Összesítés a szerkesztőségi és az olvasói 2019-es listákból

Megint eltelt egy év, sok zenerajongó a saját szája íze szerint összeállította 2019 legjobb albumainak rangsorát, és a kapott listákból ismét rám hárult a feladat 🙂 , hogy összesítsem, mely lemezek voltak a legkedveltebbek. Mondhatom, az előző esztendőhöz képest semmi nem változott. Hogy érthető legyen: 2019-ben is óriási lemezdömpingnek lehettünk tanúi, a listákon szereplő albumok között hatalmas „szórás” volt, mivel rengeteg egymástól különböző anyag szerepelt a beküldött lajstromok között. Még a szerkesztőség munkatársainak ízlése is merőben eltér egymástól, és a lemezeket megnézve csak néhány átfedés található (a legtöbb közös favorit Majka és Buga B – persze, ők régi barátok, haha! –, valamint Bársony Péter és az én kedvenceim között van). További nem meglepő dolog, hogy voltak meglepetések 🙂 , és voltak egyértelmű csalódások.

13 szerkesztőségi és 27 olvasói listát „kaptam kézhez”, így összesen 40 jelölésből készítettem a végelszámolást. Csak az első tíz helyezettet vettem figyelembe, azoknál is, akik több albumcímet soroltak fel, de nem mondom azt, hogy Top 10, mivel néhányan még ennyit lemezt sem rangsoroltak. Mivel én készítem az összesítést, szubjektív módon egy kicsit ráfókuszálok a kedvenceimre is, ám nem kell megijedni, nem csak ezekről fogok beszélni, de mindig érdekelt, hogy mely általam favorizált albumok miként szerepelnek az összegzésben. Természetesen a győztesekről és a „vesztesekről” is szót ejtek, illetve a személyes favoritokról is említést teszek. És akkor nézzük, kik 2019 legjobbjai a Rattle Inc. munkatársai és olvasói szerint!

Szintén nem újdonság, hogy ebben az esztendőben is rengeteg nagy visszatérő banda aktivizálódott, volt olyan együttes, aki több mint 20 (!) éve nem jelentkezett stúdiólemezzel. Egyértelmű, hogy ezeket a zenekarokat kiemelt figyelemmel kíséri mind a közönség, mind a szakma, kérdés, hogy miként sikerült az újrázás. Mint mondottam, 40 listából dolgoztam. Amelyet kis csapatunk listái alkotnak, azok nem biztos, hogy hűen tükrözik a valóságot, ez viszont így teljesen objektíven van értékelve, csak a számokat néztem, így a „csalódás” jelzőt nem kell mindenkinek komolyan vennie, de azért az jelent valamit, ha az adott mű alig vagy nem is szerepel a listákon. A győztes csapatok sem mindenkinek a szíve csücske, viszont sokak szerint kiváló anyaggal jöttek ki 2019-ben, így ezek az albumok egészen biztosan minőséget képviselnek.

A több év után visszatérők közül az Exhorder nem szerepelt valami fényesen, a Xentrix és az Acid Reign szinte labdába sem rúgott, a St. Vitus sem kápráztatott el minket, és hát a Tool is adott már ki jobb lemezt, de a Nocturnus AD-től is egy kicsit többet vártam – bár utóbbi kettő majdnem „becsúszott” az elitbe, ráadásul a Nocturnus AD két embernél is előkelő helyen végzett. Pedig becsszóra mondom, hallottam mindegyik lemezt, és szerintem egyik sem rossz, de valahogy kevés embert sikerült ezeknek a „nagy öregeknek” meggyőzniük. Talán majd legközelebb. Ellenben a Candlemass hozta a „szintet”, a Sacred Reich nagyon odatette magát, de a legnagyobb sikert egyértelműen a Possessed aratta, akik meg is nyerték játékunkat! Ennek a három zenekarnak mindenképpen érdemes volt visszatérnie (Leif Edling-ék igazából nem is oszlottak fel, csak hosszabb pihenőt tartottak), remek korongokkal örvendeztették meg a metal szerelmeseit!

Igen meglepődtem a Legion Of Damned jó szereplésén, az Arch/Matheos korong is sok emberhez talált utat, szintén nem kevesen írták be a Suicidal Angels és a Blood Incantation nevét. Személyesen nagyon örülök az Inter Arma és a Swallow The Sun „népszerűségének”, és ne felejtsük ki az Overkill-t sem, akik most is színvonalas muzsikával rukkoltak elő – de ez nem meglepő. Hogy csalódás-e, azt mindenki döntse el maga, de többet vártam (csak néhány név) a Death Angel-től, a Dream Theater-től, a Mayhem-től, a Killswitch Engage-től, az Amon Amarth-tól és a Darkthrone-tól, de szerintem a Rammstein sem ad már ki olyan lemezt, amit klasszikusnak titulálnának (majd) a rajongóik. Ennek ellenére Petrucci-ék és Lindemann-ék elérték a bűvös határt ahhoz, hogy itt szerepeljenek. Az újkori Opeth továbbra sem hatja meg a klasszikus albumaikon edződött füleket (egy elsőséget azért a magukénak tudhatnak), a Baroness pedig egyetlen listán sem szerepel, ami számomra nagyon elkeserítő, valamint a Slipknot is eléggé megosztotta a népet.

Sok olyan album van (szám szerint tizenkettő), amelyik csak egy szavazatot kapott, de az az év lemeze valakinél. Ezzel visszautalok a bevezetőmben írt gondolatomra, hogy iszonyú sok anyagból válogathatunk, és eltérő az ízlésünk. Még érdekesebb adat, hogy 37 különböző lemez lett első, három embernél a Possessed végzett az élen, és csak kettő további korong volt, amelyik két-két embernél is az év albuma lett, de számos további helyezett is van, amelyik szintén csak egy ember lajstromán jelenik meg.

És még mielőtt közölném a végső sorrendet, személyes kedvenceimről pár gondolat. Mint említettem, örülök, hogy az Inter Arma nem csak nálam nyerő, a Myrath jó szereplése megdobogtatta a szívemet, nagyon kellemes csalódás a Swallow The Sun előkelő helyezése, de a Borknagar-ra sem lehet panaszom, ám mivel nálam a True North az év lemeze lett, még több voksot szerettem volna látni. A Heilung nem is metal, mégis betalált egy pár embernél, így ez is szép munka. A Perihelion és a Cult Of Luna eleinte senkinél nem jelent meg rajtam kívül, de a végére csak begyűjtöttek egy pár jelölést, így végül „megkönnyebbültem”. Sajnálom, hogy a L’Acéphale és Devin Townsend rajtam kívül nem sok embert érdekel, és még szomorúbb vagyok a Palace In Thunderland iránti viszonylagos érdektelenség miatt. Persze, mint tudjuk, mindenki úgy véli, övé a tökéletes lista, és a saját kedvencei a legjobbak. 🙂 Nem képezik a tízes listám részét az alábbi előadók, ennek ellenére nekem nagyon tetszenek a friss műveik, másoktól mégsem kaptak elég bizalmat: (Dolch), VHK, Gaahl’s WYRD, Aephanemer, John Garcia, Baroness.

Úgy döntöttem, idén csak egy rangsort állítok, mégpedig akképpen, hogy csak a listákon szereplések számát veszem figyelembe, a pontozásos módszer most kimarad. Azok a kiadványok jutottak el idáig, amelyek legalább négy zenebarátnál felbukkantak. Sok volt a helyezés nélküli lista, és tízet sem mindenki írt össze, ezért választottam csak ezt a rangsorolást, senkit nem szerettem volna kihagyni.

Possessed: Revelations of Oblivion (10)

Overkill: The Wings of War (8)

Swallow The Sun: When a Shadow Is Forced into the Light (8)

Arch/Matheos: Winter Ethereal (6)

Blood Incantation: Hidden History of the Human Race (6)

Borknagar: True North (6)

Candlemass: The Door to Doom (6)

Inter Arma: Sulphur English (6)

Legion Of Damned: Slaves of the Shadow Realm (6)

Sacred Reich: Awakening (6)

Soilwork: Verkligheten (6)

Suicidal Angels: Years of Aggression (6)

Myrath: Shehili (5)

Cult Of Luna: A Dawn to Fear (4)

Dream Theater: Distance Over Time (4)

Exumer: Hostile Defiance (4)

Heilung: Futha (4)

Perihelion: Agg (4)

Queensryche: The Verdict (4)

Rammstein: Rammstein (4)

Rotting Christ: The Heretics (4)

2020-ra is kívánok mindenkinek jó zenék hallgatásával töltött szabadidőt!