A Nógrád megyei Helldiver idén tavasszal jelentkezett bemutatkozó lemezével, a tíz dalt tartalmazó „A túlélés záloga” című albummal. Aki kedveli a klasszikus hazai hard rock/heavy metal zenekarokat, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy nem hallgatja meg a CD-t. Az együttessel kapcsolatos kérdéseimre a csapat vezetője, a basszusgitáros Agócs Sándor válaszolt.
Elsőlemezes zenekarról lévén szó, egy rövid bemutatkozást kérnék tőled! Hogyan állt össze a csapat, mire utaltok a Helldiver névvel? Te és az énekesetek, Hajdara Gábor korábban az egy demót megélt Hind zenekarban szerepeltetek; a többieknek voltak korábban zenekaros tapasztalatai, vagy a Helldiver lett az első bandájuk?
Már 2008-ban megszületett az elhatározás, hogy alapítsak egy saját zenekart. Viszonylag rövid időn belül össze is állt a csapat. A kezdeti felállásban Makovinyi Richárd (dobok), Varga „Kirga” Dávid és Vanya Tamás (gitár), Kőműves Kornél (ének), valamint jómagam szerepeltünk. Ebben a felállásban mindenkinek ez volt élete első zenekara.
Amikor összeállt a zenéléshez szükséges technikai háttér, megkezdődtek a próbák; elsősorban önmagunk szórakoztatása, illetve a hangszeres ismeretek elsajátítása, zenei készségünk fejlesztése volt a cél. Majd 2009 augusztusában Hajdara Gábor érkezésével (ő váltotta Kornélt az énekesi poszton) a próbákat hamarosan intenzív színpadi produkció követte. Neki már volt zenei múltja a Helldiver előtt, énekesként a Rockwell és a Hind zenekarokban tevékenykedett. Valójában ekkor vettük fel a Helldiver nevet, Ronnie James Dio „Holy Diver” című dalának nyomán. Egy idézettel élve: „a zsoltár metálba váltott”, a szent búvár pokolbúvárrá alakult.
Jól tudod, az újjáéledt Hind zenekarban Gabival közreműködtünk, párhuzamosan a Helldiver mellett. A dolog érdekessége, hogy akkor már Lukács Zoli, a jelenlegi gitárosunk is ott játszott. Természetesen, mint több más zenekarnál, nálunk is elkerülhetetlenek voltak a tagcserék. Időközben Varga Dávid és Vanya Tomi is kilépett a csapatból. Őket Sipos András és a jelenlegi gitárosunk, Herceg Tamás „Pilu” váltotta, majd Bandi távozása után, Zoli érkezésével kialakult a zenekar jelenlegi, egyben legerősebb felállása.
A csapat első hanganyaga egy háromdalos demófelvétel volt, ami „A végtelen felé” címmel jelent meg, és a hivatalos honlapotokról jelenleg is letölthető. Hol készült a hanganyag? Hivatalosan, fizikai formában is terjesztettétek a felvételt?
A hanganyag Horváth Ádám balassagyarmati stúdiójában készült, 2013 decemberében. Természetesen a demó 2014-től fizikai formátumban is elérhető volt.
Tavasszal jelent meg bemutatkozó nagylemezetek, amelynek záró dala a korábbi demón már megjelent „Szabadon, mint a madár” című szerzemény. A másik két régi dalt nem akartátok újra rögzíteni? Az albumon hallható további számok mind új szerzemények?
Bátran kijelenthetjük, hogy a „Szabadon, mint a madár” a Helldiver zenekar egyik legsikeresebb szerzeménye, határon innen és túl is nagyon kedveli a közönség. Úgy gondolom, hiba lett volna lehagyni a lemezről. A kislemez címadó dala, „A végtelen felé” 2017-ben már újra lett rögzítve, maszterelve, illetve fel is került a YouTube-csatornánkra egy szöveges videó formájában. A „Hív az országút” újrahangszerelése is a terveink között szerepel. A lemez beharangozó dala, a „Felforr a vér” már korábban készült, erre 2016-ban klipet is forgattunk. A másik nyolc dal új szerzemény.
Hol készült a bemutatkozó lemez? Kinek köszönhető a zenei rész, illetve ki a szövegíró a bandában?
A felvételek – hasonlóképpen, mint a demó esetében – Horváth Ádám stúdiójában készültek, a keverés, illetve a maszter pedig Szolnokon, a Denevér Stúdióban, Cserfali „Töfi” Zoltán közreműködésével. A zenei alapok elkészítése Herceg Tamás és Lukács Zoltán munkáját dicséri, de a végleges anyag természetesen közös munka eredménye. A kislemezhez Hajdara Gabi és jómagam is készítettünk dalszövegeket, viszont az új számok szövegeinek megírására Kerékgyártó Dénest kértük fel, illetve a „Felforr a vér” szövegét Horváth Ádám írta.
Az általam eddig olvasott kritikák pozitívan értékelték a „A túlélés záloga” albumot. Több mint fél évvel a megjelenés után ti magatok elégedettek vagytok a bemutatkozó lemezzel?
Nagy örömmel tölt el, hogy első, bemutatkozó lemezként túlnyomóan pozitív kritikákat kapott az album. Úgy gondolom, megérte várni erre a lemezre, és sok-sok energiát fektetni a dalok kidolgozásába. A lemezbemutató turné kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a közönség nagy része már énekli az új dalokat. Számunkra ez az igazán pozitív visszacsatolás. Ezek hatására úgy érzem, hogy jó az irány. A kérdésedre válaszolva így, fél évvel a megjelenés után kijelenthetem, hogy elégedettek vagyunk a lemezzel, természetesen a következőnek még ezt is űberelnie kell.
Az „A piros, a fehér és a zöld” című szerzeményetek az országos médiában is szerepelt. Mesélj arról, hogyan sikerült ezt elérnetek? Milyen fórumon volt hallható a dal, illetve a bemutatkozásnak éreztétek-e a hatását?
Megkeresett bennünket az augusztus 20.-ai tűzijáték szervezője, azzal, hogy bekerült a dalunk abba a zenei válogatásba, amely a tűzijáték alatt lesz hallható. Nagyon örültünk a lehetőségnek, nagy megtiszteltetés volt ez a csapatnak. Tudomásunk szerint több rádió is játssza a dalt, illetve nagyon sok gratuláció érkezett a tűzijáték kapcsán. Nagy népszerűségre tett szert a dal, ezáltal többen megismerték a zenekart.
A csapat folyamatosan koncertezik, szinte minden hétvégén van fellépésetek. Hogyan sikerül ezt összehoznotok? A Helldiver mellett mivel foglalkoztok?
Ha koncertről van szó, a csapatból mindenki rugalmasan áll a dologhoz. Sajnos nem tudunk minden felkérésnek eleget tenni, de igyekszünk minél több rendezvényen részt venni. A zenekar mellett mindenkinek van munkahelye. Ricsi egy családi vállalkozásban dolgozik, Pilu csoportvezető egy alkatrészgyártó cégnél, Zoli hegesztő, Gabi IKT-tanácsadó, én pedig CNC gépkezelőként, programozóként élem a hétköznapjaimat. Természetesen minden szabadidőmet a zenekar ügyeinek intézésére fordítom.
A motoros találkozók rendszeres fellépői vagytok. Magatok is motoroztok?
Gyerekkorom óta motorozom, igaz, most a hétvégi fellépések és a zenekari háttérmunka miatt egyre ritkábban pattanok nyeregbe. Korábban rendszeres résztvevője voltam többek között azoknak a motoros találkozóknak is, amelyeknek most a színpadán állok a zenekarommal. Ez óriási élmény számomra. Pár éve már Gabi is motorral rója az utakat, Ő most többet szaggatja az aszfaltot, viszont volt rá példa, hogy együtt gurultunk be a nagybalogi rockfesztiválra. Felemelő érzés volt, remélem, egyszer a teljes csapat így fog érkezni. Na, az lenne az igazi! Ricsi vizsga előtt áll, hamarosan ő is csatlakozik a motoros társadalomhoz.
Nem jellemző, hogy egy hazai csapat Észak-Írországban lépjen fel. Nálatok hogyan merült fel ez a lehetőség? Hol sikerült koncerteznetek, és milyen fogadtatása volt a magyar nyelvű daloknak? Terveztek további külföldi fellépéseket is?
Egy hazai, zártkörű motoros rendezvényen koncerteztünk, ahol megismerkedtünk egy észak-írországi motoros klubbal, illetve egy kint élő magyar sráccal, Somodi Márkkal, aki már nyolc éve klubtag a csapatban. Koncert után rögtön jött is a felkérés, hogy menjünk ki hozzájuk pár napra, egy úgymond mini turné keretében. Két helyszínen koncerteztünk: Portadown-ban, mégpedig a Tunnel bárban, illetve az OCMCC motoros klubházában. Óriási élmény volt számunkra, azóta is nagyon jó barátságot ápolunk a csapattal. Egy kint élő magyar formáció, a Hazemize volt az előzenekarunk, és mivel ők is magyar dalokat játszanak, így nem volt nehéz dolgunk. Mindenki nagyon élvezte a koncertet.
Természetesen, ha lesz további határon túli felkérésünk, nagyon szívesen megyünk. Sőt, szinte biztos vagyok benne, hogy még Észak-Írországban is újra tiszteletünket tesszük: kint tartózkodásunk alatt elkezdtük lefordítani a „Szabadon, mint a madár” című dalunkat angolra, és azt még be kell fejeznünk. (nevet)
November 23-án a szülővárosotokban fogjátok ünnepelni a csapat tizedik születésnapját. Milyen programot állítottatok össze a koncertre? A rendezvényen mire számíthatnak a rajongók: készültök valamilyen meglepetéssel?
Természetesen sok-sok meglepetéssel készülünk. Erről csak annyit, hogy a volt zenésztársaink, barátaink is a vendégeink lesznek. Készülünk közös produkciókkal, többféle felállásban. Többet sajnos nem árulhatok el. Továbbá vendégünk lesz egy remek csapat, a Félmegoldás zenekar, akik szintén nagy erőkkel készülnek a bulira.
Melyek a kedvenc magyar hard rock/heavy metal albumaid? Az újabb zenekarokat is figyelemmel követed, vagy rajongóként csak a klasszikusokat hallgatod?
Nem emelnék ki külön albumot, mivel nagyon sok előadót szeretek a magyar hard rock/heavy metal színtérről. A mai napig játszunk is tőlük pár dalt, itt említeném meg a P. Mobil-, Pokolgép- és Ossian- feldolgozásainkat. Természetesen az újabb zenekarok tevékenységeit is figyelemmel kísérem, ismerem a munkásságukat. Ők már másfajta, modernebb metalt képviselnek, viszont amit csinálnak, azt jól, profi módon csinálják. Minden elismerésem az övék. Az az ő műfajuk, mi pedig visszük tovább a klasszikus vonalat.
Van esetleg valami, ami kimaradt, de fontosnak tartod megemlíteni?
Köszönjük nektek az elmúlt 10 évet! Megyünk tovább, „Együtt az úton”! Mindenkit várunk szeretettel a koncertjeinken! Köszönjük az interjút!
A zenekar elérhetőségei:
www.facebook.com/helldiverzenekar
www.helldiver.hu
www.youtube.com/helldiverzenekar
Nameless
Leave a Reply