Különbözünk egymástól, eltérő az ízlésünk, és ez így van jól, különösen egy magunkfajta szerkesztőség esetében, ahol ezek az eltérések az olvasóknak kínált zenei választék sokszínűségét erősíti. Szélesebb spektrumot fogunk át, több stílusirányzat kap helyet a posztokban, ismertetőkben.
Még jól emlékszem előbb a német, aztán pedig a magyar Metal Hammer lemezértékelő szavazásaira: egy idő tisztában voltunk azzal, hogy melyik munkatárs milyen zenéket kedvel; ha hasonlított az érdeklődési körünk, tudtuk, hogy ha magas pontszámot ad egy lemezre, azzal mi is bátran próbát tehetünk; ha nagyon mást szerettünk, messzire elkerültük azt, amit ő az egekig dicsért.
Mi, a Rattle Inc. online stábja még csak szűk fél éve dolgozunk együtt, és látunk el benneteket olvasnivalóval, mégis azt gondolom, nagyjából tudjátok, melyikünktől mit várhattok. Dávid Laci érdeklődése igen széles körű, a legzordabb irányzatok (black, death, grind) is közel állnak a szívéhez. Zozzie (Tóth Zoli) gyakran hallgat komplex, agyas zenéket, és – „fémdetektorral a kezében” – különösen szívesen keres magának új kedvenceket skandináv földön. Vectomi a thrash elkötelezett híve, míg Bársony Peti a műfaj határvidékeit (is) járja, és rendre igazi csemegékkel, különlegességekkel lep meg bennünket. Azt gondolom, mindannyiunk közül én képviselem, követem leginkább a mainstream vonalat, kollégáimnál ritkábban térek le a szélesre taposott főcsapásról.
Túlnyomórészt mindenki a kedvenceiről, neki tetsző anyagokról ír, így az általunk adott pontszámból többé-kevésbé az is tudható, nektek vajon bejönne-e az adott lemez. Legalábbis remélem, hogy így van.
Leave a Reply