A kanadai Anvil a egész metal műfaj egyik legnagyobb túlélője. Ott bábáskodtak a thrash/speed metal születésénél, korai munkáik ma már szintén klasszikussá érett zenekarokat ihlettek meg. Tulajdonképpen bármelyik régi lemezüket bemutathatnám, de a rend kedvéért az egyik legmeghatározóbb korongjukat emelném ki.
A Forged in Fire rögtön a címadó nótával kezdődik, minden bevezetés nélkül belecsapnak a legendás riffbe, és már indul is a zúzás. Lassú középtempóban gördül a dal, ami a zseniális szólóban teljesedik ki; itt szinte érezni lehet a kohókban uralkodó embertelen hőséget. Tipikusan az a fajta szerzemény, ami már a megjelenése napján klasszikussá válik. Jogosan. Ezt követi a Shadow Zone, egy korai speed metal himnusz. Ma már nem tűnik túl gyorsnak, de a maga idejében jócskán annak számított.
A Free as the Wind-del megragadják a műfaj lényegét: egyszerre szívbemarkoló és irgalmat nem ismerően kemény darab. Lips dallamai örök érvényűek. A Butter-Bust Jerky egy meglehetősen zúzós tétel, kissé előrevetíti a későbbi lemezekre jellemző komplexebb stílust. A Future Wars esszenciális Anvil: elszánt riffelés, szenvedélyes szólók és énekdallamok. A lemez egyik leggyorsabb tétele a Motormouth, ezt követi a Winged Assassins, kiváló szaggatott gitártémáival és az ezekre remekül illeszkedő énektémákkal. Ez a zárótétel arra sarkallja az embert, hogy újra és újra meghallgassa ezt az időtálló remekművet.
Bár a lemez sikeres lett, a zenekar karrierje ettől a ponttól sajnos kérlelhetetlenül lefelé ívelt. Pár évet kihagytak ezután az album után, ezalatt egykori követőik elhúztak mellettük. Azonban sok más csapattal ellentétben ők nem tették le a lantot, a későbbiekben is kiváló lemezekkel jelentkeztek. A kilencvenes évek zenei változásai, metal-ellenes légköre szimpatikus módon egy látványos ellenálló reakciót váltott ki belőlük. Az alternatív zenei hullám kellős közepén kijöttek egy Absolutely No Alternative című lemezzel, amikor pedig beütött az MTV-unplugged láz, előálltak egy Plugged in Permanent című albummal… Tisztelet.
Az utóbbi években kijött egy elég keserédes ízű dokumentumfilmjük, amely a csapat elszánt küzdelmét mutatta be a puszta fennmaradásért. Megrázó erejű mű, szerencsére eljutott a megfelelő helyekre, így a csapat visszaszerezte rég elvesztett hírnevének jó részét. Megérdemelten.
Leave a Reply