If I Were a Crow címmel egy kitűnő albumot készített a kisvárdai Crowhill Tales. Zozzie feltett néhány kérdést a zenekarnak, amelyekre Losonczi Péter gitáros és Zákány Alex énekes válaszolt.
Üdvözöllek benneteket, a Rattle Inc. olvasói nevében is! Az első kérdés szokványos: kérnék tőletek egy rövid bemutatkozást! Hogyan jött létre az első felállás?
Losonczi Péter: A zenekart 2005-ben alapítottuk Norberttel (Hegedűs Norbert – szólógitár). Eleinte csak ketten zenélgettünk a szobában, majd valamivel később alakult zenekarrá a dolog. Az első koncertképes felállás tagjai Balogh Tibor (ének), Fekete Zoltán (basszusgitár) és Gazdag Gergő (dobok) és mi ketten voltunk. Ez a felállás elég sok koncertet nyomott határon innen és túl (például Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában) egyaránt. Sikerült néhány tehetségkutatón is ígéretesen szerepelni. Melegíthettünk a spanyol Kathaarsys és a francia Absurdity előtt. Később, az első demó felvételei közben kilépett Tibor, így a már kész anyag nem tudott megjelenni. Ez a fiókban maradt anyag jelent meg később kényszerűségből angol nyelven, amikor a párizsi születésű Gerome Grandpere került Tibor helyére. Ez volt a Before Birth EP.
Miért szállt ki Gerome (ének), Zoltán (basszusgitár) és Gergő (dob) a zenekarból?
L.P.: Gerome úgy érezte, hogy nem tud már többet hozzátenni, nem érezte magát elég elkötelezettnek a zenekar iránt, és a távozás mellett döntött. Zoli elköltözött, és már nem tudta/akarta vállalni a zenekari tagságot a sok utazgatás miatt, és az új énekes keresésével sem akart már vesződni. Gergő teljesen más történet (a két esemény között évek teltek el). Sajnos a munkahelyi elfoglaltságai miatt neki is nagyon nehéz volt megoldani a zenekari teendőit, nem tudott már próbákra járni, így nehéz szívvel, de sajnos amellett kellett döntenünk, hogy a zenekar előremenetelének érdekében megválunk tőle. Ez számomra egy nagyon nehéz döntés volt, mert mind zenei, mind emberi szempontból nagyon egy hullámhosszon voltunk.
Nem éreztétek akkor, hogy vége a bandának?
L.P.: A tagcserék sosem jönnek jókor egy zenekarnál. Nekünk sajnos mindig a legrosszabbkor jöttek. Mindig pont akkor, amikor egy kis lendületet vehetett volna a történet. Annak ellenére, hogy az éles váltások és a dalokon belüli műfaji „kirándulások” sok embernek megfekszik a gyomrát, mi így érezzük kereknek a zenénket. Úgy gondoljuk, hogy ez több mint az átlag, hiszünk benne. Érezzük a dalokban, a zenében a potenciált, ezért nem akartuk hagyni elveszni a ködben. Mindenképpen meg akartuk csinálni a lemezt, és a visszajelzésekből ítélve nagyon jól döntöttünk.
Hogy sikerült megtalálni a megfelelő zenészeket ezekre a posztokra? Nehéz volt fellelni őket?
L.P.: Szerintem a dobos- és énekes-keresés a legnehezebb dolog ebben a szakmában. Nekünk sem volt könnyű dolgunk. A próbahelyünk épületében általában mindig van néhány zenekar, így sikerült „lefülelni” a srácokat. Így került a zenekarba a jelenlegi felállás háromötöde: Fazekas Péter, Zákány Alex és Gáva József is. Szerencsére mindig sikerült relatíve hamar megtalálni a pótlást.
Alex, ismerted korábbról a Crowhill Tales zenekart?
Zákány Alex: Igen, még 2013-ban, egy korábbi zenekaromban hallottam először a Crowhill Tales-ről, aztán később úgy alakultak a dolgok, hogy egy épületben próbáltunk, majd egy közös koncert után kaptam a kérdést, hogy szeretnék-e tagja lenni a zenekarnak.
A 2016-ban kijött Shattered Harmony dal már az új felállással készült. Itt már egyértelműen azt éreztétek, hogy összeállt a kép, és egyenesben vagytok a nagylemez felé vezető úton?
L.P.: Igen, ebben a felállásban éreztük a potenciált. Mind Alex, mind Józsi nagy lendülettel álltak a munkának. Hipergyorsasággal tudtunk haladni a koncertprogram összeállításával és később a lemezes dalokkal is. A koncertek is jó hangulatban teltek. Éreztük, hogy most mindenki egy irányba húzza a szekeret.
Az If I Were a Crow albumon volt olyan dal, amelyik az eredeti felállás korszakában íródott, vagy minden nóta az új felállással készült?
L.P.: Tulajdonképpen minden dal a korai évek termése. A zenekar sohasem játszott feldolgozásokat. Koncertezni is csak akkor kezdtünk, amikor már volt háromnegyed órányi saját dalunk. Tudtunk hát miből válogatni a lemezre. A legfrissebb az általad is említett Shattered Harmony, annak már Alex írta a szövegét. Vázlatokban már az ő érkezése előtt is készen volt, de vele kapott végleges formát. A második lemezre is válogattunk már a kész dalokból, de arra szeretnénk még egy-két frisset is összerakni.
Hogyan születnek nálatok a dalok? Közös próbák során alakulnak ki, esetleg van egy (vagy két) dalszerző, aki megírja ezeket, és továbbküldi a többieknek?
L.P.: Ez változó. Van, hogy próbán valaki játszik valamit, és a többiek csatlakoznak. Ha jó a téma, akkor még a legközelebbi alkalommal is emlékszünk rá, így megtartjuk. ? Ezt bontogatjuk később tovább, míg végül kialakul a végleges kép. Volt már példa arra is, hogy küldözgettünk témákat, de dalírás szempontjából a próbatermi adok-kapok igazán a mi terepünk.
A szövegekért ki felel? Alex, vagy ez is több zenekari tag műve?
L.P.: A szövegeket mindig az aktuális énekes írta. A lemezes dalok szövegeit is az adott korszak vokalistája szerezte, így van, ami Tibortól származik, és van Gerome által jegyzett szöveg is. Alex a lemezen csak a Shattered Harmony szövegéért felel, de ezek után ez az ő feladata lesz, mert ez nagyon megy neki.
Szerintem a nagylemez nagyon ötletes gitártémákkal van tele. Honnan az inspiráció? Vannak zenekarok, akik hatással vannak rátok?
L.P.: Köszönjük a dicséretet! A hatásaink elég vegyesek, mondhatni, mindenkinek mások a főbb kedvencei. Én elég sokféle zenét hallgatok a metal-on belül. Az inspiráció nem feltétlenül innen jön, nálam inkább a hangulatom határozza meg, hogy milyen téma születik: gyors vagy lassú, sötét vagy agresszív. Próbálok csak olyan témát megtartani, amelyeket más még nem játszott előttem. Persze a hatásaimat nem tudom teljesen kizárni, de nem akarok kliséket újra eljátszani.
Sajnos, még nem sikerült tanulmányoznom a szövegeket, de érdekelne, hogy milyen témákról szólnak a dalok!
Z.A.: Jelenlegi szövegeink közül csak a Shattered Harmony az, amit teljes egészében én írtam, így részletesebben csak arról tudnék beszélni. Röviden, annak a szövegnek a témája a keserű emlékek fájdalmassága, amelyek megtörik a harmóniát az emberben. Sok szöveget átalakítottam a zenekarban, illetve fordítottam is, így valamilyen szinten azért tudok beszélni a témákról. Talán a leggyakoribb az elmúlás, a túlvilág gondolata; nem igazán a pozitív dolgok azok, amiket átadnak a dalok.
Olvastam, hogy a zenekar nevét is többen magyarázták, hogy a varjúdomb nem más, mint emberi hullákból összedobált kupac, amit megszállnak a varjak. De ott van a jó kis régi magyar mese, a Varjúdombi mesék is, ami szerintem tök „para”. Ehhez is van köze a koncepciónak? Nos, mi az igazság? ? Netán ez is, az is?
L.P.: A nevet Norbi találta ki, és – bár ezt is jelenti, – nem az összedobált hullákról kapta a zenekar a nevét. Ahhoz minimum belezős szövegek kellenének, ami nálunk sohasem volt koncepció. Az a bizonyos régi mese tehet mindenről, amire mi is borzongással gondolunk, és a gyerekkorunk egyik félelmetes emléke. ?
Milyen a kisvárdai metal-élet?
L.P.: Leginkább siralmasként tudnám jellemezni. Tulajdonképpen nincs ilyen. Az ismertebb zenekarok közül csak a Moon Of Soul-t tudom megemlíteni, akik még aktívak. Zenekarok időnként alakulnak, de mivel a környéken semmilyen fellépési lehetőség nincs, így általában a próbaterembe szorulnak ezek a próbálkozások. Sajnos az sem egyedülálló itthon, hogy egy 18 ezres lélekszámú városban nincs egy klub, egy kocsma, ahol befogadnák ezt a zenét, ezeket az együtteseket. Régebben pedig a megye egyik legjobb helye volt ilyen szempontból Kisvárda, de az elmúlt néhány évben leépült. A megyeszékhelyünkön, Nyíregyházán sem nagyon van olyan hely, ahol méltó körülmények között tudna fellépni egy-egy helyi zenekar.
Koncertfronton hogy álltok? Hány fellépésetek volt? A közeljövőben merre fogtok játszani?
L.P.: Sajnos, ezen a téren nem tudok jó hírrel szolgálni. Jelenleg nincs aktuális dátum, aminek az az egyszerű oka, hogy – ahogy ilyenkor nálunk lenni szokott, – József távozott a dobok mögül, így most az ő megüresedett helyére próbáljuk megtalálni a megfelelő embert, ami nem lesz könnyű feladat.
Család, munkahely mellett mennyi időtök van a zenekarral foglalkozni?
L.P.: Annak ellenére, hogy idén volt családbővülés (nekem megszületett a harmadik gyermekem), azért sikerült rendszeresen próbálni. Az újabb változások ellenére készülünk a következő anyagra, már körvonalazódik, hogy mely dalokat akarjuk szerepeltetni a néhány újabb mellett, és én már az ezzel kapcsolatos egyéb teendőkön töröm a fejem. A zenekar indulásakor is dobprogramok segítségével készültek a dalok, most is ez lesz az átmeneti megoldás, amíg rá nem akadunk valakire. Fontosnak tartom, hogy a munka ne álljon meg, és dalok is folyamatosan szülessenek.
És végül, milyen közeli és távoli terveitek vannak az együttessel kapcsolatban?
L.P.: Az első és legfontosabb cél most az If I Were a Crow album népszerűsítése. Eljuttatni oda, ahová saját erőnkből telik, lehetőleg a megfelelő helyekre. Nagyon nehéz és rögös az út, de kikaparjuk a gesztenyét. Friss hír, hogy sikerült felkerülnünk a portugál Ultraje magazin válogatás CD-jére, valamint a közös munka reményében folyamatos a kapcsolat a perui Orthodox Distro & Press-szel. A fizikai formátumú anyag is csepeg szépen, belföldről és külföldről egyaránt vannak rendelések. Szóval igyekszünk mozgolódni a háttérben. Ezen kívül kiemelten fontos feladat még a dobos-keresés és a következő anyag dalainak véglegesítése, ami lehet, hogy csak egy digitális kislemez lesz, ezt majd a jövő alakítja.
Köszönöm szépen a válaszaitokat, a legjobbakat kívánom a Crowhill Tales-nek!
L.P.: Mi köszönjük a megkeresést, és a segítségeteket! További sok sikert kívánunk a magazinhoz! Az olvasóktól csak annyit kérnénk, hogy hallgassák meg a lemezt, adjanak neki egy esélyt, és ha tetszik nekik, lájkoljanak bennünket a Facebook-on, és ha van a polcukon hely, akkor vásároljanak fizikai hanghordozót, ezzel is támogatva a magunkfajta underground, saját erőből működő zenekarokat! ?
Elérhetőségek:
Leave a Reply