja a szövőgépbe, és készít egy mintát, majd még mielőtt elkészítené az összes példányt, küld egy pár képet a mintáról ellenőrzésre. Általában elsőre eltalálja, mert a legjobb a szakmájában, de néha azért kérünk apróbb módosításokat. Ezeket is mindig nagyon jól megcsinálja, mert a lehető legjobb terméket akarja elkészíteni. Vagyis fontos a minőségellenőrzés. Miután megvannak a minták, a felvarrókat kivágják, és felvarrják rájuk a szegélyeket, vagy ha lézerrel vágott a felvarró, akkor azzal alakítjuk ki a szép, tiszta széleket.

Van csatamellényed? Ha igen, megmutatnád az olvasóknak?

Igen, két csatamellényem is van. Az elsőre csak olyan felvarrók kerültek, amelyeket akkoriban a piacon találtam. Aztán készítettem egyet csak vintázs felvarrókból, az 1990-es évekből. Illetve a feleségemnek is csináltam egy mellényt. Mindent kézzel szoktam felvarrni, és imádom magát a folyamatot. Bizonyos szempontból felér egy terápiával. Az ismétlődő folyamat egy kicsit olyan, mint a meditáció, szóval élvezem a varrást. Ja, és van egy Bolt Thrower tribute dzsekim is, de azon elég sokat akarok változtatni, így arról most nincs fényképem. És dolgozom egy másik mellényen is, amin csak olyan felvarrók lesznek, amit a Pull The Plug Patches készített. Már a varrás felénél tartok, szóval kövessétek az oldalamat, mert hamarosan jön a nagy bemutató!

Mik a terveid a jövőre nézve?

Még mindig sok olyan banda van, akiknek szeretnénk felvarrót készíteni, szóval folytatjuk, amit csinálunk. Addig fogjuk folytatni, amíg lesznek, akik támogatnak bennünket, és amíg élvezzük a dolgot. Mostanra elég sok old school bandával dolgoztunk, így a jövőben megpróbálunk újabb zenekarokat is bevonni, akik megérdemlik a figyelmet. Mi így járulunk hozzá annak a zenének a népszerűsítéséhez, amit imádunk. Köszönjük a támogatást!

Linkek:

https://www.facebook.com/pulltheplugpatches/videos/225920275122507/
https://www.facebook.com/pulltheplugpatches/