Megint elment egy óriási zenész. Sajnos, a heavy metal nagycsaládban is egyre gyakoribb jelenség, hogy itt hagynak bennünket kedvenc muzsikusaink. Nem lesznek ők sem fiatalabbak, ahogy mi sem. Vinnie (eredeti nevén Vincent Paul Abbott) 54 évesen hunyt el, nem volt öreg, élhetett volna akár még 2-3 évtizedig is, de azért tinédzsernek sem volt mondható. Ám, mint tudjuk, a halál nem válogat.
Vinnie Paul a Pantera zenekar révén vált világhírűvé. A Pantera hatása a színtérre felbecsülhetetlen volt, Vinnie-t pedig a földkerekség egyik legjobb dobosaként tartják számon. A jelen időt nem véletlenül használom: attól, hogy meghalt, a játéka örökké itt marad velünk a feljátszott lemezeken, koncertvideókon. Ő már régóta egy ikon.
Bevallom, nem én vagyok az első számú rajongója Vinnie-nek és zenekarainak. A korai Pantera-albumokat nem igazán kedvelem, csak a Cowboys From Hell-től kezdődően lettem fanatikusa a csapatnak, a Pantera utáni időszakát Vinnie-nek pedig felületesen ismerem. Ám ez semmit nem von le a dobos fenomén érdemeiből. A legnagyobb dobás egyértelműen a Vulgar Display of Power volt, azzal a lemezzel hatalmasat robbantott a banda, milliók kedvence lett a Pantera, és a heavy metal zászlaját nagyon magasra emelték. Tavaly a JUBILEUM rovatunkban felidéztem az albumot (itt), még mindig az egyik favorit metal kiadványom.
Miután megromlott az Abbott testvérek viszonya Phil Anselmo-val, és véget vetettek a Pantera történetének, Dimebag Darrell és Vinnie Paul létrehozta a Damageplan együttest, amely nem lett annyira sikeres, mint az anyazenekar, pedig itt is színvonalas metal muzsikát nyomtak a srácok, amellyel sajnos csak egy lemezt tudtak kiadni. Mindenki ismeri az együttes szomorú végét, Dimebag tragikus halála megdöbbentette az egész heavy metal társadalmat. A testvérek egyéb projektjeiről Coly írt ebben a cikkben: (itt)
Nem lehetett könnyű Vinnie-nek kiheverni ezt a sokkot, mivel Dimebag Darrell nem csupán a testvére volt, hanem a legjobb cimborája és állandó zenésztársa is. De Vinnie-t nem olyan fából faragták, hogy önsajnálatba merüljön, hanem megalapította a Hellyeah-t, és zenélt tovább. Szerintem az öccse is ezt szerette volna. A legjobb terápia minden negatív eseményre a zene. Főleg a tökös heavy metal zene, amiben nagyok az Abbott-fivérek.
Nem mondom azt, hogy behatóan tanulmányoztam a Hellyeah-lemezeket, igazából a debütáló albumot ismerem jól, valamint néhányszor belefüleltem a Blood for Blood-ba, mindkettő egészen remek munka. Vinnie Paul jellegzetes, mennydörgés-szerű dobjátékát öt nagylemezen élvezhetjük, de hogy a halálával lesz-e folytatás, még nem tudni. Mivel ő alapította a bandát, úgy gondolom, társai nem fogják továbbvinni a nevet.
Vinnie Paul nemcsak hatalmas zenész volt, hanem óriási heavy metal rajongó is, aki élt-halt a műfajért. Ő is ugyanúgy istenítette kedvenceit, mint mi őt. Számos interjút lehetett olvasni vele, valamint zenésztársaival, és mindig szóba került, hogy mennyire szerette a Kiss-t, szinte fanatikusa volt Simmons-éknak, de más együttesekért is odavolt. Amikor befutott a Pantera, akkor sem tagadta meg régi önmagát, őszinte zenefanatizmusa a továbbiakban is végigkísérte életét.
Más zenészekkel készült beszélgetésekből pedig az derült ki, hogy nagyon jó cimbora volt, sokan kedvelték őszinteségéért, segítőkészségéért, de őrült dolgaiért is. Hatalmas fazon volt, Dimebag Darrell-lel nem hétköznapi zenész testvérpárost alkottak. Most már újra együtt vannak, valahol messze ismét együtt nyomják a metal-t. Dimebag a nyakába akasztja gitárját, felveszi a méteres terpeszt, és a húrok közé csap, Vinnie pedig beül a dobok mögé, és hatalmasat odasóz a tamokra, pergőre, cinekre, és kezdődik az örökké tartó HEAVY METAL.
Nyugodj békében, Vinnie Paul!
Leave a Reply