Beszélgetés Marc H. Biedermann-nal, a Blind Illusion énekes-gitárosával
A Blind Illusion-t nem kevesen Les Claypool és Larry LaLonde miatt ismerik, akik a zenekar nevét az 1988-as The Sane Asylum című albummal tették világszerte ismertté progresszív thrash körökben, hiszen a csapat ugyan már 1979 óta létezik, de addig nem jelentetett meg hivatalos hanghordozót. A lemez megjelenése és pár koncert után a volt Possessed-gitáros beszállt Les már 1984-ben megalakított zenekarába, a Primus-ba, és ezután már mindketten minden energiájukat ebbe a csapatba fektették, de ez egy másik történet. A Blind Illusion-főnök és alapító tag Marc H. Biedermann 1989-ben fel is oszlatta a csapatot, amit 2008-ban újból életre hívott. A zenekar az idei év elején egy új EP-vel rukkolt elő, valamint Európa-turnéra indult. Ez adott okot az itt következő interjúra, az esseni koncert előtt, 2019. szeptember 17-én.
Szia, Marc! Igazán örülök, hogy ilyen hosszú idő után ismét új és erős hanganyaggal rukkoltatok elő. Miért tartott ez ennyi ideig?
Köszönöm neked ezt a lehetőséget! Bizonyosan úgy van, ahogy állítod, hogy erős anyag lett, mert a felállás is igen ütős. Ezen kívül pedig felhagytam a zenekar időigényes posztolásával a közösségi csatornákon. Azáltal, hogy most könnyebben eljutunk az emberekhez, több időm marad a zenére koncentrálni.
Miben különbözik ez az album az előzőektől?
Ha a 2018 elnevezésű EP-re gondolsz, akkor az teljes egészében más, mint a többi anyag, hiszen ennél Doug Piercy volt a producerünk. A felvezető dalt, a Race with the Wizard-ot viszont a billentyűs Ben Haveroh már 1983-ban megírta a Blind Illusion-nek. Viszont a gitártémák kicsinosításánál most hátrébb léptem, és rábíztam magam az ikergitáros támadás erejére. Ezen felül úgy döntöttem, hogy az énekhangom legyen természetes, mindenféle megsokszorozás és szépítgetés nélkül… Csak egy énekhang, egyenesen bele az arcodba!
Vannak kedvenc dalaid, amelyeket különösen szívesen játszol a turnén? Ha igen, mi ennek az oka?
Nincsenek különleges kedvenceim, mindent imádok játszani a Blind Illusion repertoárjából!
Ki írta a szövegeket és a zenét a lemezre?
Először is, ez a négy dal két kislemeznek fogható fel, B-oldalakkal, ami az új album, a Wrath of the Gods felét teszi ki. A Straight as the Crowbar Flies című nóta egy zenekari kollaboráció, tele riffekkel és a dalt végigvezető jellegzetes dallamvonallal, amelyek Doug-tól és Tom-tól származnak, a szövegek pedig tőlem, ahogy azt már megszoktátok. A The Ice Sage, ami a Nocturne Today-jel van összefűzve, szintén egy zenekari kooperáció, de a szövegeket a lányom, April Desiree fogalmazta meg. A Slow Death ismét csak egy közös zenekari szerzemény, abból az időből, amikor még Geno basszusozott, de ugyanez mondható el a Vengeance Is Mine-ról is.
Minthogy szívesen játsszuk a The Sane Asylum dalait, több lépésben újra fel akarjuk venni az anyagot, mivel ma már jobb zenészek vagyunk, mint a múltban bármikor, és azt is tudjuk, hogyan idézzük fel a koncerthangzásunkat egy stúdióban. Igazából Josh Mosh volt az, aki arra kért bennünket, hogy megint vegyük fel a komplett The Sane Asylum nagylemezt.
Honnan erednek a zenei gyökereid? Milyen muzsikák voltak rád hatással a múltban, és melyek manapság?
Ami a legeslegkorábban befolyásolt, az a The Beatles Helter Skelter-je volt és a Deep Purple komplett Made in Japan lemeze. 13 éves koromban fedeztem fel a Black Sabbath-ot, és azután csak azt hallgattam, majd jött a Blue Öyster Cult Some Enchanted Evening-je, ami szintén nagy hatással volt rám. A korai Scorpions Uli Roth-tal és az olyan fúziós játékosok, mint John McLaughlin, Al Di Meola és Jeff Beck is nagyon hatottak a szólójátékomra. Az olyan zenekarok pedig, mint a Led Zeppelin és a Rush a dalírásomat határozták meg. Úgyhogy ezek együtt fűtöttek be nekem. 🙂
1979 óta nagyon sokan megfordultak a zenekarodban. Olyan, manapság legendás, kiváló hangszeres tudású egyének, mint Les Claypool, Larry LaLonde vagy az énekesi poszton David White miért szálltak ki? Más zenei koncepciót akartak követni, vagy személyes nézetkülönbségek is voltak köztetek?
Az idők folyamán az emberek jöttek és mentek, és gyakran rövid ideig voltak részesei a Blind Illusion világának, ahol inspirációra leltek a későbbi karrierjükhöz. Egy időben tényleg voltak olyan zenészek, akik megpróbáltak ráhangolódni a The Sane Asylum hangzásvilágára, de ez nem sikerült nekik. Másoknak sikerült, ők viszont párhuzamosan más zenekarokban is játszottak, így inkább szünetet tartottam. De sosem akartam ezt abbahagyni. Így most jól megkapjátok a magatokét: visszatértem!
Mit tervezel a jövőre vonatkozólag?
A Blind Illusion jövőjét illetően azt tudom mondani, hogy jelenleg Európa-szerte turnézunk, és készek vagyunk a világ bármely pontján fesztiválokon fellépni. Ezen kívül egy új albumot is tervezünk kiadni, ami egyben azt is jelentené, hogy évente jelentkeznénk valamilyen új hanghordozóval. Mindezeken túl egy videógyűjteményt is szeretnénk megjelentetni, koncertfelvételekkel, plusz egy koncertalbumot is összehoznánk. Szívesen játszunk olyan fiatal csapatokkal, mint az Incredulous, az Abberacion, a Plague Violent Legacy vagy a Fusion Bomb.
Mit jelent számodra a thrash metal?
Számomra ez a metal legkeményebb és a legerősebb válfaja. Egy rockzenei irányzat, de a mi progresszív elhajlásunk a thrash metalon belül a fuziós jazz-zel, a klasszikus zenével és a blues-zal is kapcsolódási pontokat talál, valamint némi déli beütés is tetten érhető benne. Úgy gondolom, hogy az első három Metallica-album volt az első nagy ugrás a Black Sabbath metaljától afelé, amit ma thrash metalnak nevezünk. Természetesen az Exodus is egyike volt az első thrash csapatoknak.
Mik egy jó thrash metal nóta hozzávalói?
Súlyos riffek, szédületes szövegek, vagy egy komolyabb téma, de ügyesen és értelmesen megírva, valamint gyors dobtémákra és nagyon kemény basszusalapra épülő, szaggatottan döngölő, gyors gitárok.
Melyik számodra a legfontosabb thrash metal lemez?
Az, amin éppen dolgozom! 🙂 Ha mindenképpen másik zenekart kell említenem, akkor pedig a Metallica Master of Puppets-e.
Marc, köszönöm az interjút! Szeretnél még valamit elmondani?
Én is köszönöm neked, hogy rám találtál! Köszönet mindenkinek! És ha még nem láttatok bennünket, 2020-ban játszunk fesztiválokon, és lesz néhány klubkoncertünk is. Tartsátok hát nyitva a szemeteket! Látogassátok meg a hivatalos weboldalunkat (https://www.blindillusionofficial.com/) vagy a Facebook-oldalunkat (https://www.facebook.com/officialblindillusion/)! Nézzétek meg YouTube videóinkat (https://www.youtube.com/channel/UCYBDO1NiOGjd71WpQ1DIHKA) és frankó merch-cuccainkat! A mai Blind Illusion kétségkívül minden idők legerősebb reinkarnációja Tom Gears basszusvirtuózzal és a grandiózus gitárosokkal, Doug Piercy-vel és Marc Biedermann-nal! 😉
Doug Piery-vel könnyű…-:)