Van még új a nap alatt? Éri még az embert meglepetés a metal zene birodalmában? Igen, éri. Főleg, ha jelen zenekar származási helyét nézzük, ugyanis ez a fiatal zenészeket a soraiban tudó csapat Pekingből, azaz Kínából származik. Kíváncsi vagyok, olvasóink közül ki hallott már kínai zenekarról; nekem ez az első találkozásom az ázsiai ország egyik bandájával.
Amennyiben szigorúan csak a kontinensre, illetve annak, országainak színterére fókuszálunk, hallottam, ismerek japán, indiai, izraeli (meg talán szingapúri) együtteseket, kínaival viszont most először hozott össze a sors, holott az egyik internetes adatbázis 283 zenekart tüntet fel Kínában. Az Ancestor hazája egyik első old school thrash bandája, amely 2007 óta aktív, ehhez képest ezen az albumon kívül csak a tavalyi, Age of Overload EP fűződik a nevükhöz.
Amit még kiderítettem róluk, hogy az eltelt 11 esztendő alatt több tagcserén estek át, a jelenlegi tagságot Li Meng gitáros/énekes, Yang Fuwen gitáros, Li Han basszusgitáros és He Yang dobos alkotja. A csapatot tulajdonképpen a ritmusszekció és a gitáros/énekes hívta életre, igaz, a bőgős hét évig (2010-2017) nem volt tagja az együttesnek, ez idő alatt mások pengették helyette a négyhúros hangszert, míg Yang Fuwen 2016-ban csatlakozott hozzájuk.
Hatásaik között a Kreator-t, a Protector-t (az EP-re a Holy Inquisition feldolgozását is feltették), a Sodom-ot és más német thrash legendákat említenek. Továbbá az olvasható még biográfiájukban, hogy az állandóan változó legénység következményeként tudták csak egy évvel ezelőtt rögzíteni bemutatkozó anyagukat, amely színtiszta, gyilkos, földalatti alkotás, zeneileg brutális, energikus és erőszakos. A sötétség és a művészi komolyság az embereket a korai ’80-as évekre emlékezteti, amikor az európai thrash színtér virágzásnak indult.
Gyors thrash metalt játszanak, a zenéjük agresszív a maga módján, régi iskolás dalszerzésük ellenére viszonylag eredeti produkcióval rukkolnak elő, amely muzsikájuk hangzását teljesen arányossá teszi. Nagy szavak, hathatós promóciós szöveg, de így van: jómagam sem tudok többet hozzáfűzni a leírtakhoz. Ezek a fiatal srácok maximálisan elsajátították és öntötték dalokba a korai germán thrash szellemiségét, ismérveit. A korai Sodom és Kreator mellett szerintem a brazil Violator neve sem cseng ismeretlenül előttük, de hát utóbbiak is a német thrash hagyományaiból (is) merítenek.
Az akusztikus pengetéssel felvezetett, majd sodró, agresszív thrash-be váltó, instrumentális Rise by Sin-nel kezdik a támadást, amelyből a Deathlike Silence fejlődik ki, egyben a tétel maradéktalanul foglalja össze a fentebb taglaltakat. Nincs kegyelem, megállás, elképesztő intenzitással vezetik elő az olyan tételeket, mint a Bloody Repression, a The Final Worship, a Black Future, vagy az Inner Struggle, ugyanakkor, elkerülve a monotóniába, egydimenziósságba süllyedést, itt-ott középtempós váltásokkal, dallamokkal, harmóniákkal fűszerezik szerzeményeiket.
Noha nem tüntették fel, a Tormentor minden valószínűséggel Kreator-feldolgozás, miután a dallamok és a refrén teljesen megegyeznek az eredeti változattal. Eleinte szokni kellett Li Meng hangját, kiejtését, de harmadik, negyedik hallgatás után már nem volt vele problémám. Mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a You Young, illetve a Music Vibes stúdiókban, idén május 16. és június 13. között rögzített anyag brutális hangzással rendelkezik, pengeélesen hasítanak a gitárok, telten szólalnak meg a dobok, öklöznek a bőgőfutamok, magyarán nem találni fogást a végeredményen.
A korong megjelenését követően (augusztus 18-án jött ki) hazájukban és a körül egy nagy turnét csináltak, egyébként pedig – többek között – az Assassin-nel, az Artillery-vel, a Legions Of The Damned-del, az Onslaught-tal, a Rage-dzsel, illetve a Wolf Spider-rel koncerteztek.
Tudom, nem az én véleményem, pontszámom a perdöntő, de a srácokba fektetett bizalmam okán a maximális kalkulust adom a lemezre. Bízom benne, hogy minél több európai rajongóhoz jut el az album, vagy fedezi fel az Ancestort egy promóter, és egy szervező, netán egy koncertügynökség áthozná a fiatalokat az öreg kontinensre, hogy élőben is bizonyíthassák tehetségüket. Úgy gondolom, hogy nem okoznának csalódást a műfaj rajongóinak. A magam részéről akár már jövőre kezembe venném második „nekifutásukat”.
Leave a Reply