Mint ahogy azt Dávid Laci tavaly, a SPECIÁLIS rovatban már beharangozta (itt olvasható), idén újra megjelent a Böllér együttes klasszikussá vált death/goregrind nagylemeze remasterizálva, bónuszokkal kiegészülve. És hogy miért én írok a kiadványról? Mert senki más nem vállalta. Na, nem, ez csak vicc volt, az igazság az, hogy Laci éppen egy fiatal finn doom/glam metal (Sleezenum) zenekar bemutatkozó lemezéről ír ismertetőt, és kérdéseket állít össze nekik az interjúhoz. Coly finoman elhárította a lehetőséget, mondván, én sokkal profibb vagyok, mint ő. Bársony Péter elmerült a művészetben, és nincs ideje kritikákat írni. Sipy éppen újraéleszti a Detonátort, hogy aztán közös turnéra induljon a Böllérrel (erről majd később). RxGx azt állította, hogy túl fiatal ehhez a zenéhez, Vectomi pedig egyébként sem ír semmit. Novák Norbi eltévedt valahol a világban, Buga B-ről még ennyit sem tudunk, ezért jutott nekem a Böllér album ismertetője.
Eviscerator tényleg komolyan gondolta a visszatérést, mivel az újra felvett anyag csak a kezdet, az új album is a kanyarban van, és mint említettem, koncertezni is szeretne együttesével. Alby kinyomozta a részleteket, amit itt és most elárulok az olvasóknak: teljesen az eredeti tagság jött össze, tehát Eviscerator-on (gitár, ének) kívül a tesója, Pigsodomizer (dob), Skeletonpersecutor (haladva a korral, már nem szecskavágó stb., hanem laptop), valamint Necrosis (visítás) alkotja a zenekart.
Ez még nem annyira meglepő, mert ez előre sejthető volt, inkább az a nagy hír, hogy azt is elárulta a főnök Alby-nak, hogy turnéra indulnak, de nem csak a szintén újjáalakuló Detonátort viszik magukkal, hanem bejelentkezett előzenekarnak a Behemoth, mivel Nergal bevallotta, hogy anno a Böllér óriási hatással volt rá, az A halál torkában album miatt kezdett el zenélni, szerinte a kelet-európai színtér legjobbja volt ez a kiadvány.
Ilyen nagyszerű információk után lássuk az újra kiadott albumot! Mivel az eredeti szalag elveszett, vagy az akkori, káoszba torkolló események miatt megsemmisült, ezért teljes egészében újrajátszották és rögzítették a nyolc klasszikus dalt. Eviscerator szerint ez egyáltalán nem volt probléma, egyébként is erre az egész Böllér restartra nem nosztalgiával tekint, hanem egy új kor kezdetét szeretné jelezni. Ennek első lépéseként lecserélte a régi zenekari logót, és felkérte Size-t, hogy tervezzen egy újat. Azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni Size mestert; aki számít a thrash/death/black színtéren, szinte mindenki dolgozott már vele. Zseniális lett a banda új logója, csak dicsérni tudom.
És milyenek a dalok így újragondolva? Ha Dávid Laci azt írta az 1990-ben megjelent lemezről, hogy zseniális, korszakalkotó, akkor ez 2018-ban hatványozottan igaz. A mostani kor technikájával felvéve, rendes maszterizálással lett igazán ütős. Az eredeti sem volt gyenge, de így százszor teltebb, brutálisabb. Szerencsére nem estek át a ló, akarom mondani, a disznó túloldalára Eviscerator-ék, mert a lemez minden modernségével együtt élő hangzású, jól eltalálták az arányokat a keverésnél, a sound szinte letépi az ember arcát.
Természetesen sok idő eltelt ’90 óta, így kisebb változásokat eszközölt a zenekar. Időközben Skeletonpersecutor eladta a „hangszereit” (azért a kukoricadarálót sajnálom, mert rohadt jól szólt), amivel a furcsa zajokat előidézte, és a laptopjára rögzített hangmintáit használta fel a lemezfelvételhez. Ezek is rendesen odacsapnak, meg kell hagyni. Necrosis nagybátyja, aki Pornóapáti hivatalos böllére volt, letette a kést, és nyugdíjba vonult, de szerencsére Necrosis nem felejtette el, hogy visít a torkon szúrt sertés, így a mostani albumon is hátborzongatóan adja elő vokális témáit.
Eviscerator sikeresen letudta az elvonót, és azóta teljesen józan, de emiatt az egyik számcímet kissé módosította, mivel az eredeti verziót már vállalhatatlannak tartotta. Így lett a Pusztuljon, aki megitta a toros pálinkámat!-ból Pusztuljon el a barma annak, aki megitta a gyógyteámat!. Nem számít, ez legyen a legnagyobb baj.
Az eredeti dalokon kívül kaptunk három bónuszt is, amelyek innen-onnan kerültek elő. A Köszörűs eltűnése eredetileg Disznótor-szám (a Böllér elődje), amit a bandavezér a sufni bontása közben véletlenül talált meg egy felvett kazettán. Ezt a tételt még teljesen egyedül vette fel, mindössze egy gitár kíséretével. Ez így most rendes zenekari előadásban új értelmet nyert, kiváló nóta.
A vérfelfogó edényt tartó asszony balladája egy lírai dal, amit Eviscerator az akkori barátnőjének írt, de mivel az album felvétele közben szakítottak, nem került fel a lemezre, ám most az énekes ezt is előszedte. Finom kis szerelmes nóta, amely egy megtörtént esetet dolgoz fel. A szöveg arról szól, hogy milyen perverz szexuális vágyakat vált ki a vér látványa a disznóvágáson dolgozó férfiakban. De még mielőtt bárki felháborodna, hogy csoportos nemi erőszak történt, megnyugtatásul közlöm, hogy csak egy ötös-fogatos pornófilm-forgatást énekelt meg a főnök, amely hol máshol, mint egy disznóvágáson lett megrendezve.
A Hajnalpír instrumentális szám, ennek eredetéről senki nem tud semmit (még a zenekarvezető sem), de szintén zseniális.
Végezetül elmondhatom, hogy minden Böllér-rajongónak érdemes beszereznie az újrakiadást, mert kellemes meglepetésben lesz része.
Mint Alby megtudta, a Böllér következő anyaga egy konceptlemez lesz, amelynek különlegessége, hogy angol nyelvű dalokat tartalmaz (ajjaj!). A Sausage Attack címet viselő korongon a tervek szerint a következő nóták kapnak majd helyet:
The Birth of Butchering
One Hour ’til Dawn
Sharp Knife and a Shot Glass of Schnaps
Third from the Sty
Hellish Pigride
Believe in Blood with Onion
Interlude: One More Round of Schnaps
Into the Gut
Sacred Flesh
How to Eat Dead Animals?
Drunken Outro
Piglet Strikes Back (surprise track)
Nyálcsorgatva várjuk!
Leave a Reply