2001-ben kisebb szenzációszámba ment – no, nem egy metal opera album megjelenése, hiszen abból akkorra már Arjen Lucassen-nek köszönhetően kaptunk ízelítőt, hanem az, hogy a holland zeneszerző-muzsikusnak egy távoli földrészen, konkrétan egy argentin projekt képében támadt konkurenciája. Plusz azért is számított nagy durranásnak a Beto Vázquez Infinity (BVI) bemutatkozó nagylemeze, mert a latin-amerikai multi-instrumentalistának olyan nemzetközileg is elismert vokalistákat sikerült rávennie a vendégszereplésre, mint Tarja Turunen, Candice Night (Blackmore’s Night), Sabine Edelsbacher (Edenbridge), illetve Fabio Lione (Rhapsody).
(Megjegyzem, az első Avantasia-lemez és Nikolo Kotzev Nostradamus-a is ugyanebben az esztendőben látott napvilágot, ám míg Tobias Sammet csupán júliusban, Kotzev pedig májusban, Vázquez már márciusban piacra dobta a maga albumát.)
A Buenos Aires-i illetőségű Alberto „Beto” Vázquez, aki korábban a Nepal nevű argentin thrash csapat basszusgitárosa volt, az ezredfordulón hívta életre saját projektjét. A zenész koncepciója kezdettől az volt, hogy a nemzetközi piac kiszolgálása érdekében angolul éneklő vendégénekeseket hív a lemezeire. Ez mindmáig így is van, csupán annyi változás történt, hogy a debüt album megjelenését követően már kevésbé neves, elsősorban latin-amerikai vokalistákat invitál együttműködésre.
Beto második albuma, a 2006-os Flying Towards The New Horizon kiadására létrehozta saját lemezcégét, a BVM-et (Beto Vázquez Music), amely azóta is gondozza a művész anyagait. Én annak idején a bemutatkozó nagylemezzel találkoztam, ám azután nem követtem figyelemmel Vázquez pályafutását. Most viszont régi ismerősként üdvözöltem, és érdeklődéssel hallgattam meg sorrendben hatodik stúdióalbumát, a júliusban megjelent Humanity-t.
A BVI alapcsapatát jelenleg öt zenész alkotja: az elsősorban basszusgitáron, mellette pedig gitáron és billentyűs hangszereken játszó Vázquez-en kívül Brunella Bolocco Boye énekesnő, az ugyancsak a gyengébb nemet képviselő énekes-billentyűs, Daiana Benítez, a gitáros Leonardo Lukaszewicz és a dobos Gonzalo Magalotti.
Melléjük érkezett erre az albumra 13 (!) vendég énekes és nyolc hangszeres muzsikus. Ám ahhoz képest, hogy mekkora csapatról beszélünk, nem hallunk orbitális kórusokat, maximum duetteket; én nem is tudok megkülönböztetni ennyi vokalistát, maximum három-négy férfi, és két-három női énekhangot.
A műfaj dallamos heavy/power metal, az anyag valószínűleg ez alkalommal is koncept album, de ezzel kapcsolatban nem igazán találtam információt. Az anyag változatos, bár általában a középtempó dominál benne. A lemez leggyorsabb dala a címadó Humanity, de a Man at War is rendesen, már-már speed metalosan teper. A sokszínűséget mindenekelőtt az énekesgárda garantálja, de a billentyűs hangszerek használata is jót tesz a daloknak (a csaknem nyolc és fél perces Sweet Northern Soul-ban egyenesen ezek viszik a prímet). Remek gitárszólókat hallunk, de a basszusgitár is hangsúlyosan van jelen (Man at War), és Magalotti dobjátékát is csak dicsérni tudom, különösen a már többször is citált Man at War-ban. Az egyik énekesnő (úgy sejtem, Daiana Benítez) operisztikus hangja pedig sokszor Tarja orgánumát idézi.
Kedvenc dalaim a már eddig is agyondicsért Man at War, az Evolution (abszolút favoritom, a Gamma Ray-t, Freedom Call-t és hasonló német csapatokat idéző dallamvilágával), a Master of Fools és a lemezt záró Sweet Northern Soul (amelyben remekül váltakoznak a lírai és a száguldós részek). Ami viszont nagyon nem tetszik, az a Hate című nóta bugyborékoló-hörgő férfi éneke és a mellette hallható kapkodós női vokál.
Az anyag erényei közé sorolom, hogy Beto-ék nem húzzák el a történetet: tíz dal hangzik el, valamivel több, mint háromnegyed órában; sehol egy rövid intermezzo, szöveges átvezető, csupán kompakt, befogadható nóták sora. Az első hallgatás után még nem igazán fogott meg az anyag, onnantól viszont fokozatosan, egyre inkább. A kezdeti erős négyes osztályzat közben egy fél ponttal felfelé kerekedett, és bár az anyag messze van az év végi Top 10-es pozíciótól, abszolút kellemes meglepetés és ajánlott hallgatnivaló a metal operák, valamint a dallamos heavy/power irányzat kedvelői számára.
Leave a Reply