Máig megfejthetetlen rejtély számomra, hogy a kanadai metal bandák miért nem kapták meg sohasem az őket megillető tiszteletet, elismerést, miért nem jött össze nekik a szélesebb körű áttörés, miért csak a kultikus kedvencek szintjén maradtak meg. Elsősorban olyan thrash csapatokra gondolok, mint az Annihilator, az Infernal Majesty, a Voivod, a Razor, a Sacrifice, vagy a Soothsayer, a műfaj előfutárainak tekintendő Exciter és Anvil, de a juharleveles ország színterét erősítette a Rush, valamint a Triumph is.
Ahogy az Egyesült Államokban, úgy Kanadában is régiókra oszlott a színtér: Quebec, Toronto, Ontario, Brit Columbia, amelyek közül Toronto volt a legmeghatározóbb. Túlzás nélkül állítható, hogy a rajongók a bőség zavarával küzdöttek, és akadtak olyan bandák, amelyek a fentebb említettek árnyékában dolgoztak, ugyanakkor a maguk idejében, tehát a ’80-as évek derekán/vége felé számottevő ismertségre tettek szert, különösen a fanzine/tapetrading mozgalom berkein belül.
Az 1985-ben Montrealban (Quebec tartomány), Asylum-ként létrejött társaság neve nem feltétlenül mond sokat a rajongóknak, de ha hozzáteszem, hogy megalakulásuk évében Aggression-re változtatták a nevüket, akkor már dereng(het) valami. Denis „Sasquatch” Barthe és Bernard „Burn” Caudron gitárosok alapították az együttest, akikhez Gaëtan „Gate” Bourassa dobos (R.I.P.), illetve Éric „Butcher” Langlois basszusgitáros csatlakoztak, majd miután Yves „Dug” Duguay is a csapat tagja lett, Butcher lépett elő énekessé, míg Yves a négyhúros hangszer kezelését vette át.
További történetükről legyen elég annyi, hogy korai éveikben több tagcserén estek át, három demót (Demo I – 1985, Live, Demo II – 1986) és egy lemezt (The Full Treatment – 1987) jelentettek meg, szerepeltek a New Renaissance Records Thrash Metal Attack (1985 – Torment or Death), illetve Speed Metal Hell Vol. II (1986 – Metal Slaughter) válogatásain, majd 1989-ben oszlottak fel. A ’90-es évek legvégén/a 2000-es évek legelején bekövetkezett újjáalakulási hullám őket sem hagyta hidegen – igaz, 2005-2006 között csak rövid időre bukkantak fel.
Az események 2014-ben öltöttek igazából testet, ekkora datálható valódi visszatérésük. (Megjegyzem, a Great White North Records 2004-ben az eredetileg bemutatkozó lemeznek szánt Forgotten Skeleton-t, amely 1986-ban jött volna ki hivatalosan, 2005-ben pedig a The Full Treatment remaszterizált, újrakevert változatát dobta piacra, ezzel is tevékeny részt vállalva a zenekar visszatérésében).
A felállás tulajdonképpen azóta állandó, hiszen Sasquatch (ő képviseli csak az őstagságot) mellé Ryan Murray Idris dobos, Dave Watson gitáros, Brian Langley énekes, valamint Darin Wall basszusgitáros sorakoztak fel, de utóbbit egy évvel később Martin Meyer váltotta, őt pedig, szintén egy évvel később, Jon Power. A 2015-ös Fractured Psyche Demons válogatás után a 2016-os Fragmented Spirit Devils volt az újjáalakult Aggression első kiadványa, amelyet idén, immár az új kiadó égisze alatt követ a második.
Gyakorlatilag már az anyag címe mindent elárul azzal kapcsolatban, hogy milyen muzsikát rejt az alig több mint félórás korong. A tempó mindvégig gyors, egy percre sincs megállás, egymás után sorjáznak az olyan, punk hatásokkal tűzdelt thrash-szerzemények, mint az Attack of the Ice Lizards, a Jehovah’s Evil Curse, a Riding with the Living Dead, vagy a Torturing the Deceased. Helyenként death metalos részek is felbukkannak, amelyek minden bizonnyal Brian Langley révén szűrödnek a zenébe, lévén az énekes a Tyrants Blood-nak is oszlopos tagja. Mindössze a modern, korszerű hangzás utal jelen korunkra.
A múltban már több visszatérés mutatott rá arra, hogy nem feltétlenül kell erőltetni egy-egy újjáalakulást, a kanadaiaknál azonban ilyenről szó sincs. Értelemszerűen nem egy The Full Treatment vagy egy Forgotten Skeleton lett a lemez (amúgy sem érdemes hozzájuk hasonlítani, már csak a köztük lévő 31-32 év korkülönbség miatt sem), nem forgatja fel fenekestől a színteret, szimplán egy korrekt thrash/hc albummal állunk szemben. Minden bizonnyal örömükre szolgál, hogy újra aktívak, hogy együtt zenélhetnek, és ezt a rajongóikkal is meg akarják osztani. Soha rosszabbat.
Leave a Reply