A tavalyelőtti The Human Project album után nagy várakozásokkal ültem neki a görög thrasherek idei lemezének, hiszen mind a 2015-ös anyag, mind négy évvel korábbi munkájuk (The Brutal State) kiváló, újhullámos thrash-t rejtett, Bay Area-hatásokkal.
Az előzetes videók némileg csalódást okoztak, mivel a hangzás elmarad a Human Project színvonalától, viszont a lemezt egészében hallgatva megszokható. Ezt az egy „hibát” tudom csak a számlájukra írni, maga az album a fiatal generációs görög thrash-hullám idei legjobbja (a friss Chronosphere-t nálam toronymagasan veri).
A megosztó borítóval érkező kiadvány kiváló zenészi teljesítményeket rejt. Az előző lemezen csatlakozott énekes, Nick Tragakis magabiztosan sikoltozik, vagy kiabál, ha éppen arra van szükség. A szólók dallamosak, pár hallgatás után a fejben maradnak, bár hiányolok pár megoldást a Human Project albumról. A riffek és a dobtémák egy kicsit lassabbak, mint a The Brutal State-en, amit hallgatva sok helyen a Vio-lence Eternal Nightmare-je ugrott be; az előző lemezzel viszont kezdték megtalálni a saját hangjukat a new wave thrash világában. Ezt továbbfejlesztve egy igencsak kellemes, nem unalmas lemezt hoztak össze. A szövegvilág a korábbi lemezekről már ismerős, hiszen a dalok a különféle összeesküvés-elméleteket, valamint korunk társadalmi problémáit járják körül.
A borító a neothrash-művészet nagymesterének, Andrei Bouzikovnak a keze munkáját dicséri. Kaptak is miatta (na meg a nyitó Zionism dal címe miatt is) a srácok hideget-meleget. Aki viszont ismeri a zenekar gondolat- és szövegvilágát, tudja, hogyan is vélekednek a témáról, mégis többször kényszerültek közlemény kiadására vagy magyarázkodásra.
Összefoglalva, egy kellemes, az idei év számomra szegényes termésében egy kiemelkedő anyag lett a New War Order, thrashereknek, összeesküvéselmélet-hívőknek kiemelten ajánlott. Február 28-án pedig – a Nile és a Terrorizer társaságában – élőben is elcsíphetők a srácok a Dürerben!
Leave a Reply