Blasfemia: Nocturnal Astral Visions (2018)

Március végén Sipy kollégánk egy negyedéves „beszámolót” tartott az addig megjelent kiadványok ürügyén, amelyben az első három hónap legkiemelkedőbb új albumait gyűjtötte egy csokorba. Öt anyagot emelt ki, ajánlott a figyelmünkbe, ami – valljuk be – nagyon karcsú 90 napra lebontva, és itt most nem (csak) arról szól a történet, hogy – ahogy ő fogalmazott – „ilyen esetekben a felsorolt zeneanyagok mögött nyilván egyéni ízlések húzódnak meg, de a célom a kikapcsolódás, nem pedig az esetleges különbözőség kinyilvánítása”, hanem arról is, hogy manapság szinte csaknem lehetetlen küldetés valami újra, a zenei világot megváltó, esetleg a sarkaiból kiforgató produkcióra lelni.

Továbbá annyit fűzött még a bejegyzéséhez, hogy „új kedvenceinkhez sokszor mások ajánlása által juthatunk el. Ez 20-30 éve még inkább igaz volt. De ha zenéről van szó, én a mai napig adok mások véleményére.” A magam részéről annyit teszek hozzá, hogy értelmetlennek látom a napi 50 lemeznyi felhozatalt; rajongók, újságírók, szakmabeliek egyszerűen képtelenek tájékozódni, lépést tartani a felgyorsult és elképesztő méreteket öltött megjelenéseket illetően.

Ez a korong az év első harmadában, jelesül január 25-én látott napvilágot, és az én olvasatomban a jó lemezek táborát gyarapítja. A csapat mögött mindössze egy ember, Alcoholizer, alias Nicolás Fariña Roa áll, aki az összes hangszerért, az énekért, illetve a produceri munkálatokért felelős. Hősünk székhelye Chile, és ezt azért fontos megemlíteni, mert Blasfemia nevezetű brigádok Argentínában, Kolumbiában, Ecuadorban, Hondurasban, Mexikóban, Panamában, Németországban, illetve Spanyolországban is dolgoznak/dolgoztak, ráadásul közel azonos műfajokban (death/black, black/thrash, death metal, thrash metal, death/grindcore). Ráadásul a dél- és közép-amerikai formációk túlnyomórészt az anyanyelvükön dalolnak.

Alcoholizer barátunk a black/thrash-sel jegyezte el magát, és ahogy a cím is utal rá, angol nyelvű tételek hallhatók a korongon (amelyen ő rejtélyes módon Niphaviroz-ként tüntette fel magát).

A Blasfemia-t 2010-ben hívta életre (amúgy dobosként érdekelt még a Coffin Curse és az Infernal Nightmare nevű zenekarokban; a Sirrosis szintén egyszemélyes vállalkozása; de megfordult az Exterminio-ban, illetve a Morbid Command-ben – ezekben is dobosként), és az eltelt nyolc év alatt viszonylag komoly diszkográfiát épített fel, lévén egy EP, két split, egy demó és két lemez a mérlege, tehát a Nocturnal Astral Visions már a harmadik albuma emberünknek.

Az anyag teljes mértékben a ’80-as éveket idézi, legfőbb hatásai a korai Bathory, Destruction, Sodom, de Alcoholizer olyan csapatok életművével is tisztában van, mint az Aura Noir vagy a Nifelheim. Egyenlő súlyban oszlanak el a black és thrash hatások, amelyeket itt-ott remek dallamokkal (Siniestra Posesión Sabática), lassabb tempókkal, váltásokkal (Journey to Personal Death, Unknown Silent Annihilator) vegyít, míg a Pacted Profanation-t egy jól eltalált doom riff nyitja. A Destruction főként a riffelésben, a Bathory az énekben (a nyitó Bloody Evocation nagyon jó kis dal), a többi zenekar pedig a hangulatban, sebességben ölt testet.

Hozzáállását, a ’80-as évek undergroundja iránti vonzalmát a kultikus, svéd Morbid Winds of Funeral című dalának feldolgozása bizonyítja, amely azonban csak a lemez korlátozott példányszámban megjelent verzióján kapott helyett. Ahhoz képest, hogy mindent egyedül követett el, a végeredményre – úgy a szerzemények, mind a hangzás tekintetében – egy rossz szavam nem lehet: telten, vastagon dörren meg az album.

Visszautalva kollégám szavaira, ezt a művet nem mások ajánlása révén, hanem önmagam fedeztem fel, és nagyon elnyerte a tetszésemet, ami egyben arra ösztönöz, hogy a többi anyaghoz is visszaássak. Tudom, messze van még az év vége, de nem kizárt, hogy a Top 10-emben is helyet kap majd az alkotás. Nálam ez egy csaknem maximális teljesítmény.

About Dávid László 822 Articles
Első cikke 1994-ben jelent meg a Metal Hammerben. Hazánk első webzine-je, a Ragyogás egyik alapítója. Később a Stygian Shadows fanzine munkatársa, hazai és külföldi fanzine-ek/webzine- ek cikkeinek szerzője.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*