A Warhead nagyon népszerű zenekarnév volt a ’80-as években. Csak az Egyesült Államokban működött belőlük kettő, de Belgiumban is létezett egy Warhead névre hallgató formáció. Cikkem tárgya a New York-i illetőségű, kultikusnak nevezhető alakulat, amely összesen egy demót adott ki 1984-ben, és szívódott fel utána nyomtalanul, olyan bandákhoz hasonlóan, mint a Deathslayer vagy a Frigid Bitch. (Szerepeltek még a New York Metal ’84 válogatáson is).
Akkoriban a metropolisz színterét a thrash és a hc/punk tábor között feszülő ellentét jellemezte, a mainstream-nek nem sok hely jutott, komoly hírnévre csak a Kiss, a Twisted Sister és a Manowar tettek szert.
A zenekar rövid, kétéves pályafutást (1983-1985) tudhat maga mögött, a tagságot Neil Benderman basszusgitáros, Mike Gallino dobos, Tom Innamorato gitáros, valamint Ron Simmons énekes alkották, egyéb információ nem áll rendelkezésemre velük kapcsolatban. Nem tudom, milyen szempontok szerint választja ki a Cult Metal az aktuális kiadványait, egy biztos, ez a korong kifejezetten az old school arcoknak készült, nekik, hozzájuk szól.
A 13 számos anyag a demót (az első négy dal) és egy koncertfelvételt tartalmaz, azaz a zenekar komplett munkásságát felöleli. Heavy/power metalként aposztrofált muzsikájukban inkább az előbbi felé billen a mérleg nyelve, ugyanis az I’m a Killer egy gyors, húzós szám, míg a többiben (Whore, Fight for Your Life, Path of Destruction) visszavesznek a lendületből; nekem a szerzemények hallatán speciel az Iron Maiden jutott eszembe.
A kiadvány értékét, a csapat kultikusságát jelzi, hogy az anyag mindössze 500 példányban került forgalomba, de aki beszerzi (be tudja szerezni), korrekt, nagyon jó ’80-as évekbeli fémzenéhez jut hozzá.
Leave a Reply