Május 10. minden valószínűség szerint nagy nap lesz az extrém metal kedvelői számára, lévén, hogy aznap jelenik meg az új Possessed-album, a Revelations of Oblivion. Szerintem nincs olyan death/black-rajongó, aki ne várná tűkön ülve a korongot, amely 32 évvel a The Eyes of Horror EP után az első Possessed-anyag lesz.
Addig is, étvágyunkat csillapítandó, pár szóban megemlékeznék erről a kalóz anyagról. Az együttest 1983-ban, San Francisco-ban – akkor még garázsbandaként – hívta életre Mike Torrao (ex-Blitzkrieg) gitáros, Barry Fisk énekes (R.I.P.), Mike Sus dobos (később kisegített a Desecration ’85-ös Psycho demóján), valamint Jeff Andrews basszusgitáros (ex-Exodus). Ez a felállás nem sokáig volt együtt, mert Fisk öngyilkosságát követően (barátnőjével felbontott eljegyzése után főbe lőtte magát a lány háza előtt) Andrews távozott, helyükre Brian Montana másodgitáros és Jeff Becerra basszusgitáros (ex-Blizzard) érkeztek, utóbbi egyúttal az énekesi teendőket is átvette.
Ezt a korai időszakot a zenekar saját dalok írásával és hangzásának kialakításával töltötte, mindemellett a helyi klubéletbe is igyekeztek beépülni. Hírnevüket az 1984-es, háromszámos Death Metal demóval alapozták meg, ezzel egy minden addiginál extrémebb, brutálisabb zenei stílus alapjait fektették le, elsősorban Jeff Becerra hangjának köszönhetően. A Metallica és az Exodus előtt léptek fel rendszeresen, utóbbi tagjai pedig a csapat demójára is felhívták Brian Slagel, a Metal Blade főnökének figyelmét, aki bemutatkozási lehetőséget ajánlott a csapatnak a Metal Massacre VI. válogatáson. A kompilációra a Swing of the Axe került fel, majd a korong megjelenése után Brian Montana kreatív ellentétek miatt elhagyta a zenekart. A megüresedett pozíciót Larry Lalonde (ex-Blizzard) foglalta el.
Az együttes 1985-ben egy újabb, háromszámos demót rögzített, és ugyan a Metal Blade nem kínált nekik kontraktust, a Metal Massacre válogatás felkeltette a Combat Records érdeklődését, és leszerződtette a Possessed-et. A kiadó gondozásában látott napvilágot 1985. október 16-án a Seven Churches (a lemez európai terjesztését a Roadrunner végezte), a banda menedzselését Debbie Abono (R.I.P. – a Mechanics Bank örököse, Larry Lalonde akkori barátnőjének, Julie-nak az édesanyja) „vette a nyakába”, a többi pedig – ahogy mondani szokás – történelem.
Ez a felvétel két Possessed-koncert anyagát örökítette meg. Az első a Seven Churches, míg a második a Beyond the Gates előtti korszak lenyomata, utóbbi albumról egy dalt sem játszanak. A mindössze egylapos bookletből nem derül ki, hogy melyik legendás klubban/klubokban kerültek felvételre a bulik, viszont a hangzás rendben van – különösen a kiadvány jellegét figyelembe véve –; talán a San Diego-i soundja tompább egy árnyalatnyival, de az is jóval az elfogadhatóság keretein belül van.
Feltétlenül átjön a korongról, hogy élőben a Possessed nem ismert kegyelmet, nemcsak lemezen, hanem élőben is a legbrutálisabb, legszélsőségesebb csapatnak számítottak a maguk idejében. Úgy gondolom, különösebb kommentár nem szükségeltetik az olyan dalokhoz, mint a Death Metal, az Exorcist, a Burning in Hell, a Fallen Angel vagy a Twisted Minds; önmagukért beszélnek, a szó szoros értelmében véve mindegyikük TÖRTÉNELEM! (Érdekesség, hogy ’86-ban mind Lalonde, mind Becerra még csak 18 esztendős volt, tehát az amerikai törvények alapján nem számítottak még nagykorúaknak.)
Sipy kollégám pár hete már írt néhány gondolatot egy vadonatúj Possessed-számról, a No More Room in Hell-ről; annak tükrében megállapítható, hogy a visszatérő lemez nem okoz majd csalódást a rajongóknak. Értelemszerűen senki ne várjon egy új Seven Churches-t – az eleve megismételhetetlen, lehetetlen vállalkozás lenne –, „csupán” egy korrekt módon megírt és összerakott dalokat felvonultató alkotást. Én már elkezdtem visszafelé számlálni a napokat.
Az új Possessed magában hordozza kétségkívül a régi védjegyeket és Becerra ma is ugyanúgy bivaly erösen énekel. A dobos játéka viszont precízebb és többet villant meg magából. Persze a klasszikus „Seven Churches”-t nem lehet megismételni, de nagyon erös új alkotás és magasra helyezték ismét a lécet az extrém Metal területén.