Szigeti Attila a Tormentor zenekar indulásáról és jelenlegi aktivitásáról
Aki ezt a beszélgetést olvassa, nyilván tisztában van a Tormentor legendás, kultikus mivoltával, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is. Ezért nem is feszegetnénk ezeket a szálakat. Ritka alkalom viszont, hogy a csapat gitárosa és egyik alapító tagja, Szigeti Attila válaszol Novák Norbert kérdéseire, hiszen az együttessel kapcsolatos sajtó-megnyilvánulások leginkább az énekes Csihar Attila nevéhez kötődnek. De lássuk, milyen volt a múlt, és mit rejt a jelen, illetve a jövő az alapító gitáros szemszögéből!
Rattle Inc.: Szia, Attila! Köszi szépen, hogy egy közös ismerősünk közbenjárására ráálltál arra, hogy megválaszold az alábbi kérdéseket!
Szigeti Attila: Szívesen, bár ahogy helyesen elmondtad, a zenekar kommunikációjáért az énekesünk, Attila a felelős, ennek ellenére előfordult már, hogy én is adtam interjút. Köszönjük szépen a megkeresést!
Rattle Inc.: A zenekar 1985-ös megalakulásakor elterveztetek valamilyen koncepciót, vagy pusztán a zenei érdeklődésetekből kifolyólag készültek úgy a dalok, ahogy?
Szigeti Attila: Nem volt kifejezett koncepció. Nagyjából azonos volt az együttes tagjainak zenei érdeklődése, nyilván voltak eltérések a kedvencek közt, de a lényeg, a cél az volt, hogy valami egyedit tudjunk létrehozni. A számok születésére általában az volt a jellemző, hogy ha valakinek volt egy ötlete, azt előadta, és a tagok döntöttek, hogy belefér-e az irányvonalba, vagy milyen változtatásokat kell rajta végrehajtani, hogy „működőképes“ legyen.
Rattle Inc.: Hogyan jött össze a csapat felállása?
Szigeti Attila: Én már ’85 előtt is próbáltam tagokat toborozni zenekarhoz, hogy megvalósítsam az elképzeléseimet, és Fazekas Lajossal, az eredeti Tormentor-felállás első basszusgitárosával folyamatosan kutattuk a lehetőségeket. Volt, hogy találtunk társakat, és történtek is próbálkozások, de ’85-ig semmi komoly nem jött össze. A technikumban, ahová jártam, az egyik osztálytársam, Balázs vízilabdázott, és az ő edzőtársa volt Csihar Attila. Balázs említette nekem, hogy Attilának van két társa (akikkel, ha minden igaz, talán egy iskolába járt), Dubecz Márton (dob) és Buday Tamás (gitár), akikkel basszusgitárost és második gitárost keresnek egy zenekar létrehozásához.
Összehoztunk egy találkozót, ahol Tamás megmutatta, hogy milyen saját ötletei vannak. Mivel ezek tetszettek nekünk, megbeszéltük, hogy próbáljunk egyet, és meglátjuk. Lajos az édesapján keresztül intézett próbahelyet, és az első próbán Tamás ötletéből megszületett a Tormentor című szám (most Tormentor I). Úgy gondoltuk, hogy menni fog a dolog, és megállapodtunk, hogy akkor közösen, ebben a felállásban belevágunk…
Rattle Inc.: Az első és második demó dalait hallgatva úgy tűnik, hogy különösen a Venom- és Bathory-vonal hatott rátok. Igazat adsz ebben, vagy mások voltak a fő inspirációitok?
Szigeti Attila: Ha ez jön le a hallgatásukkor, akkor biztos így van… Nem tudom. Szerintem azért nem volt ilyen markáns az irányvonal, mert akkoriban nagyon sok minden „kavargott“ bennünk. Azért sem gondolom, hogy így lenne, mert Marci és Tamás a The 7th Day of Doom demó utáni irányváltással nem igazán értett egyet (Marci aztán elsőként, önszántából hagyta el a zenekart), és a két anyag irányvonala között szerintem elég jelentős különbség van. Amit biztosan tudok, hogy rám mindkét általad említett zenekar nagy hatással volt, de a mix nem teljes így, mert ugyanilyen komoly befolyást gyakorolt rám például a Destruction, a Slayer, a Kreator, a Possessed és a Dead Can Dance is.
Rattle Inc.: Mennyit adtatok el ezekből a demókból? Emlékszel még rá?
Szigeti Attila: Nem. Az igazat megvallva, nem foglalkoztunk a demóeladásokkal, azt a szervezőnk, Zsobrák János intézte. Az értékesítésekből finanszírozta a koncertplakátokat és a levelezést a rajongókkal. Szerintem nem lehetett komoly nagyságrend, de ezt ő jobban meg tudná mondani. Ez persze csak az első demóra volt igaz. Az Anno Domini-t végül nem is tudom, hogy akkoriban kiadták-e Magyarországon, később pedig Attila intézte az ezzel kapcsolatos ügyeket. Nem emlékszem, hogy ezekből lett volna számottevő bevételünk… Talán egyszer egy kisebb összeg, de tényleg nem tudom. A dolgoknak ez a része sosem érdekelt igazán.
Rattle Inc.: Hogyan zajlott az első demó felvétele? A szövegek és a zene tekintetében kik voltak a zenekar meghatározó tagjai?
Szigeti Attila: Az első demón szereplő dalok nagy része Tamás alapötletein nyugszik, én is hozzájárultam ötletekkel, de azt lehet mondani, hogy a zeneszerzés tekintetében a The 7th Day of Doom számai többségének ő az ötletgazdája. Szöveget minden esetben Attila írt a dalokhoz, az mindig az ő kompetenciája volt.
Rattle Inc.: Szerveztetek esetleg okkult összejöveteleket? Milyen mélyre ástátok bele magatokat ebbe a témába?
Szigeti Attila: Igen, voltak ilyen összejövetelek, de ha arra gondolsz, emberáldozatot nem mutattunk be. 🙂 Igyekeztünk elmélyülni a témában, szerintem ezt az albumok hangvétele is tükrözi. Ezt másképp nem is lehet.
Rattle Inc.: A közelmúltban nemigen léptetek fel. Miért éppen most szántátok rá magatokat a koncertekre?
Szigeti Attila: Ez egy hosszú történet, inkább bele sem fogok. A lényeg, hogy az utóbbi 30 évben is voltak fellángolások, de ezek mindig, már az ötlet szintjén kudarcba fulladtak. A legkomolyabb elhatározás körülbelül 10 évvel ezelőtt volt, amikor Farkas Gyuri (basszusgitáros) barátom kérte, hogy legalább egy koncertet adjunk a negyvenedik születésnapja alkalmából. Hozzáteszem, általában én voltam a kerékkötője a reunion-nak, de ezt akkor újragondoltam, és hajlandó lettem volna energiákat fektetni az ügybe. Azonban a megvalósítási fázis előtt történt valamilyen szerencsétlen dolog a Mayhem-nél, már nem emlékszem pontosan, hogy mi, talán tagcsere vagy valami hasonló, ami elvonta Attila energiáit a projekttől, és akkor én úgy gondoltam, hogy nem szeretnék többé foglalkozni ezzel a dologgal.
Körülbelül két éve aztán ismét komolyabban felvetődött a gondolat, és tavaly nyáron végül igent mondtam arra, hogy az Anno Domini születésének 🙂 alkalmából adjunk néhány koncertet.
Rattle Inc.: Mi állt 1991-es feloszlásotok hátterében: a metál színtér megváltozása vagy személyes okok?
Szigeti Attila: Bennünket sosem érdekelt igazán a „metál színtér”. Önzők voltunk, és vagyunk ma is: amit csináltunk, nem azért csináltuk, hogy egyfajta közönségigényt elégítsünk ki – tudom, ez nem jó marketing a zenekarnak, de ez van –, a zene, amit játszottunk, inkább önkifejezési eszköz volt. Az, hogy ez találkozott egy szűk réteg zenei ízlésével, az ugyan nagyon motivált bennünket, de hogy mást játsszunk, mert arra van igény, az nem ment volna.
A kérdésedre felelve, 1988-ra – mert emlékeim szerint az volt az az év, amikor a megszűnés mellett döntöttünk –, az Anno Domini felvétele után, úgy gondolom, egy kissé kiégett a zenekar. Nem igazán voltak használható, jó ötleteink, és az, hogy mi Gyurival erőltettük, hogy technikailag csiszoljuk a meglévő műsort, már nem motiválta eléggé Attilát és Zsoltot (dob), így végül úgy döntöttünk, hogy ha a közös zenélés már nem hozza számunka azt a katartikus élményt, amit korábban, akkor nincs értelme tovább folytatni.
Rattle Inc. Lehet több fellépésre is számítani tőletek, mint az eddig tervbe vett hat koncert? Mitől teszitek ezt függővé?
Szigeti Attila: Hm, ez nem könnyű kérdés. Nagyon sok energiánk van abban, hogy ez a néhány koncert létrejöjjön. Nyilván kár lenne, ha a befektetett energia veszendőbe menne, de a zenekar ars poetica-jából kiindulva: ha nekünk nem okoz örömet, akkor másoknak sem fog. Úgyhogy nem tudom, meglátjuk. Egyelőre úgy néz ki, hogy ha visszajön a régi forma, és a korábbi tűzzel tudjuk csinálni, és ha ez átjön a közönségnek is, akkor bármi lehet belőle…
Rattle Inc.: Közösen is próbáltok mostanában, vagy mindenki saját maga, otthon?
Szigeti Attila: Nem könnyű összehozni a próbákat, mert a zenekar három tagja is külföldön él: Zsolt Németországban, Tamás Svédországban, Attila pedig mindenhol előfordul. Első körben mindenki saját maga gyakorolta be a számokat, most már a közös gyakorlás fázisában vagyunk, amikor össze tudjuk hozni Budapesten a próbákat. Tamással pedig az utolsó héten fogjuk „összejátszani“ a számokat.
Rattle Inc.: Ha a koncertek jól sikerülnek, egy új hanghordozóban is lehet reménykedni tőletek?
Szigeti Attila: Egyelőre a koncertekre fókuszálunk, lemezzel kapcsolatos tervünk nincs, de meglátjuk… Ötletek mindenesetre vannak. 🙂
Rattle Inc.: Lehet majd kapni a budapesti koncerten pólót és hanghordozókat?
Szigeti Attila: Igen, erre minden koncerten lesz lehetőség, de működik egy webáruház is a tormentor.hu oldalon, ott hozzáférhetők pólók, az LP-k pedig többek között az alábbi oldalakon:
https://tpl.se/music/tormentor-hung-anno-domini-lp/
https://tpl.se/music/tormentor-hung-seventh-day-doom-lp/
Rattle Inc.: Jelenleg milyen projektekben vagytok érdekeltek, illetve milyen aktivitásaitok voltak a Tormentor feloszlását követően? A rajongók többsége leginkább Csihar Attila pályafutását követte nyomon…
Szigeti Attila: Én 28 éves koromra abbahagytam az aktív zenélést, Zsolt nagyjából ugyanígy. Gyuri sok zenekarban játszott, a legismertebbek a Watch My Dying és a Bornholm, Tamás pedig jelenleg a Nifelheim együttesben zenél.
Rattle Inc.: Melyik a 10 kedvenc albumod a mai napig?
Szigeti Attila: Helyesebben: a mai napon. Elég eklektikus a zenei ízlésem, de íme:
Valentina Lisitza: Etudes
Dead Kennedys: Fresh Fruit for Rotting Vegetables
Dead Kennedys: Plastic Surgery Disasters
Bathory: Bathory
Bathory: The Return of the Darkness and Evil
Iron Maiden: Piece of Mind
Destruction: Infernal Overkill
Kreator: Pleasure to Kill
Slayer: Show No Mercy
Possessed: Seven Churches
Rattle Inc.: Magánemberként mivel foglalkoztok jelenleg?
Szigeti Attila: Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki örülne, ha ez közlésre kerül, ezért e tekintetben csak magamra szorítkoznék: én egy ablakgyártó cég gyártás-ügyviteli IT-hátterét biztosítom.
Rattle Inc.: Attila, köszönöm az interjút és sok sikert a koncertekhez!
Leave a Reply