Az első rész ott ért véget, ahol a fémzene tartalmi részét vettem górcső alá, tehát a szövegek kategorizálása volt terítéken. Abban a blokkban azt szerettem volna bemutatni, hogy a heavy metal-ban mennyire fontos a mondanivaló, mindezt olyan módon prezentálva, hogy konkrétan milyen különböző gondolatokkal töltik meg a szövegeket a zenészek.
Aki követi az együttesek szövegeit, legtöbbször azt tapasztalja, hogy azok nagyobbrészt a zenekarok énekeseitől származnak. Akkor válik hitelessé a mondandó, ha teljesen azonosulni tud velük a frontember, hiszen általa jut el az információ hozzánk, hallgatókhoz, ezért az énekesek szerepköre különösen fontos. Természetesen sok kivétel van, rengeteg zenész is ír dalszövegeket, vannak olyan zenekarok, amelyekben minden tag részt vesz ebben a folyamatban, de van olyan ellenpélda is, hogy a frontember nem is folyik bele a szövegek megalkotásába. De mi a helyzet akkor, ha nem maga az együttes írja a textust, hanem valakitől kölcsönveszi azt? Például egy ismert költőtől.
Mivel jómagam nagyon szeretem az irodalmat, a megzenésített versek – nevezzük így ezeket a dalokat – különösen megdobogtatják a szívemet.
Összegyűjtöttem néhány remekművet, amelyeknek a szövege egy ismert költő verse dalba öntve (zárójelben nem az eredeti verscím, hanem a zenekar lemezén megjelent verzió látható):
Iron Maiden: Ének a vén tengerészről (Rime of the Ancient Mariner) – Samuel Taylor Coleridge
Arcturus: Egyedül (Alone) – Edgar Allan Poe
Celtic Frost: A szomorú Hold (Tristesses de la Lune/Sorrows of the Moon) – Charles Baudelaire
Ulver: Menny és Pokol házassága – Az ördög szózata (Voice of the Devil) – William Blake
Primordial: (The Hosting of the Sidhe) – William Butler Yeats
Sajnos ennek a versnek nem találtam meg a magyar műfordítását. Az biztos, hogy a Kelta homály című kötetben található, de fogalmam sincs, mi lehet a vers címe magyarul.
Mustasch: 29. és 66. szonett (Tritonus) – William Shakespeare
Draconian: (A Slumber Did My Spirit Seal) – William Wordsworth
Ennek sem találtam meg a magyar verzióját.
Dalriada: Arany János balladái megzenésítve (Arany album)
A sort lehetne még folytatni, de példának okáért ennyi elég lesz.
Láthatjuk, hogy a heavy metal zenészekre is komoly hatással van a szépirodalom. Még ha nem is mindenki zenésít meg verseket, a koncepciójukat ugyanúgy befolyásolhatja a klasszikus literatúra, és a szövegekben megjelenhetnek regényeknek, eposzoknak, lírai műveknek a hatásai. Ez megmutatkozhat csak a számcímben, de magában a zenekar nevében is. Erre is nézzünk néhány esetet!
Az Amorphis együttes szövegeinek nagy részét a finn nemzeti eposzból, a Kalevalából meríti. Rajtuk kívül számos finn együttest is ide sorolható.
A Paradise Lost együttes a nevét John Milton Az elveszett paradicsom eposzának címéből kölcsönözte.
Iced Earth: Dante’s Inferno – Dante Alighieri Isteni színjáték című művének hatására írt dal.
Manowar: Achilles, Agony and Ecstasy (In Eight Parts) – Homérosz Iliász eposzából egy remek dalfüzér a zenekar prezentálásában.
Metallica: For Whom the Bell Tolls (magyarul: Akiért a harang szól). Ez nem más, mint Ernest Hemingway nagyszerű regénye, a dalban tömören megjelenik a mű története.
Ennél a résznél pedig nézzük meg, hogy mely konkrét művek vagy írók inspiráltak zenekarokat a dalszövegeik megalkotásában:
A skandináv mitológia egyik alapműve az ó-izlandi nyelven írt Edda-énekek. Nos, nem lenne elég hely, hogy felsoroljam az összes zenekart, akiket megihletett ez a hősi eposz, és a szövegeikbe beépítettek ezekből. A teljesség igénye nélkül: Bathory, Manowar, Týr, Amon Amarth, Falkenbach, Blind Guardian, Therion, Borknagar, de még olyan régi hard rock bandák is ide sorolhatók, mint a Led Zeppelin vagy a Uriah Heep.
A Gyűrűk ura trilógia és a hozzá kapcsolódó könyvek a fantasy irodalom meghatározó kötetei, számos heavy metal zenekar felhasznált belőlük részeket a szövegeihez, többek között a Blind Guardian, a Summoning, a Cirith Ungol, a Burzum és az Isengard. A lista természetesen itt sem teljes.
Szintén a fantasy irodalom egyik kiválósága Howard Phillips Lovecraft. Horror-novelláiból nem egy zenekar ollózott mondanivalója megénekléséhez: a Metallica, a Mekong Delta, a Morbid Angel, a Living Death, a Nile és még sokan mások.
Az irodalom megkerülhetetlen könyve a Biblia. Ebből meríteni azért is érdekes, mert a Jó és a Gonosz szemszögéből is be lehet mutatni eseteket. White és black metal, mondhatnám félig tréfásan, de természetesen bármelyik stílusban felbukkanhatnak utalások a kereszténység szent könyvére. Több oldalt tenne ki, ha belekezdenék azoknak az együtteseknek a felsorolásába, akiket megihletett a Biblia, és innen építettek be a zenéjükbe gondolatokat. Ehhez kapcsolódóan a legismertebb lemez az Iron Maiden Seventh Son of a Seventh Son albuma, amely teljes egészében egy bibliai történet feldolgozása, de mindenki ismeri a Metallica The Four Horsemen című dalát is, amely utalás az Apokalipszis lovasaira.
A téma kimeríthetetlen, sok zenekar használ fel saját népzenéjéből, nemzeti mondáiból, hősi eposzaiból ötleteket. Példának okáért kiemelem a sumér mitológiát (Melechesh, Tiamat, Marduk).
Hazai vizekre evezve pedig megemlíthetjük a Vágtázó Halottkémek zenekart, akik a hun és ősi magyar mondavilágból szemezgetnek.
Az utolsó részben a képi világról szeretnék még írni (albumborítók, videoklipek, koncertek stb.).
Folytatás következik.
Leave a Reply