Rengeteget emlegetjük az emblematikus ’80-as éveket, mint kiindulási pontot, a klasszikus heavy metal hőskorát és a thrash-robbanás kezdetét. Az akkor született albumok az örök viszonyítási alapok, sokak szerint ahhoz a korszakhoz képest minden utána jövő album/zenekar/koncert csupán halvány másolat, gyenge kísérlet az elődök teljesítményének megközelítésére.
Veletek közösen szívesen eljátszanék a gondolattal, mi történne, ha – első lépésként – a ’80-as éveket, annak minden produktumával együtt kitörölnénk a történelem lapjairól. Akkor is az Iron Maiden lenne a kedvencünk, ha nem hallgathatnánk a csapat első hét lemezét? Vagy a Metallica, ha a csapat diszkográfiája a Black albummal kezdődne? Tudom, egy zenekar ötödik korongja egy szerves fejlődés része és eredménye, csak az első albumot korongot követően születhetett meg, lehet olyan, amilyen. De ezt most hagyjuk figyelmen kívül.
Nem sokkal az oldalunk indulását követően Dávid Laci feltette nekünk, olvasóknak és szerkesztőknek a kérdést: melyek számodra minden idők legjobb heavy metal albumai? Előkeresve akkori listámat, azt látom, hogy a bő keretem 42 lemeze közül 23 (vagyis több mint a fele) született a ’80-as években, a többi utána.
Ha van kedvetek, egy pillanatra képzeljük el azt, hogy az abban az évtizedben született alkotások valamilyen titokzatos átok vagy technikai probléma folytán megsemmisülnek. Komoly érvágás lenne: jómagam többek között olyan favoritjaimról lennék kénytelen lemondani, mint az Among the Living, a The Legacy, a South of Heaven, a Taking Over, a Master of Puppets, a Metal Church, a Peace Sells… but Who’s Buying?, a Defenders of the Faith, a Somewhere in Time, a Walls of Jericho, vagy a Fabulous Disaster. Persze egyik-másik csapattól találnék helyettük ’90-es évekbeli mesterműveket (Seasons in the Abyss, Horrorscope, Painkiller stb.), másoknak viszont az összes, általam jónak tartott albuma kihullana a rostán.
Mik maradnának akkor nekünk kedvencekként? A ’70-es évek muzsikái? Azok között is akad egy-két szuper album (Deep Purple: Machine Head és In Rock, Uriah Heep: Live, Rainbow: On Stage). A ’90-es évek nagyágyúi? Igen, azokkal már el tudnánk lenni egy darabig. Ha gondoljátok, ezekből is állítsátok össze örök kedvenceitek TOP10-es vagy TOP20-as listáját. Az enyém így nézne ki:
Alice in Chains: Dirt
Ayreon: Into the Electric Castle
Blind Guardian: Tales from the Twilight World
C.O.C.: Deliverance
Down: Nola
Dream Theater: Awake
Fear Factory: Demanufacture
Gamma Ray: Heading for Tomorrow
Kyuss: Welcome to Sky Walley
Marilyn Manson: Antichrist Superstar
Nevermore: Dead Heart in a Dead World
Pantera: Vulgar Display of Power
Paradise Lost: Draconian Times
Psychotic Waltz: Bleeding
Shotgun Messiah: Violent New Breed
Soundgarden: Badmotorfinger
System of a Down: Mezmerize
The Nymphs: Nymphs
Volbeat: Guitar Gansters and Cadillac Blood
Hát, nem egy klasszikus heavy metal- vagy thrash-gyűjtemény, de azért így is elég ütős kollekció.
De fokozzuk tovább a feszültséget! Mit szólnátok hozzá, ha a Y2K (a 2000-es évek elméleti informatikai problémája, amelytől annak idején, még az ezredforduló előtt sokan bepánikoltak) ma valóban lehetetlenné tenné, hogy hozzáférjünk a 20. században született anyagokhoz? Maradnának az elmúlt 17 évben született művek, amelyek között azért szerencsére jó pár emlékezetes anyag van. Összegyűjtöttem, ezek közül mely albumokat „vinném magammal egy lakatlan szigetre”. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem azokat a lemezeket sorolom fel itt, amelyeket ismerek, hanem amelyeket azok közül különösen szeretek.
2000.
Ayreon: Universal Migrator I-II.
Halford: Resurrection
In Flames: Clayman
Iron Maiden: Brave New World
Marilyn Manson: Holy Wood
Nevermore: Dead Heart in a Dead World
2002.
Manowar: Warriors of the World
2003.
Iron Maiden: Dance of Death
2004.
Ayreon: The Human Equation
2005.
System of a Down: Mezmerize
System of a Down: Hypnotize
2007.
Type O Negative: Dead Again
Trouble: Simple Mind Condition
2008.
Avantasia: The Scarecrow
Volbeat: Guitar Gangsters and Cadillac Blood
Metallica: Death Magnetic
Blood Ceremony: Blood Ceremony
2010.
Down: Diary of a Mad Band
Spiritual Beggars: Return to Zero
2011.
Anthrax: Worship Music
Blood Ceremony: Living with the Ancients
Myrath: Tales of the Sands
2012.
Manowar: The Lords of Steel
2013.
Black Sabbath: 13
2014.
Palace in Thunderland: The Apostles of Silence
2016.
Anthrax: For All Kings
Gojira: Magma
Mint látható, nem volt nehéz (sok) dolgom, ami viszont azt a szomorú tézist igazolja, hogy a kedvenc albumaim többsége tényleg a XX. században ragadt. 🙂
Ti jöttök, illetve abszolút kedvenceitek listája a 2000-es évekből!
Leave a Reply