1985-ben a Possessed lesokkolta a metal világot a Seven Churches-zel. Az akkoriban még javában gyerekcipőben járó extrém metal színtérnek új irányt szabtak, a Death Metal nótával pedig egy addig ismeretlen stílust hoztak létre (igaz, Chuck Schuldiner egy-két évvel azelőtt már elkészítette a Death By Metal demót). Céljuk az volt, hogy a lehető leggyorsabb, leggonoszabb és legbrutálisabb albumot készítsék el, és e törekvéseiket sikeresen meg is valósították. A korong felvételéhez hozzátartozik, hogy sem Jeff Becerra basszusgitáros/énekes, sem Larry Lalonde gitáros nem töltötték be ekkor még a huszadik életévüket, így az albumot a tavaszi iskolai szünet alatt kellett rögzíteniük.
Egy évvel később érkezett a folytatás, a Beyond the Gates (stílszerűen Halloween napján látott napvilágot), amely azt mutatta, hogy a röpke egy esztendő alatt a zenekar rengeteget fejlődött, érett, nem csak a maximális brutalitás és agresszió interpretálása volt a céljuk. Valamelyest dallamosabb, letisztultabb irányba léptek tovább, összetettebbek, változatosabbak lettek a dalszerkezetek, csupán Jeff Becerra vérfagyasztó, démoni hörgése maradt a régi. Speciális hangzásuk is változatlan maradt: a csapatnak volt egy különleges, egyedi, csak rá jellemző megszólalása, ami egyrészt Larry Lalonde és Mike Torrao gitárjain, másrészt pedig Mike Sus dobjain volt tetten érhető. Európában a Deathrow és a Voivod, a tengerentúlon pedig a Dark Angel társaságában (ez volt a legendás Gates of Darkness körút) turnéztatták meg a korongot.
A fejlődés, az érés utolsó művükön, az 1987. május 31-én megjelent The Eyes of Horror-on csúcsosodott ki. Ekkoriban Larry Lalonde Joe Satrianitól vett leckéket, ráadásul a gitáros mesterét kérte fel az anyag producerének. (Becerra és Lalonde az EP felvételei idején lettek húszévesek). Satch érdeme a tisztább, ugyanakkor pengeélesebb hangzás, tovatűnt az első anyag morbid, gonosz hangulata, és a Gates soundját is túlszárnyalja az EP. Rengeteget fejlődtek a szólók, a dobjáték, a korai death metalos vonalat thrashes irány vette át. A szerzeményeket technikás megközelítés hatja át, a zenészek nem rekedtek meg egy adott szinten, nem szorították önmagukat korlátok közé, bátran mertek előre lépni, fejlődni.
Tulajdonképpen az első anyag gyorsaságát (Confessions, címadó nóta, Storm in My Mind) keverték a kimértebb, málházósabb, dallamokat sem nélkülöző témákkal (My Belief), a Swing of the Axe pedig a ’85-ös demón, illetve a Metal Massacre VI. válogatáson szereplő tétel modernizált, kicsit átdolgozott változata. Ugyanakkor nemcsak a zenében, hanem a dalszövegek terén is komoly változások mutatkoztak, mivel a korábban jellemző keresztényellenes, sátánista szövegek teljes mértékben eltűntek.
Sajnos a tagok között feszültségek léptek fel, és két, a Megadeth-tel játszott koncert után, valamint a kiadói gondok miatt Mike Torrao jégre tette a csapatot. 1990-ben ugyanő alakította újjá a bandát (ő vette át az éneket) Bob Yost (R.I.P. – ex-Desecration) basszusgitárossal, Mark Strassburg gitárossal (ex-Fatal Sin, Indestroy, Blind Illusion) és Walter „Monsta” Ryan dobossal (ex-Burnt Offering). Fel is vettek egy demót, de a varázs eltűnt, a banda nem tudta magára irányítani a figyelmet. (Jól jellemzi a csapatot körülvevő kaotikus helyzetet, hogy ekkoriban Chris Stolle, Colin Carmichael dobosok, illetve Duane Connley és Dave Couch gitárosok is megfordultak a Possessedben).
1992-ben a Victims of Death válogatás kizárólag arra irányult, hogy a Combat az utolsó bőrt húzza le a bandáról, 1993-ban még készítettek egy demót (immár Paul Perryvel a basszusgitáron, de Mike Hollman gitáros is zenélt velük egy rövid ideig), majd a zenekar végleg lehúzta a rolót. Kizárólag Lalonde maradt a zeneiparban, aki a Primushoz csatlakozott, Jeff Becerra egy őt ért támadás során lövést kapott és megbénult, Torrao kertészként helyezkedett el (volt pár említésre sem méltó zenei projectje), Mike Sus pedig pszichológiából szerzett diplomát és tanácsadó egy drogrehabilitációs klinikán.
Jeff Becerra 2007-ben, a Sadistic Intent hangszereseivel, Rick Cortez és Ernesto Bueno gitárosokkal, Bay Cortez basszusgitárossal, valamint Emilio Marquez dobossal hívta újra életre a legendát, és még ugyanebben az évben fel is léptek a nagyszabású Wacken Open Air-en, majd főzenekarként adtak koncertet a Los Angeles-i The Gathering of the Bestial Legions III fesztiválon. 2010 májusában a Maryland Deathfest-en játszottak, illetve amerikai turnéra indultak a Danzig és a Marduk társaságában. 2011 februárjában személycserék sújtották a zenekart: Ernesto Bueno, Rick Cortez és Bay Cortez egyaránt kilépett az együttesből, a helyükre Daniel Gonzalez és Kelly Mclauchlin (ő már távozott, ugyanúgy, ahogy az őt váltó Mike Pardi is) gitárosok, és Robert Cardenas basszusgitáros érkezett. (Élőben Claudeous Creamer gitáros segíti ki őket). Véleményem szerint a Jeff Becerra Band elnevezés helytállóbb lenne, ennek a legénységnek már semmi köze nincs a Possessedhez.
Amennyiben információim nem csalnak, egy vadonatúj hanghordozó elkészítését tervezik, amely, ha megvalósul, minden valószínűség szerint az extrém metal rajongók kiemelt figyelmétől övezve kerülhet forgalomba. Tagadhatatlan, hogy a Possessed sajnálatosan rövid karriert futott be, ugyanakkor mindhárom alkotásuk a death/thrash metal megkerülhetetlen klasszikusa, alapműve.
Leave a Reply