Ha Afrika térképére tekintünk, evidensnek tűnik, hogy a földrész metal központjainak a kontinens északi részének arab országait – Egyiptomot, Marokkót – vagy az alsó csücskében található Dél-Afrikát tippeljük. Ez nagyjából így is van, ám a legfanatikusabb és leglátványosabban öltözködő rajongói csoportot nem ezekben az országokban, hanem a Dél-Afrikai Köztársasággal szomszédos Botswanában találjuk.
Az első érdekesség velük kapcsolatban, hogy míg Dél-Afrikában túlnyomórészt fehérek hódolnak a kemény műfajnak, Botswana death metal cowboyai szinte kivétel nélkül feketék. A nevüket pedig onnan kapták, hogy a csoport tagjai egyfajta futurisztikus cowboy-öltözéket viselnek: szegecsekkel és rojtokkal díszített fekete bőrt, sarkantyúval ékesített western csizmát és ugyancsak fekete Stetson kalapot, kesztyűt, láncokat és természetesen zenekaros pólót. E viselet kiegészítője a machete, a ruházatra erősített állati testrészek (például koponyák), illetve a marha szarvából készült ivótülök.
Ezek a rajongók olyanok, mintha egy motoros banda, az afrikai Hells Angels tagjai lennének. Az öltözködés olyan náluk, mint egy fegyverkezési verseny, vagy mint egy vetélkedő az egyes bandák tagjai között, amelynek célja, hogy mindenki másnál brutálisabban nézzenek ki. Egy dél-afrikai fotós, Frank Marshall készített képsorozatot e szubkultúra tagjairól. „A botswanai metalrajongók büszkék és zárkózottak – mondja. – Öltözködésükben, viselkedésükben egyszerre van jelen a lázadás, a humor, és némi homoerotika.
A klánok tagjai olyan hangzatos neveket adnak maguknak, mint Dead Demon Rider, Coffinfeeder, Psychosomatic Torture, Bonemachine vagy Ishmael Phantom Lord. Teátrálisan pózolnak a kamerának, miközben a hétköznapokban egyszerű munkások: biztonsági őrök egy áruházban, földművesek, teherautósofőrök.
Ugyanakkor a zenéhez maximális tisztelettel, már-már vallásos áhítattal viszonyulnak. Egy metal koncert olyan számukra, mint egy templomi rituálé: szinte az őrületig belelkesednek, a buli előtt hetekig tökéletesítik a felszerelésüket, úgy, mintha háborúba készülnének. Amikor pedig eljön a koncert időpontja, sorba állnak, és ugyanabban a ritmusban, egyszerre lépve, csendben és szelíden vonulnak a fellépés színhelyére. Mintha robotok lennének, vagy mintha mindannyiukat megszállta volna a metal szelleme.
A fekete-afrikai metal igazán sokszínű: egyesíti magában a népzenei tradíciókat, a NWOBHM hatásait és a legmodernebb, legzúzósabb death metal-t. Természetesen nem mindegyik csapat merít egyformán mindegyikből: az egyik lágyabb, a másik durvább zenét játszik.
Botswana-ban minden évben megrendezik a Winter Metal Mania fesztivált, nem is akárhol: a Kalahári-sivatag kellős közepén, ahová tényleg csak a legelszántabb rajongók mennek, köztük a death metal cowboyok, nem is kevesen…
Leave a Reply