„A banda a továbbiakban is működni fog”

A december közepén szervezett demós játék kapcsán jutott eszembe egyik régi kedvencem, a korai időszakban csupán egyetlen (de nem akármilyen) kazetta kiadásáig eljutott veszprémi Parasite Crowd. Egy gyors utánajárást követően kiderült, hogy a banda épp’ decemberben jelentkezett egy friss demóval, így a régi hanganyag mellett az új felvétel is apropót adott a beszélgetéshez. A bandából Csincsi József basszusgitáros és John Grind vállalkozott a kérdések megválaszolására.

Sziasztok! Ahogy a bevezetőben utaltam rá, a hőskorban egy olyan demót készítettetek, amely a ’90-es évek elején pezsgő hazai death metal színtéren kiemelkedő felvételnek számított. Kezdjük annak az 1993-as kazettának az előzményeivel! Mikor indult a zenekar és kik voltak az alapítók? Mely zenekarok voltak a fő hatásaitok?

Csincsi József: Sziasztok! A zenekar 1989-ben kezdte pályafutását Morbid Death néven, az alapító Berkes Tamás volt, aki később Viktorra változtatta a nevét. Fő hatások? A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején? Pfff… Rengeteg jó banda volt, csak hogy párat említsünk: Cannibal Corpse, Napalm Death, Carcass, Bolt Thrower, Benediction, Obituary, Death…

Milyen volt a metal élet a Balaton-felvidéken? Veszprémben működött többek között a Mirror, a Stonehenge, a Corpus Albicans, illetve a Witchmasters is. A nevek alapján aktív lehetett az akkori metal mozgalom… Milyen emlékeitek vannak a Parasite Crowd korai időszakáról?

Cs. J.: Sokkal-sokkal aktívabb volt a színtér, mint most. Akkoriban legalább voltak „rockerek”, persze a ’80-as évek végén és a ’90-es évek elején nagy divatját élte a műfaj. Ma jóformán egy normális klubot sem lehet találni, de ha mégis, akkor is kevesen érdeklődnek az élő zene iránt. Sajnos sokan a fájlmegosztó oldalakat nagyobb előnyben részesítik, mint a koncerteket.

John Grind: A metal divat volt… mindenki bőrjakeszben, fehér pumában pózerkedett… kivéve mi! 🙂 Mi már akkor is nagyon durván „csrú”-k voltunk! 🙂

Áttérve az első demóra, 1993-ban jelentkeztetek a kazettával. A felvétel Nagy Feróhoz is eljutott, magam is a Garázs című rádióműsorban hallottam először a bandát. A zene durvasága a korabeli Cannibal Corpse szintjén mozgott. A felvétel minősége a hazai mezőnyben sem hagyott kivetnivalót maga után. Hol készült a demó? Mennyi idő alatt rögzítettétek a hanganyagot? Meséljetek a stúdiózásról!

Cs. J.: A Dead… EP Balatonfűzfőn, a Grog együttes próbatermében, stúdiójában készült, mindössze két nap alatt. A dalokat nyolcsávos stúdiómagnóval rögzítettük. Az eredeti szalagot a mai napig őrizzük. Első körben a két gitárt, utána a bőgőt, a végén pedig a dobokat vettük fel. Az első napba ennyi fért bele. A második napon lett a szöveg felhörögve. Túl sokat nem vacakoltunk vele, bár lehetett volna. Összességében elégedettek voltunk az eredménnyel. A stúdió költségeit és a kazetta sokszorosítását, terjesztését közösen finanszíroztuk.

Ki volt akkoriban a fő dalszerző, illetve kitől eredtek a szintén Cannibal Corpse-vonalon mozgó dalszövegek ötletei?

Cs. J.: A legelején Zsirai Lajos és Berkes Tomi írta a szövegeket magyarul. Ezeket fordítottuk le angolra, amiben egy csabrendeki testvérpár segített nekünk. Név szerint is megemlíteném őket: Bakos Bátor és Levente, köszönet nekik! A zenét az együttes rakta, többnyire Berkes Tamás riffjei alapján.

Akkoriban mit jelentett a zenekar számára, hogy a Garázs-os megjelenéssel országos publicitást kaptatok? Hány példányban kelt el a demó?

Cs. J.: Nem sokat, mivel mire a Garázsban leadták, szinte az összes általunk terjesztett kazetta elfogyott. Én személy szerint ritkán hagytam ki a Nagy Feró által vezetett Garázs című rádióműsort, de az, hogy a Parasite Crowd publicitást kapott volna, az nekem teljesen új! Valószínűleg a ’93-’94 közötti sorkatonai szolgálatom miatt nem tudtam róla. A Dead… demó – kissé kopott emlékeim szerint – 200-300 példányban készült el, és az utolsó darabig gazdára talált.

Milyen szakmai visszajelzéseket kaptatok a felvételre?

Cs. J.: Tudomásunk szerint az összes akkoriban jelentősebbnek mondható fanzine foglalkozott a demóval, és többnyire pozitívak voltak a visszajelzések. A Metal Hammer Demonstráció rovatába is bekerült a kazetta, ami ott is nagyon jó kritikát kapott.

A ’90-es évek elején milyen gyakoriak voltak az élő fellépéseitek? Maradt fenn ebből az időszakból publikálható koncertfelvétel? Úgy tudom, 1994-ben készült egy próbatermi anyagotok is, élő felvételekkel kiegészítve… Hiteles ez az információ?

Cs. J.: Gyakoriság szempontjából nem lehet meghatározni: hívtak vagy szerveztünk, elég sok helyszínen megfordultunk. A legnagyobb élményem a cseszneki rockfesztivál volt, a ’90-es évek elején az Omega együttes hangosításán játszani. 🙂 A ’90-es évek elejéről semmilyen használható anyagunk nem maradt fenn, de van egy ’92-es garázskoncert, amit digitalizáltunk. Az akkori dalok még magyar szöveggel voltak megírva, az anyag minősége sajnos nagyon rossz lett, hallgathatatlan!

Hogyan lett vége a bandának?

Cs. J.: Én 1993 augusztusában bevonultam sorkatonai szolgálatra, és mire leszereltem, a banda feloszlott. A későbbiekben pedig nem feszegettük a kérdést.

Húsz évvel az első demó után, 2013-ban visszatértetek. Ki volt az újjáalakulás fő mozgatórúgója? Hogyan állt össze ismét a Parasite Crowd? Kovács Tamást is megkerestétek az újjáalakulás ötletével?

Cs. J.: Az újjáalakulás gondolatát Berkes Viktor barátunk vetette fel, aki körbekérdezte a régi tagokat, és egybehangzóan mindenki igent mondott, Kovács Tomi kivételével.

2013 óta három demófelvétellel is jelentkeztetek, a legutóbbi anyag, a Feasting Parasites tavaly decemberben debütált a YouTube-on, majd mindhárom demó elérhetővé vált a Bandcamp-en is. Mit kell tudni ezekről a felvételekről? Hol készültek a demók? Hogyan működik ma a banda, illetve jelenleg mik a céljaitok a Parasite Crowd-dal?

Cs. J.: A Psycho, a Deface és a Feasting Parasites is próbatermi körülmények között, a saját kis stúdiónkban készült. Az első kettő korábbi dobosunk, Horváth Gábor jóvoltából, aki minden szakmai tudását bevetve rögzítette azokat. A legfrissebb, Feasting Parasites címet viselő demót egy régről ismert, szintén a ’90-es években a színtéren szereplő gitáros-hangmérnök barátunk készítette. Mostanság egy kicsit döcögősen halad a banda szekere: tagcserék, külföldi munkavállalás stb…

J. G.: A felvételt egy kedves barátunk készítette. Számítógéppel írt dobot kértünk, ami olcsóbb, és engem nem érdekel, ha valaki lemezen ezt a megoldást használja. Sok stúdiós szakember mondja, hogy úgyis rájavítanak mindenre, és nem kifejezetten editálnak már. Akkor meg tökmindegy. Persze, koncerten azért elő is tudjuk adni a hallottakat.

A felvételi procedúra egyszerű volt: mindenki gitár-, basszus- és énektémáit rögzítettük, amikből ezek a nóták álltak össze. Természetesen, ahogy az ilyenkor lenni szokott, megszenvedtünk velük, de hála kedves barátunk hozzáértésének, türelmének, a végeredmény teljesen jó lett. Biztos, hogy a banda a továbbiakban is működni fog, legfeljebb a felállás lesz más, és elég valószínű, hogy a zene is változni fog. Nem death-grind-ra lesz a dolog leredukálva. Ami körvonalazódik, az inkább death-punk-black-grind-R’N’R, mintsem egyetlen stílus, persze egy kis HC-vel fűszerezve. Tudjuk, hogy ez így merésznek hangzik, de mindannyian beláttuk és érezzük, hogy a dolog többől áll számunkra, mint csupán a ’90-es évek death-grind-ja.

Négy demófelvétel után adja magát a kérdés: gondolkodtok-e teljes – tehát nagylemeznyi – hanganyagban?

Cs. J.: Kaptunk már felkérést az eddigi összes dal egy lemezen való kiadására, folynak a tárgyalások, azon dolgozunk, hogy ez létrejöhessen!

J. G.: Csak legyen, aki kiadja. Manapság tudjuk, mi a helyzet az extrém színtéren belüli rétegzenékkel…

Milyen gyakran tudtok élőben fellépni?

Cs. J.: Ha tehetjük, általában minden meghívást el szoktunk fogadni. Ezen kívül az elmúlt két évben viszonylag sok saját szervezésű koncertünk is volt, ezért is maradt kevesebb időnk arra, hogy az új EP-n dolgozzunk. A közeljövőben, 2020 derekáig szeretnénk még egy új anyaggal előrukkolni, ezért fellépésre jelenleg nincs lekötött időpontunk.

Ki mivel foglalkozik a zenekar mellett?

Cs. J.: Én egy kéménytechnikával foglalkozó bt.-nek vagyok az ügyvezetője, ami nem napi nyolcórás elfoglaltságot jelent: az iroda mellett a munkaterületen is aktívan jelen vagyok. Palkó Attila barátunk 15 éve szerződéses katonaként dolgozik.

J. G.: Én már régóta bározom, főként külföldön. Eddig öt országban fordultam meg, ezért is döcög most egy picit a parazitaszekér.

Mi a véleményetek a jelenlegi hazai színtérről? Van olyan helyi zenekar, amelyikre érdemes odafigyelni?

Cs. J.: Szerintünk minden tehetségesnek mondható zenekar figyelmet érdemel. Legfőképpen azért, mert manapság kizárólag a zenéből nem lehet profitálni, aki szereti csinálni, azt nem a megélhetés és a haszonszerzés vezérli.

Nameless