Chris Holmes és Randy Piper (W.A.S.P.)

A szűkebb, helyi rajongótábor valószínűleg már az első hónapoktól kezdve nyomon követi egy-egy, később híressé váló csapat munkásságát, így lehet, hogy számukra mindig is az alapító tagok maradnak az „igaziak”. Ám a szélesebb közönség jó eséllyel csak a bemutatkozó albummal ismeri meg a bandát, és az azt jegyző felállást tekinti az origónak.

Így lehet ez a W.A.S.P. esetében is, amelynek soraiban kezdetben, vagyis 1982 folyamán olyan zenészek is megfordultak, mint Rik Fox és az ugyancsak basszusgitáron jeleskedő Don Costa, ám a zenekar két évvel később napvilágot látott bemutatkozó albumán az énekes-basszusgitáros Blackie Lawless mellett Chris Holmes és Randy Piper gitárosok, valamint a dobos Tony Richards játékát élvezhetjük.

Ugyanakkor bármennyire is jól sikerült ez a lemez (máig az együttes legnagyobb klasszikusa), a világszintű ismertségre és népszerűségre az 1985-ös The Last Command megjelenésével tettek szert Blackie-ék. A zenei magazinok címoldalán ekkor már nem Richards, hanem Steve Riley pózolt ugyancsak fotogén kollégái oldalán. A W.A.S.P.-nak talán ez a felállása égett bele a leginkább a retinánkba, de igazságtalanok lennénk, ha Richards-ról, mint a kezdeti sikerek kovácsáról megfeledkeznénk.

Az eltelt több mint három évtizedben Blackie maradt a csapat egyetlen stabil tagja, társai szép lassan eltűntek mellőle. Nézzük hát, mi történt a többiekkel, a’80-as évek zenés szex-horror cirkuszának gitárral és dobverőkkel zsonglőrködő mutatványosaival!

CHRIS HOLMES

Amikor még a fent említett Rik Fox, illetve Don Costa volt a W.A.S.P. bőgőse, Lawless az éneklés mellett ritmusgitárosi teendőket látott el, ám miután ők távoztak, a frontember akasztotta a nyakába a négyhúros hangszert, és a csapat egy második bárdistát keresett Randy Piper mellé. Így jutott eszükbe az 1958-as születésű Christopher John Holmes, akivel Lawless és Piper 1977-ben már játszott együtt a Sister nevű csapatban (amelynek basszusgitárosa abban az időben egy bizonyos Nikki Sixx volt).

A gitáros a zenekar első négy lemezén hagyta ott a kézjegyét, majd 1989-ben, a The Headless Children album megjelenését követően lépett ki a csapatból, amit Lawless szarkasztikusan úgy kommentált, hogy „vannak fickók, akik jobban szeretnek otthon maradni és kötényt viselni”, utalva zenésztársának a gitáros-énekesnő Lita Ford-dal akkoriban kötött házasságára. A W.A.S.P.-ot ugyanakkor egy rövid időre a földbe állította ez a húzás: feloszlottak, Blackie pedig szólókarrierbe kezdett.

A zenekarból távozó Holmes még ugyanabban az esztendőben összehozta Psycho Squad nevű csapatát, amellyel egyetlen kiadványt, az 1991-es Born, Work, Die EP-t sikerült megjelentetnie. Rá öt évre a szőke gitárost viszont már újra a W.A.S.P. soraiban találjuk: a csapat három újabb stúdióalbumot (Kill.Fuck.Die – 1997, Helldorado – 1999, Unholy Terror – 2001) és két koncertlemezt készített vele, majd Holmes 2001-ben másodszor is távozott, ezúttal véglegesen. Indoklása szerint blues-t akart játszani.

Ezután egy rövid ideig az L.A. Guns-szal játszott, majd csatlakozott volt zenésztársa, Randy Piper új, Animal nevű bandájához, ám ez az együttműködés sem bizonyult tartósnak: hanghordozót ez idő alatt nem jelentettek meg, és Holmes 2003 végén már Los Angelesben tevékenykedett, ahol dél-kaliforniai metálcsapatok útját egyengette, részben producerként, részben közreműködő muzsikusként.

2010-ben ismét keresztezték egymást a két egykori W.A.S.P.-gitáros útjai, amikor Holmes is tagja lett annak a Where Angels Suffer nevű bandának, amelyben Piper mellett Rich Lewis (Animal) énekelt, Steve Unger (Metal Church) játszott basszusgitáron, Stet Howland (Blackfoot, Lita Ford, Belladonna, Impellitteri, Sister, W.A.S.P.) pedig dobolt. A zenekar abban az évben jelentette meg „bemutatkozó albumát”, amely nem más, mint az Animal második és harmadik lemezének (Violent New Breed és Virus) dalaiból készített válogatás. A csapat lendülete ezzel nagyjából ki is fújt, és Chris is új kalandok után nézett.

Holmes ezt követően indította el szólókarrierjét. Eddig két stúdióalbumot adott ki (Nothing to Lose – 2012, Shitting Bricks – 2015), amelyek dalait élőben Mean Man nevű kísérőzenekarával (Thomas Cesario gitár, Pascal Bei basszusgitár, Folkert Beukers dob) adja elő.

A szőke gitáros ezzel párhuzamosan áttette a székhelyét Európába. Először még csak időlegesen, amikor is a 2010-es évek elején Finnországba költözött, hogy csatlakozzon a Baton Rogue Morgue nevű csapathoz, ám furcsa módon itt sem találtam a nevét a lemezeken közreműködő muzsikusok között.

Hasonló a helyzet a délies ízekkel fűszerezett hard rockot játszó Stonebreed esetében is. Holmes a krónikák szerint 2013 végén lett az amerikai együttes tagja, ám a csapat debütalbuma már annak az esztendőnek az elején napvilágot látott, a gitáros pedig 2014-ben vette a bőröndjét, és Franciaországban telepedett le. Chris jelenleg is Cannes-ban él feleségével, Catherine Sarah Holmes-szal, akivel 2012 óta házasok.

A gitáros az említettek mellett 2011-ben a BulletBoys-t segítette ki a színpadon játékával, 2014-ben a Domination Black nevű csapat Master of Deception kislemezén, tavaly pedig a Wolfpakk Wolves Reign című albumán vendégszerepelt.

RANDY PIPER

William Randall Piper 1956-ban (más források szerint 1953-ban) született a Texas állambeli San Antonio-ban. Elvis Presley muzsikáján nőtt fel, és példaképe hatására már tízéves korában akusztikus gitáron kezdett játszani. Középiskolásként lemezboltot nyitott a kaliforniai Long Beach-en, 1978-ban pedig létrehozta saját próbatermét és lemezstúdióját, a Magnum Opust.

Randy akkoriban a már Chris Holmes-nál is említett Sister-ben gitározott, amelyet Blackie Lawless-szel közösen alapított. A formációval csupán egyetlen demó elkészítéséig jutottak (Demo – 1979), ezt követően a csapat Circus Circus néven folytatta, majd 1982-ben ebből a zenekarból lett a W.A.S.P. Piper az utóbbi együttes első két albumán játszott, majd 1985 végén, 1986 elején, a The Last Command turnéját követően intett búcsút társainak.

Hamarosan megalapította saját csapatát, az Animal-t, amelyben nemcsak gitározott, hanem énekelt is. A banda elméletileg ma is létezik, ám gyanús, hogy eddigi három nagylemezük (900 Lb. Steam – 2002, Violent New Breed – 2006, Virus – 2008) egytől egyig a kétezres évek első évtizedében jelent meg.

A Where Angels Suffer nevű zenekarról már Holmes kapcsán is szót ejtettem, Piper ennek a formációnak 2010-2011 között volt tagja. 2013 óta pedig annak a Pamela Moore nevű énekesnőnek a szólócsapatában játszik, akit annak idején a Queensryche Operation: Mindcrime albumának Mary nővéreként ismerhettünk meg.

(Holnap Tony Richards-szal és Steve Riley-vel folytatjuk.)