Az Acamarachi egy nemzetközi csapat, amely neoklasszikus elemekkel fűszerezett speed/power/death metal-t játszik. A zenekar szülőatyja az ausztrál gitáros Matt Graty, így őt kértem meg, hogy meséljen a formációról, debütalbumukról, az idén megjelent Our Last Blood Days-ről, és az új anyagról, amely várhatóan a jövő év első felében lát majd napvilágot.
Matt, kezdjük az elején: mi az az Acamarachi?
Egy chilei vulkán, amelynek neve Fekete Holdat jelent.
Bendigo-ból, egy Melbourne-közeli városból származol. Zeneileg mit lehet tudni erről a településről?
Bendigo két és félórányi autóútra van Melbourne-től, és éppen azt tervezem, hogy az elkövetkező hónapokban beköltözöm a metropoliszba, amelynek pezsgő rockzenei élete van. Az énekesünk, Chris Hodges és a dobosunk, Zak St. John Los Angelesben élnek, a gitárosunk, Paul Twiddy pedig Angliában.
Korábban játszottál másik csapatban?
Az elmúlt 25 évben több zenekarban is megfordultam, amelyekkel többnyire feldolgozásokat játszottunk. Ám mindig is szerettem volna saját nótákat írni, és ez most végre megvalósult.
Mikor születtek az Our Last Blood Days dalai? Melyik volt az első, a lemezen is hallható szerzeményed?
A Death Rides Black Wings volt az első nóta, amit az albumra írtam. Több szám zenéje már legalább tíz évvel ezelőtt megszületett, ám szövegeket csak 2016-ban írtunk hozzájuk.
Sokáig tartott megtalálni a megfelelő zenésztársakat?
Legalább tíz évembe került összehozni az együttest. Amikor találtam egy jónak tűnő muzsikust, ő nem volt hajlandó egy másik valakivel egy csapatban játszani. Egy másik zenészt a barátnője nem engedett el, hogy velünk próbálhasson. Úgyhogy ez egy nagyon hosszú út volt.
Az Acamarachi-ból hárman is tagjai vagytok egy másik zenekarnak, a Zero Discipline-nek. Erről mit kell tudni?
A Zero Discipline-t session muzsikusok alkotják, és az Acamarachi-énál jóval lágyabb rockzenét játszik. Ott jelenleg két albumon is dolgozunk, amelyek reményeink szerint a jövő év elején készülnek el. Nagyszerű dolognak tartom, hogy két együttesben is azt játszhatom, amit szeretek, amelyek ráadásul stílusukat tekintve eltérnek egymástól, ami nagyszerű útja a legkülönfélébb érzelmek kifejezésének.
Melyik volt előbb, a Zero Discipline vagy az Acamarachi? Paul-t és Chris-t az előbbi bandában ismerted meg?
A Zero Discipline létezett előbb, de én akkor még nem voltam a tagja. Chris-re egy internetes fórumon bukkantam rá, Zak-kel pedig körülbelül egy évvel később találkoztunk. Paul-t pedig Chris révén ismertem meg.
Eddig csak digitális formátumban jelent meg az album?
Nem, CD-n is. Utóbbit a CDBaby-ről illetve a www.acamarachi.net-ről lehet megrendelni.
A lemez valamennyi dalához külön készült egy-egy grafika, saját borító. Miért, és ki az alkotó?
A képeket az én ötleteim alapján Vladimir Orescanin készítette. Hosszú ideig dolgoztunk rajtuk, annak érdekében, hogy hűen tükrözzék az egyes dalok hangulatát és mondanivalóját. Az ok pedig az volt, hogy a rajongóknak valami többet akartam adni, mint pusztán a zenét.
Muzsikátokban egyrészt egy keményebb, death/speed-, másrészt egy neoklasszikus vonal érhető tetten. A jövőben esetleg erősödni fog-e bármelyik is a másik rovására?
Nem igazán. Tetszik az a zenei irányvonal, amit követünk, és szeretjük elegyíteni ezeket az elemeket.
Vannak-e már új dalok, amelyek majd a következő albumon kaphatnak helyet? Tervezel-e második lemezt, és ha igen, mikorra?
Már írjuk a második album dalait. A tervezett nyolc nótából hármat már fel is vettünk, és most éppen a negyedik van soron. A lemez reményeink szerint jövő év márciusában vagy áprilisában lát majd napvilágot.
Három különböző kontinensen éltek. Hogyan tudjátok megoldani a lemezfelvételeket?
Én itt, Ausztráliában rögzítem a gitár- és basszussávokat, dobgéppel alájuk teszem a ritmust, majd a dalokat ebben a formában küldöm át az Egyesült Államokba és Angliába. A többiek hozzáteszik a maguk részét, és így kapom vissza tőlük az anyagot.
Mennyire vagytok ismertek az ausztrál metal zenei színtéren?
A tengerentúlon sokkal több rajongónk van, mint Ausztráliában.
Koncerteztek-e, és ha igen, milyen gyakran?
Mostanában nem igazán, viszont jövőre, az új album megjelenését követően tervbe van véve néhány fellépés.
Ausztrálián kívül sikerült már valahol játszanotok?
Még nem, de a dolgok jelenleg a megfelelő irányba haladnak.
Leave a Reply