Stormwitch: Tales of Terror (1985)

A Stormwitch a német Heavy Metal színtér egyik ikonikus képviselője, zenéjük a tökéletes lenyomata egy legendás korszaknak. Akkoriban a fekete romantika mestereinek hívták őket; szerencsére nem holmi felesleges érzelgősségből ered az elnevezés, hanem színpadi megjelenésükből, illetve szövegeik és zenéjük hangulatából, amelyek a barokk kor jellegzetességeit viselték magukon. Munkásságuk első szakasza az európai metal történelem szerves részét képezi.

A nagyszerűen sikerült Walpurgis Night debütálását követte a Tales of Terror, amely bebiztosította státuszukat a színtéren. Hangulatos kórus-intróval indít a lemez, ami egy sikolyba torkollik, és már bele is csapnak a Point of no Return ízig-vérig heavy metal riffjébe. Andy Aldrian énekes remekül hozza a formáját, különösen a refrénben alakít nagyot. A Hell’s Still Alive dalnál folyamatos déjá vu érzés keríti hatalmába a hallgatót: dob/basszus bevezetése kiköpött Wrathchild, a beérkező riffek pedig Where Eagles Dare-ízűek, a Maiden hatás tehát adott. A magyar hallgatók ráadásul a Moby Dick Prometheus című klasszikusának egyik riffjét is felismerhetik a verzéknél. Végül is ez nem akkora baj, mert ha már hasonlít valamire, akkor jó dolgokra hasonlítson, nemde? 🙂

Az Edgar Allan Poe-tól kölcsönzött című Masque of the Red Death-ben a fekete romantika-vonal kerül előtérbe: akusztikus kezdés, szelídebb dallamok, majd súlyos riffek, nagy ívű melódiák, jól eltalált szóló. A klasszikus recept szerint, ahogy az a Nagy Könyvben meg van írva. Az Arabian Nights újra feltüzeli a hangulatot, kiválóan eltalált gitárdallamok jellemzik, tökéletes összhangban az énekkel. A refrénnél belassul a zene, egyfajta misztikus hangulatot árasztva. Nagy pillanata még a dalnak, ahogy a gitárszóló végét jó érzékkel átvezetik a nyitó riffbe. Hibátlan.

Lee Tarot (R.I.P.)

A Sword of Sagon-t egy újabb intró vezeti fel, maga a dal igen jól sikerült, és a zenekar által képviselt stílus összes jellegzetességét magán viseli. A Night Stalker kétlábdobos bevezetéséből a lemez leggyorsabb dala kerekedik ki. Itt a szikárabb riffek uralják a terepet, persze a harmóniák sem hiányozhatnak. Lee Tarot gitáros a szólóban szépen hozza az elvárt szintet. Valamivel keményebb dal a többinél, mégis az egyik legjobb. A Lost Legions menetelős tempójával, szaggatott témáival üde színfoltja az albumnak. A When the Bat Bites speed-es gyorsulása pedig az album méltó lezárása.

A banda még két lemezen keresztül tudta tartani a szintet, a ’89-es Eye of the Storm riff-szegény hozzáállása, dobgép-gyanús hangzása viszont már nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ugyanebben az évben egy koncertlemezt is kiadtak Stormwitch Magyarországon (!) címmel. Sokat játszottak nálunk, mondhatni, a ’80-as évek második felében tiszteletbeli magyar zenekarnak számítottak. Ezután jöttek ki a War of the Wizards és a Shogun lemezek, az utóbbi sajnos fájóan gyengének bizonyult. Kiadása után be is fejezték a közös munkát. Négy évvel később piacra dobtak egy válogatáslemezt, amelynek sikere kapcsán újra ténykedni kezdtek. Jelenleg is léteznek, bár hullámzó teljesítménnyel. Az első négy lemezük klasszikus mivolta azonban megkérdőjelezhetetlen.

A szerző: Gabrielkiss 88 Articles
Több mint 20 éve rock/metal fanatikus, a mai napig aktív lemezgyűjtő. Jelenleg Nagy-Britanniában el, ahol egy nemzetközi áruházlánc alkalmazottja.

5 Comments

  1. Mindenben egyet kell, hogy értsek a szerzővel. Az újabbkori évek hullámzó teljesítménye is helytálló. Szerencsére a legutóbbi album éppen a jobbak közé sorolható. A limitált verzió tartalmazza néhány klasszikus daluk újra felvett változatát is, amely nagyot lendít számomra az anyagon. ?

  2. „Az első négy lemezük klasszikus mivolta azonban megkérdőjelezhetetlen.”

    Remekül megláttad a lényegét ennek a bandának. Szerencsés vagyok, hogy annak idején láthattam is őket.

  3. Annyit fűznék ehhez a lemezhez hozzá, hogy a felvételek előtt (vagy alatt) leégett a stúdió és a mesterszalagot éppen, hogy csak megmentették.

  4. Laci, nem tudom mi a bajod velem, de a hozzászólásaidtól kíméljél meg, felejtsed el, hogy létezem.

Válasz írása

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra.


*