Heavy túra (Heavy Trip/Hevi Reissu)

(finn filmvígjáték, 2018)

Tavaly szeptemberben ez az alkotás nyerte el a miskolci Jameson Cinefest Nemzetközi Filmfesztivál közönségdíját. Február 6-án, amikor ezt a cikket írom, ezzel a mozival kezdődik Budapesten a 9. Finn Filmnapok programja. Február 28-ától pedig bárki beülhet valamelyik mozgóképszínházba erre a finn filmjátékra, amelynek középpontjában a heavy metal áll.

Pontosabban egy finn kisvárosban élő négy huszonéves srác, akik valahol mindannyian a település lúzerei. Turo, Lotvonen, Pasi és Jynkki 12 éve próbál – szimfonikus poszt-apokaliptikus rénszarvas-daráló extrém harcos-pogány skandináv-félszigeti metalt játszó – zenekarával, az Impaled Rektum-mal, de még egyetlen koncertjük nem volt. Aztán egy napon Lotvonen apjának rénszarvas-feldolgozó üzemébe betoppan a legnagyobb norvég metal fesztivál, a Northern Damnation főszervezője, aki ugyan tetőtől talpig véresen, de a fiúk demókazettájával a kezében távozik.

Az addig lesajnált, lebuzizott srácok a városka ünnepelt sztárjai lesznek, hamarosan el is indulnak az áhított fellépésre, addig azonban még sok minden történik: a történetbe belép a szerelmi szál, egyiküket végzetes baleset éri, ám a fanatikus négyest onnantól már senki és semmi nem tudja megállítani. Végül egy nem akármilyen járművön érkeznek meg a fesztiválra – ahol egyébként senki nem várja őket.

A filmet úgy reklámozzák, mint ami a Picasso kalandjai, a Gyalog galopp és a Leningrád Cowboys menni Amerika című alapművek legjobb pillanatait elegyíti, ami nyilván erős túlzás, az azonban vitathatatlan, hogy a Heavy túra másfél órányi önfeledt szórakozást kínál, a műfaj kedvelőinek pedig óriási pluszt jelent maga a téma és a moziban felhangzó muzsikák. A dalok körülbelül felének a zeneszerzője Lauri Porra, három nótát a Diablo nevű finn melodikus death metal csapat, egyet pedig a Mokoma nevű, ugyancsak finn thrash formáció ad elő. Két számot a gitáros Mika Lammassaari (Eternal Tears of Sorrow, Mors Subita, Wolfheart) jegyez, ezek egyikében, a Flooding Secrations-ben a Mors Subita énekese, Eemeli Bodde is hallatja a hangját.

A film sajtóvetítésén a két rendező, Jukka Vidgren és Juuso Laatio is megjelent; a Lotvonen-t alakító Samuli Jaskio-t is ígérték, ő azonban betegség miatt otthon maradt. Magamtól lehet, hogy nem neveztem volna be a Heavy túrára, utólag azonban örülök, hogy megnéztem, és mindenkit arra bíztatok, hogy kövesse a példámat. Néhány klisétől eltekintve ez a film tényleg RÓLUNK szól, egyik-másik poénja pedig könnyen lehet, hogy klasszikussá válik. Például az, amiben az élet értelmét a klitoriszhoz hasonlítják…