Nem teljesen véletlenül (a lap jubileuma kapcsán), az egyik fiók mélyéről a minap elkerült egy kisebb levélköteg. Az egykori, nyomtatott Metal Attack/Rattle Inc. olvasói írták ezeket, akik közül egyesekből idővel a fanzine munkatársa vagy együttműködő partnere lett. Az elkövetkező napokban néhány ilyen írást idéznék fel, mert jól lefestik azt a kort, a rendszerváltás környékét, azokat a körülményeket, amelyek között akkor tevékenykedtünk.
Elsőként a Füleken élő Mag Robi piros tintával rózsaszín papírra írt, hatoldalas levele akadt a kezembe. Robi az akkor még szintén gyerekcipőben járó csehszlovák metal színtér egyik szervezője, mozgatója volt. Már lapunk második számát követően ránk talált, és onnantól, mondhatni, munkakapcsolatban álltunk egymással. Levélben interjút is készítettem vele, hogy bemutassuk őt olvasóinknak. Ez az írás akkor valamiért nem került be a lapba. Most ezt a több évtizedes mulasztásunkat is pótolom. Íme!
„Helló Coly!
Először is üdvözöllek, és köszönöm az Exteryhal-demót és az Overkill-cikket! No, és persze a Metal Attack 5. számát! Az újság nem rossz, talán egy kicsit több kép lehetett volna benne. Köszi, hogy beletettétek a címem!
Nagyon köszönöm a meghívást az október 27-i találkozóra (a heavy metal fanzine-ek I. országos találkozójára – C.), ott leszek biztosan! Ha lehet, akkor valaki jöjjön ki elém az állomásra, mert még nem túl sokszor jártam Egerben. Amikor megyek hozzátok, viszek egy pár cikket, fotót, talán hanganyagot is a cseh bandáktól, amiket a magyar fanzine-ek szerkesztőinek szeretnék majd átadni, persze csak ha érdekli őket. Most pedig válaszolok a kérdéseidre:
Először is, légy szíves, röviden mutatkozz be az olvasóknak!
18 éves vagyok, Losoncon születtem, a szakmám gépbeállító-műszerész, jelenleg a helyi gyárban dolgozom, mint ellenőr.
Mióta foglalkozol a heavy metallal?
A heavy metalt 1984 végén kezdtem el hallgatni. A műfaj szeretetét egy nagyon jó haverom, Gulyás László (aki most már a lapunk másik szerkesztője) ültette el bennem.
Játszol valamilyen hangszeren?
Igen. Nem is olyan rég egy bandát szerettünk volna összehozni, amiben doboltam volna. A dob iránti szeretetem máig megmaradt, még az is lehet, hogy a részvételemmel egyszer alakul egy mindent elsöprő csehszlovák csapat. Miért is ne?
Milyen hazai és külföldi együtteseket kedvelsz?
A csehszlovák bandák közül az Arakain-t, a Stirbát és a Citron-t. A magyarok közül az Undertaking-et és a Pokolgépet. A külföldiek közül szuper első az Iron Maiden, továbbá a Metallica, Ozzy, a Judas Priest, az Anthrax és a Kreator. Ezeken kívül azért még elég sok csapatot kedvelek, amelyek igen változatos zenéket játszanak.
Mesélj az újságírói munkádról!
Ez az egész még abban az évben kezdődött, amikor Gulyás László barátom katona volt. Az egyik levelében írta, hogy csináljunk egy Iron Maiden rajongói klubot, és mellette egy újságot. Nagyon megtetszett az ötlet, és rögtön hozzá is kezdtem a megvalósításához. Sajnos, a klubból nem lett semmi, mert nem kaptunk hozzá helyet, így maradt az újság. Ez az első csehszlovák heavy metal magazin, ezt szeretnénk megközelítőleg olyan szintre felfuttatni, mint amilyen a Metallica Hungarica volt. Ez iránt itt nagy az érdeklődés! Levelek tucatjába került, amíg idáig eljutottunk, de megérte, mert szívvel-lélekkel csináljuk, és engem ezen kívül semmi más nem érdekel!
Gulyás Laci az újságot elvitte egy közeli városba, Losoncra, hogy bemutassa a járási nemzeti bizottságnak. Ott elnyerte az illetők tetszését, és így engedélyt kaptunk rá. Az első szám 30 oldalas, magyar nyelvű (Fémes Hasábok), de sajnos elég hosszú időbe telt, mire egy pár példány elkészült belőle, így elég régi dolgok vannak benne.
Az újság nagy részét magam csináltam, de a következő számhoz már vannak munkatársaim. Más országokból is írnak nekünk, természetesen Magyarországról is, főként Erdély Zsolt, a Metal Mirror szerkesztője. A második szám Metalové Echo (Metal visszhang) címen fog megjelenni, 50 oldalas lesz, és szlovák nyelvű, mivel szeretnénk egész Csehszlovákiában terjeszteni, és az itt élő, magyar nemzetiségű srácok is nagyjából tudnak szlovákul. A lap egyelőre fekete-fehér lesz, és talán még nem nyomdában fog készülni (habár az volna a legjobb).
Milyen gyakran jelenik meg a lap?
Az újságot egy évben ötször szeretnénk megjelentetni, persze ha nagyobb támogatást kapnánk hozzá, akkor ez másképp lehetne. A hazai csapatokkal most kezd igazán jó kapcsolat kialakulni, de talán az eddigi legjobb viszonyban a Törr, a Titanic és a Hematit nevű csapatok tagjaival vagyunk. Sajnos, a külföldiekkel még nincs igazán jó kapcsolatom, de annál jobb a magyar zenekarokkal: a Pokolgéppel, a Beatricével, az Undertaking-gel, az Atomic-kal. Szeretném, ha az újság minél nagyobb sikert érne el, népszerűvé válna, mert így a magyar heavy metalnak is segítséget, népszerűséget nyújtana.
A lap készítésén kívül mivel foglalkozol még?
Az újságírás mellett a Stirba együttes menedzsere vagyok, és a magyar HM csapatok számára is igyekszem koncerteket szervezni. Ezen a téren nagy terveim vannak, mivel szeretnék több nagy fesztivált szervezni itt, nálunk, a magyar csapatok bevonásával, emellett pedig azon dolgozom, hogy a Stirbára felhívjam egy lemezcég vagy egy menedzser figyelmét, és így megnyíljon előttük az út a hírnév és a külföldi szereplések felé.
Ezúton üdvözlök minden magyar kollégát, akik a HM fanzine-ek és magazinok készítésén dolgoznak, és azért küzdenek, hogy a heavy metal az egész világon a zenék királya legyen!
Mag Róbert
Fémes Hasábok
Metallic Column’s
Metalové Echo
Fülek, 1989. október 10.”
Emlékeim szerint Robival többször is találkoztunk, ám miután abbahagytuk a Rattle Inc.-t, megszűnt közöttünk a kapcsolat. Az elmúlt években próbáltam a nyomára bukkanni, ami a Facebook-nak köszönhetően sikerült is. Írtam neki, ám mind a mai napig adós maradt a válasszal. Lehet, hogy teljesen hátat fordított a múltjának, egykori metalos énjének? Nem tudom. Örülnék, ha ma is meginterjúvolhatnám, mindenekelőtt azzal kapcsolatban, hogy hogyan folytatódott/végződött újságírói karrierje és a stirbás történet, illetve mi történt vele azóta. Még reménykedem, hogy összejön…
(folytatjuk)
Mag Róbert egy igazi rip-off gazember
Szomorú ezt olvasni, ráadásul többektől. Akkor ezért nem válaszol a levelemre.
Én leveleztem vele sokat a 90-es évek derekán,állandóan küldte a cseh/szolvák demókat tonnányi szórólapot stb.Azóta nem tudom mi lett,nekem pozitív kapcsolatom volt vele.