Mint az a címből is kikövetkeztethető, ezen irományban az első negyedév számomra legkiemelkedőbb új albumait szeretném csokorba gyűjteni. Az itt szereplő kiadványok majdnem mindegyikéről írtam ismertetőt a megjelenésük után néhány nappal. Ezek a cikkek természetesen most is olvashatók weboldalunk TERÍTÉKEN rovatában. Vagyis akit a részletek is érdekelnek, ott hozzájuk juthat. De biztos lesznek majd olyanok is, akikhez csak most, e cikk által jut el az információ.
Új kedvenceinkhez sokszor mások ajánlása által juthatunk el. Ez 20-30 éve még inkább igaz volt. De ha zenéről van szó, én a mai napig adok mások véleményére. Éppen ezért már most szeretnélek kérni benneteket, hogy akár a Rattle Inc. saját honlapján, akár a Facebook-oldalán ti is tegyetek közzé egy pár, általatok kiemelkedően jónak gondolt idei albumot, az együttes neve, a lemez címe és az irányzat feltüntetésével.
Ilyen esetekben a felsorolt zeneanyagok mögött nyilván egyéni ízlések húzódnak meg, de a célom a kapcsolódás, nem pedig az esetleges különbözőség kinyilvánítása. És akkor jöjjön az én listám, néhány mondatban!
Számomra az idei évet egy múlt év végén megjelent magyar thrash bomba nyitotta. Igaz, egy kicsit megkésve hallottam a lemezt, de mindenképpen a kiemelkedő anyagok közé sorolom az Archaic How Much Blood… című albumát. A most hétvégén (április 7-én, szombaton) megrendezésre kerülő Thrash Mosh Club egyik fellépője is ez a totál nyugati színvonalat produkáló hazai csapat lesz. Alig várom, hogy láthassam őket élőben!
A következő kiemeltem a szintén thrash-ben utazó Accuser The Mastery lemeze. Bár mostanában egy kissé ritkábban pörög a lejátszómban, ma is jó anyagnak tartom.
Még mindig szívesen hallgatom az Atlas Moth Coma Noir-ját; jó kis stoner metaljukkal egész közeli barátságot kötöttem.
Az abszolút favoritom a Necrophobic Mark of the Necrogram című black-death alapvetése. Extrém metal-kedvelőknek csak javasolni tudom!
Végezetül pedig egy igazi heavy metal alapcsapat legújabb művét, a Judas Priest Firepower-ét említeném. Szerintem hosszú idő után most újra sikerült egy igazi klasszikusnak mondható Priest-albumot összehozniuk Halford-éknak. Minden elismerésem!!!
Ez az az öt produkció, amelyet kiemelnék abból a körülbelül 60-70 vagy még több lemez közül, amelyeket meghallgattam, vagy amelyekbe belefüleltem az elmúlt három hónap során. Biztos van még jó néhány friss cucc, amelyik nem került a látókörömbe. Ezért kíváncsian várom a ti kiemeltjeiteket! Egy kicsit előretekintve, még annyit, hogy a következő negyedévben nálam mindenképpen a május viszi majd a prímet. A Dimmu Borgir és az Amorphis új lemeze az előzetes nóták alapján nagyon jónak ígérkezik.
És most jöjjenek a ti negyedéves kedvenceitek! Hajrá!
Leave a Reply